A datolyapálma

A datolyapálma a legrégebben termesztett növények egyike, termesztése az emberi kultúra kialakulásával szinte egyidős. A datolyapálmát Irak déli részéről vagy az Arab-félszigetről származtatják, de az biztos, hogy Mezopotámia államalapító népei (a sumérok, akkádok és asszírok), valamint Palesztina népei és az egyiptomiak honosították meg és alakították ki annak kultúráját. Egyiptomi sírrajzok, sumér, akkád, és asszír táblák bizonyítják, hogy a datolya már több mint 5000 évvel ezelőtt is igen fontos és nagyra becsült gyümölcs volt.

Az Arab-félszigeten, Irak, és Észak-Afrika régióban a datolya a múltban a fő élelmiszerek egyike volt, de a datolyakultusz igazi felvirágzása az iszlámnak köszönhető. A Korán 27-szer említi a datolyapálmát és annak részeit vagy a termését: "és magasba nyúló pálmafákat, melyeken fürt fürt hátán terem" (Korán 50: 10) "És létrehoztunk nektek általa kerteket pálmafákkal és szőlőtőkékkel, melyeken sok gyümölcs [terem] nektek, és ehettek belőlük" (Korán 23: 19)
A Korán a mennyország egyik fájának tartja a datolyapálmát: "Gyümölcsök, datolyapálmák és gránátalmafák vannak ott [a mennyországban]" (Korán 55: 68)

A muszlimok honosították meg a datolyapálma termesztési kultúráját azokban az országokban ahová eljutották. Ők hozták be a datolyapálmát Andalúziába; a 8. században Abdul-Rahman-Al-dakhl kalifa saját kezével ültette el az első pálmafát Andalúzia földjén.

Növényleírás

A datolyapálma (Phoenix dectylifer) 20-30 méteresre megnövő örökzöld fa; magas, karcsú, nem elágazó, hengeres törzsét elpusztult levelek elágazó csonkjai borítják. A levelek a csúcsrügyből kifejlődve levélüstököt alkotnak, a levélkoszorú 40-60 levélből áll és évente 20-30 új levelet fejleszt. Szárnyalt, összetett levelei 2,5-3,5 méter hosszúak és majdnem 1 méter szélesek. Keskeny levélkéi lándzsásak és sötétzöld színűek, a levélnyél hosszú és tüskés. A datolyapálma 6-8 éves korában kezd virágozni és 100 éves koráig hoz termést. A porzós és termős virágok külön virágzatot alkotnak és más egyeden fejlődnek, tehát kétlaki növény. A virágok bugásan összetett füzéreket alkotnak, a virágzatot buroklevél (spáta) veszi körül, amely a virágzás előtt kinyílik. A porzós virágok 25-30 cm-es virágzatokban fejlődnek, míg a termős virágok legfeljebb 70 cm hosszú seprű formájú virágzatokban fejlődnek, de éréskor egy méternél is hosszabbra megnyúlhatnak. A bő és jó termés eléréséhez 20-25 termős példányhoz 1 porzós elegendő a kézi beporzáshoz. Mezopotámia ókori népei (a sumérok, akkádok, babiloniak és az asszírok) ismerték a megporzás értelmét és jelentőségét. Virágzáskor a porzós fák virágzatát összegyűjtötték és a termős egyedek fáira helyezték azt. Ez a módszer napjainkban is használatos a datolyatermelő országokban. Assur-naszir-pal palotájának egyik falán egy dombormű díszeleg, mely egy szárnyas sasfejű védőszellemet ábrázol. A szellem a kezében tartott edényből a pálma fürtös hím virágaival keni be a termős pálmafát.
A termés ősszel érik be, ilyenkor a nagy, narancssárga fürtök körbeveszik a törzs tetejét a lombkorona alatt, nagyon szép látványt nyújtva.
A hosszúkás termés egymagvú bogyó, színe narancssárga vagy vörösesbarna, ritkán feketés-barna. Hossza 3-6 cm, szélessége 2-3 cm. A termést egy vékony, áttetsző hámréteg veszi körül, alatta helyezkedik el a nagyon édes ízű, tápláló, érett állapotában lágy terméshús. A kemény mag hosszúkás alakú.
A datolyapálma növekedéséhez és terméséhez enyhe télre és hosszú, száraz nyárra van szükség, különösen a termés beérése igényel nagy hő összeget. A következő országok adják a világ datolya termésének nagy hányadát: Irán, Irak, az Arab-félsziget országai, Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria és Marokkó. Irak déli részen a datolyapálma-ültetvények erdőt alkotnak.
Több száz datolyafajta létezik; vannak olyan fajták, melyek termésének magas a víztartalma, ezek a legízletesebbek és általában frissen fogyasztják. Vannak félszáraz és száraz gyümölcsöt adó fajták, ezeket szokták exportálni mert sokáig tárolhatók .

Hasznos nővény.
A termés 70-78% cukrot, 13-15% vizet, 10% rostot, 2, 5% olaját és 3% fehérjét, 1,8% ásványi anyagot és vitaminokat (A és B), valamint 282 kalóriát tartalmaz 100 grammonként. A termés nagyon hasznos és egészséges a rosttartalma miatt, a gyomorra különösen jó hatású. Ezért hasznos a böjtölőnek datolyával megtörni böjtjét, sőt szunna is, mivel Mohamed Próféta (r) így tett.

A datolyapálma minden porcikáját hasznosítják: a törzset építési gerendának használják, a levelekből kosarakat, gyékényszőnyegeket és legyezőket készítenek, a levél föeréből szüretelőládák és székek készülnek. A termesből datolyamézet sajtolnak és süteményekhez is használják. A gyenge minőségű termésből és a magokból állati takarmányt állítanak elő.

Dr. Kinan Mohamed

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink