Az Iszlám gazdasági rendszer

Az Iszlám gazdasági rendszert törvények és szabályok irányítják. A rendszer kínálta módszerek megoldást nyújtanak a muszlim társadalomban felmerülő gazdasági problémákra, mind a termelést, az elosztást és az árucserét illetően. Emellett foglalkozik a vagyon birtoklásának, szétosztásának és hasznosításának kérdéseivel is.

Az Iszlám kiemelkedő politikai gazdaságtana meghatározott elveken alapul. Ezeket az elveket és módszereket a Próféta (Allah békéje és áldása legyen rajta) idejében alkalmazták először, majd az Őt követő Józan Kalifák is kitartottak eme elvek mellett, és a történelem során a különböző muszlim vezetők változó arányban alkalmazták ezeket.

Az Iszlám gazdaságot két részre oszthatjuk.

Az egyik rész megváltoztathatatlan. Ide tartoznak a Koránban és a Szunnában leírt politikai és gazdasági alapelvek és szabályok, amiket minden muszlimnak be kell tartani. Allah szavai így tanúskodnak: „Allah megengedte a kereskedést és megtiltotta a kamatot.” „…hogy a vagyon ne forogjon körbe azok kezén, akik gazdagok közületek.”
A fentieken kívül még sok más rész is tartalmaz különböző gazdasági alapelveket. Ilyen elvek közé tartoznak: a gazdaság szabadsága, amit néhány általános alapelv szabályoz, a gazdasági egyensúly alapelve, és a magántulajdonhoz kapcsolódó alapelvek. Ezek maradandó, módosíthatatlan szabályok. A muszlim embernek minden időben és minden helyen ragaszkodnia kell ezekhez. Fontos megjegyezni, hogy ezekből az alapelvekből kevés van ugyan és nagyon általánosak, de minden társadalom igényeit kielégítik. Ez az oka az Iszlám gazdaság nagyságának és állandóságának. A szabályok minden korban alkalmazhatóak, a gazdasági fejlettség mértékétől függetlenül.
Az Iszlám gazdaság másik része dinamikus, tehát szükség szerint alakítható. Azokkal a módszerekkel, megoldásokkal és gyakorlati lépésekkel foglalkozik, melyek segítségével a muszlim társadalom politikai vezetősége érvényesíteni tudja az alapelveket és megvalósíthatja a politikai és gazdasági rendszer helyes működését. Ide tartozik például annak meghatározása, hogy mely gazdasági tevékenységekhez tartozik uzsorakamat, vagy annak kijelölése, hogy mekkora mértékben vegyen részt az állam a gazdaságban.

Az Iszlám gazdasági rendszer sajátos jellemzői.

Az Iszlám gazdasági rendszer egyedülálló. Számos olyan sajátos jellemzője van, ami megkülönbözteti és elválasztja más rendszerektől. Ezek az egyedülálló sajátságok magából az Iszlámból erednek, közülük is a legfontosabb a következő: a gazdaság szorosan összekapcsolódik a vallásos hittel és az erkölcsi értékekkel. A hit minden Iszlám gondolat legalapvetőbb és legfontosabb eleme. Meghatározza a muszlim ember nézőpontját, az életet, a létezést és az emberiséget tekintve. Az Iszlám gazdaságtudománya az Iszlám élet tudományának egy része. Olyan életé, melyet az Iszlám elvei és előírásai határoznak meg, s ezáltal az élet helyessé és tisztességessé válik.
A hit, amely képes megteremteni az összhangot a muszlim személyiségében, olyan szorosan kapcsolódik az Iszlám gazdasági rendszerhez, hogy önmagában képes arra, hogy biztosítsa a rendszer szabályainak betartását és a tilalmaktól való tartózkodást. A hit pozitív jelleget és olyan belső értékeket kölcsönöz a gazdasági rendszernek, amelyek elégedettséget és nyugalmat biztosítanak az emberek számára. Ezek után nyilvánvaló, hogy a hit alapvető része a gazdasági rendszernek, és egyben elengedhetetlen feltétele is a gazdaság működésének. Ha ez a feltétel nem teljesül - például ha nem muszlim társadalomban alkalmazzák az Iszlám gazdaság szabályait -, akkor a gazdasági rendszer sikere és dinamizmusa csökken, a központi elem, a hit hiányának következtében.
A modern gazdasági rendszerek pusztán materialista szemszögből közelítik meg az embert. Az Iszlám gazdaság azonban soha sem lehet tisztán materialista, hiszen nagy hangsúlyt fektet a lelki egyensúlyra, amit a hit biztosít. Ez arra bíztatja a hívőt, hogy gazdasági tevékenységeivel Allah elégedettségét keresse. Tágabb értelemben, a hívőnek minden tettével Allah elégedettségét kell keresnie. Allah így parancsolja a Koránban: „Mondd, az imám, az áldozatom, az életem és a halálom Allahot illetik, a Teremtmények Urát.”
A muszlim számára mindenkor kötelező az Allahról való emlékezés, bármit is tesz éppen. Allah mondja: „Ne legyetek olyanok, mint akik megfeledkeztek Allahról, így Ő is megfeledkezett róluk.”
Az Iszlám a materiális összetevő mellé adta még a lelki és vallási részeket is, és ez utóbbiak az erőteljesebbek. Mindez azért van, mert a gazdaság is az Iszlám rendszerben előírtak szerint működik. A muszlim kizárólag törvényes úton keresi megélhetését. Azért viselkedik így, mert reménykedik Allah jutalmában és féli a büntetését. Ez éles ellentétben áll más gazdasági rendszerekkel, melyek csak materialista tényezőkön alapulnak és nem kívánt viselkedést eredményeznek.
A gazdaság, az Iszlám nézőpontja szerint nemcsak anyagi haszonszerzésre való. Az Iszlám szerint a gazdasági tevékenykedés is az Allahnak való engedelmeskedés egyik formája, egy parancs teljesítése, hogy az ember elősegítse a fejlődést a Földön, és eleget tegyen helytartói kötelezettségeinek. Ezt az utat követve a materiális előrehaladás is eszközévé válik egy magasabb szintű fejlődésnek, és megvalósulhat egy nemesebb és az minden ember számára gyümölcsözőbb élet a Földön. Allah mondja: „Ó emberek, egyetek abból, ami a Földön megengedett és jó, és ne kövessétek a Sátán útját. Bizony, ő az igazi ellenségetek.”
Az Iszlám határozottan megtilt minden olyan gazdasági tevékenységet, amely ellenkezik az Iszlám erkölcsével és értékeivel, továbbá azt is, hogy valakinek érdekeltsége fűződjön bármilyen erkölcstelen gazdasági tevékenységhez. Például alkohol tartalmú italok gyártása, vagy a bűn és erkölcstelenség házainak létrehozása. Ugyanígy megtiltja az Iszlám a megélhetés minden olyan formáját, melynek során az embereket elnyomásban, rossz bánásmódban részesítik. Ilyenek a jóslás, a bűvészkedés és a prostitúció. Mindez a kamat tilalmán, a mértékekkel és mások vagyonával való visszaélés felett áll.
Az Iszlám gazdasági rendszer tehát nemes erkölcsi értékekkel rendelkezik, csakúgy, mint maga az Iszlám hit, amely minden részletre kiterjedően foglalkozik az élet, a létezés és az emberiség kérdéseivel.