Hidzsáb - Elnyomás, vagy szabadság?

Talán a nyugati médián felnövekvőknek meglepő lehet, ahogy mi – magyar muszlim nők – válaszolunk erre a kérdésre, amikor azt mondjuk: szabadság!


Úgy hisszük, mégis hitelesebb a mi véleményünk, akik e társadalomban nőttünk fel, és megismerve az Iszlámot, úgy találunk, hogy az jobb mindannál, amit előtte láttunk és tapasztalunk. Éppen ezért szabad akaratunkból és meggyőződésünkből döntöttünk úgy, hogy felvesszük ezt a vallást. Most, hogy évek sora alatt „belülről” is megismertük az Iszlámot, kijelenthetjük, hogy – a médiában oly sokat emlegetett – elnyomás és megaláztatás helyett tisztelet és megbecsülés vesz körül minket.

Természetesen az elismerést ki kell vívni. A muszlim nő tisztaságával, erkölcsösségével érdemelte ki a tiszteletet és a megbecsülést.
Hiszen melyik férfi ne szeretné, hogy a felesége hűséges, megbízható, jó erkölcsű legyen, és eszerint nevelje gyermekeit is? Vallásunk ezért nagy hangsúlyt fektet a nő erkölcsére. (De hozzá kell tennünk, hogy az Iszlám magas szintű morális követelményei a férfiakra éppúgy vonatkoznak, mint a nőkre.) Ez a tisztaság, erkölcsi tartás fejeződik ki a muszlim nő öltözékében is.
Ezt a ruhát mi szabad választásunk, döntésünk alapján viseljük, ugyanis mi ebben érezzünk jól magunkat, ebben vagyunk boldogok, mert tudjuk, hogy helyesen cselekszünk azzal, hogy engedelmeskedünk Isten parancsának, és szépségünket nem fedjük fel idegen férfiak előtt.
Ez a viselkedés – a már említett megbecsülésen és jó közérzeten kívül – stabil, bizalomteli, boldog házassághoz vezet. Ahogy a muszlim nőnek dicséretes dolog az idegen férfiak előtt eltakarnia szépségét, ugyanúgy dicséretes szépségét kinyilvánítania a férje előtt. Tehát mi is viselünk szép ruhákat, sminket, ékszereket, parfümöt, csak éppen ott, ahol ennek helye van! (Sajnos a magyar társadalomban ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg. A nők odahaza a férjük előtt elhanyagolják magukat, de mielőtt az utcára lépnének – az idegen férfiak szeme elé, - kiöltöznek, kifestik magukat.)
Akik megtámadják a muszlim öltözetet, gyakran elfelejtik azt a tényt, hogy a modern nyugati öltözködés egy új találmány. Tekintsünk vissza a hetven évvel ezelőtti divatra, az öltözködés hasonlított a hidzsábra. Ezeknek a tevékeny és keményen dolgozó nyugati nőknek az öltözéke – mely hosszú, teljes ruhából és különböző típusú fejfedőkből állt – nem akadályozta őket életükben, munkájukban. Azok a muszlim nők, akik hidzsábot hordanak, nem találják azt zavarónak tevékenységeikben (munkájuk során, vagy az élet bármely területén).


Miért kell a muszlim nőknek eltakarniuk magukat?

A válasz a kérdésre egyrészt nagyon egyszerű - a muszlim nők felteszik a hidzsábot (befedik fejüket és testüket), mert Allah megparancsolta nekik.

„Ó Próféta! Mondd a feleségeidnek, a lányaidnak és a hívők feleségeinek, hogy vonják magukra lepleiket! Így érhető el leginkább az, hogy elismertessenek, és ne legyenek zaklatva. Allah megbocsátó és könyörületes.” (Korán 33: 59)

Másrészt ez erkölcsi követelmény is, mind a férfi, mind a nő számára. A Korán azt mondja:

„Mondd a hívő férfiaknak, hogy süssék le a tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre! Ez illendőbb nekik! Allahnak tudomása van arról, amit cselekszetek. És mondd a hívő nőknek, hogy süssék le tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre, és ne mutassák díszeiket, csupán azt, ami látható és kendőzzék el ruhakivágásaikat és ne mutassák díszeiket kivéve férjüknek, atyjuknak, apósuknak, fiaiknak, fivéreiknek, fivéreik és leánytestvéreik fiainak, asszonyaiknak, a rabszolganőknek, akiket jobbjuk birtokol, férfiszolgáiknak, akikben már nincs nemi vágy, és a gyermekeknek, akik nem tudnak még semmit a nők szemérméről. És nem szabad a lábukkal dobogni, nehogy kitudódjék az elrejtett díszük. Ti hívők! Forduljatok mindannyian megbánóan Allahhoz! Talán boldogultok.” (Korán 24: 30-31)

Ez a Korán-idézet két fő utasítást tartalmaz, az öltözékkel kapcsolatban.

1. A nő ne mutassa a szépségét, díszeit idegeneknek.
2. A fejet úgy kell betakarni, hogy a haj, a nyak, a mell takarva legyen.
Erre szolgál az ún. khimár (ez egy olyan ruhadarab, amivel a fejet és a mellkast lehet befedni). Ezt Isten írta elő a hívő nők számára azért, hogy ezáltal is különbözzenek a pogány kor asszonyaitól, akik nyíltan mutogatták a mellüket, a nyakukat és a hajfürtjeiket. Ezzel szemben az arc eltakarása nem kötelező (Ibn Abbász és akik őt követték a "csak ami látható" részt az arccal és a két kézfejjel magyarázták, s ez az, ami általánosan elterjedt).
Egy muszlim nő, aki kendőt visel, valójában vallomást tesz önmagáról a nyilvánosság előtt. Bárki, aki látja őt, tudni fogja, hogy muszlim és erkölcsi tartása van. Ő egy szemérmes, erkölcsös, tiszta nő, aki a legkisebb mértékben sem akarja a férfiak figyelmét felkelteni.
Az Iszlám nem rögzítette pontosan, hogy milyen stílusú ruhát kell hordani egy muszlimnak. De bizonyos követelményeket szabott.

- Az első követelmény, hogy a nőnek egész testét el kell fednie, és a fejét úgy kell betakarnia, hogy a haj, a nyak, a mell takarva legyen. A következő, egy a Próféta (béke legyen vele) hagyományai közül: Áisa beszámolt arról, hogy egyszer Aszmá, Abu Bakr lánya úgy ment Allah küldöttéhez (béke legyen vele), hogy vékony ruhát hordott. A Próféta (béke legyen vele) odament hozzá és azt mondta: „Ó, Aszmá! Amikor egy lány eléri a menstruációs korát /a megfelelő érettséget/ nem való neki, hogy bármi feltárva maradjon belőle, kivéve ezt és ezt.” Az arcára és a kezére mutatott. /Abu Dávúd; haszan/
-A második követelmény, hogy a ruhának annyira lazának, bőnek kell lennie, hogy a nő alakját, formáját ne lehessen kivenni. Ha ez nem eléggé megoldható, vegyünk egy köpenyt (dzsilbáb) vagy kabátot a ruhára. De ha a ruha elég bő, a külsőruházat nem szükséges.
- A ruha anyaga olyan vastag legyen, mely még a fényben sem áttetsző. A Próféta (béke legyen vele) ezekre figyelmeztet: „Az én vallási közösségemből két csoport a Pokolban lesz, akit még nem láttam: az egyik, melynél ökörfarokhoz hasonló korbácsok vannak, és azzal verik a népet, a másik a nők, akik felöltözve is meztelenek és a fejük olyan, mint a teve púpja.” Másik hagyományban hozzátette: „Nem lépnek be a Paradicsomba, még az illatát sem érezhetik” /Muszlim/
- A muszlim nő ruhája ne legyen túl díszes vagy cifra, hiszen nem szabad vonzania a férfiak tekintetét.
- Ne legyen illatosítva. Sok prófétai hagyomány tiltotta a nőknek az illatszer használatát, ha ki mennek a házból. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Az a nő, aki illatossá teszi magát és azután áthalad az emberek között azért, hogy érezzék illatát, az bizony parázna” /Ahmed/
- A muszlim nő öltözéke legyen összhangban női mivoltával, ezért kerülje a férfias jellegű ruhadarabokat. Ibn Abbász elmondása szerint: „A Próféta (béke legyen vele) megátkozta azt a férfit, aki úgy akar kinézni, mint egy nő; és azt a nőt, aki úgy akar kinézni, mint egy férfi.” /al-Buhári/
- A ruha legyen szerény, ne tükrözzön szélsőséges ízlést, ne legyen rongyos, elhanyagolt, hogy mások csodálkozása vagy szimpátiája erősödjön.
- A nő ruházatából is váljon nyilvánvalóvá, hogy ő muszlim. Ne hasonlítson a nem muszlimok öltözékére.
A hidzsáb nemcsak egy ruha, amely befedi a testet, ezzel együtt kell járnia a megfelelő viselkedésnek és magatartásnak, mely megfelel az Iszlám elveinek. A muszlim nő ruházata egyáltalán nem az elnyomást, sokkal inkább a szabadságot juttatja eszünkbe. Kihangsúlyozza a nő erkölcsösségét, és megkülönbözeti őt a nem muszlimoktól, de egyáltalán nem fosztja meg a muszlim nőt attól, hogy női természetének megfelelően szépítkezzen – ahogy már említettük. Mivel a muszlim nő csak ott fedi fel szépségét, ahol ennek helye van – otthon, kizárólag a férje előtt – így elkerüli ennek minden negatív következményét, és élvezheti a kizárólagos pozitív következményeket. (Az itt említett következmények nem csak az egyénre vonatkoznak, hanem a családra és a társadalomra is.)
A muszlim nő öltözködésének alapkövetelményei ugyanúgy vonatkoznak a férfiak öltözködésére is, kis különbségekkel. A szemérem megköveteli, hogy a férfiak testük köldök és térd közötti részét eltakarják. A férfiak öltözéke sem lehet szűk, átlátszó, vagy provokatív.
A muszlim öltözködésének mutatnia kell a vallási identitását. A férfiaknak nem megengedett az arany és a selyem hordása és semmiféle nőies jellegű öltözék. Az arany és a selyem a nő számára megengedett. Mohamed (béke legyen vele) azt mondta: „Nemzetem nőtagjai számára szabad a selyem és az arany [viselése], és tilos férfitagjai számára” /Ahmed/
Férfi és nő számára az öltözködési követelmények nem egyfajta korlátozást jelentenek, inkább egy utat egy olyan társadalom felé, amely az Iszlám tökéletes elvei szerint működik.