Az Arab-félszigeten, Irak, és Észak-Afrika régióban a datolya a múltban a fő élelmiszerek egyike volt, de a datolyakultusz igazi felvirágzása az iszlámnak köszönhető. A Korán 27-szer említi a datolyapálmát és annak részeit vagy a termését: "és magasba nyúló pálmafákat, melyeken fürt fürt hátán terem" (Korán 50: 10) "És létrehoztunk nektek általa kerteket pálmafákkal és szőlőtőkékkel, melyeken sok gyümölcs [terem] nektek, és ehettek belőlük" (Korán 23: 19)
A Korán a mennyország egyik fájának tartja a datolyapálmát: "Gyümölcsök, datolyapálmák és gránátalmafák vannak ott [a mennyországban]" (Korán 55: 68)
A muszlimok honosították meg a datolyapálma termesztési kultúráját azokban az országokban ahová eljutották. Ők hozták be a datolyapálmát Andalúziába; a 8. században Abdul-Rahman-Al-dakhl kalifa saját kezével ültette el az első pálmafát Andalúzia földjén.
Növényleírás
A datolyapálma (Phoenix dectylifer) 20-30 méteresre megnövő örökzöld fa; magas, karcsú, nem elágazó, hengeres törzsét elpusztult levelek elágazó csonkjai borítják. A levelek a csúcsrügyből kifejlődve levélüstököt alkotnak, a levélkoszorú 40-60 levélből áll és évente 20-30 új levelet fejleszt. Szárnyalt, összetett levelei 2,5-3,5 méter hosszúak és majdnem 1 méter szélesek. Keskeny levélkéi lándzsásak és sötétzöld színűek, a levélnyél hosszú és tüskés. A datolyapálma 6-8 éves korában kezd virágozni és 100 éves koráig hoz termést. A porzós és termős virágok külön virágzatot alkotnak és más egyeden fejlődnek, tehát kétlaki növény. A virágok bugásan összetett füzéreket alkotnak, a virágzatot buroklevél (spáta) veszi körül, amely a virágzás előtt kinyílik. A porzós virágok 25-30 cm-es virágzatokban fejlődnek, míg a termős virágok legfeljebb 70 cm hosszú seprű formájú virágzatokban fejlődnek, de éréskor egy méternél is hosszabbra megnyúlhatnak. A bő és jó termés eléréséhez 20-25 termős példányhoz 1 porzós elegendő a kézi beporzáshoz. Mezopotámia ókori népei (a sumérok, akkádok, babiloniak és az asszírok) ismerték a megporzás értelmét és jelentőségét. Virágzáskor a porzós fák virágzatát összegyűjtötték és a termős egyedek fáira helyezték azt. Ez a módszer napjainkban is használatos a datolyatermelő országokban. Assur-naszir-pal palotájának egyik falán egy dombormű díszeleg, mely egy szárnyas sasfejű védőszellemet ábrázol. A szellem a kezében tartott edényből a pálma fürtös hím virágaival keni be a termős pálmafát.
A termés ősszel érik be, ilyenkor a nagy, narancssárga fürtök körbeveszik a törzs tetejét a lombkorona alatt, nagyon szép látványt nyújtva.
A hosszúkás termés egymagvú bogyó, színe narancssárga vagy vörösesbarna, ritkán feketés-barna. Hossza 3-6 cm, szélessége 2-3 cm. A termést egy vékony, áttetsző hámréteg veszi körül, alatta helyezkedik el a nagyon édes ízű, tápláló, érett állapotában lágy terméshús. A kemény mag hosszúkás alakú.
A datolyapálma növekedéséhez és terméséhez enyhe télre és hosszú, száraz nyárra van szükség, különösen a termés beérése igényel nagy hő összeget. A következő országok adják a világ datolya termésének nagy hányadát: Irán, Irak, az Arab-félsziget országai, Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria és Marokkó. Irak déli részen a datolyapálma-ültetvények erdőt alkotnak.
Több száz datolyafajta létezik; vannak olyan fajták, melyek termésének magas a víztartalma, ezek a legízletesebbek és általában frissen fogyasztják. Vannak félszáraz és száraz gyümölcsöt adó fajták, ezeket szokták exportálni mert sokáig tárolhatók .
Hasznos nővény.
A termés 70-78% cukrot, 13-15% vizet, 10% rostot, 2, 5% olaját és 3% fehérjét, 1,8% ásványi anyagot és vitaminokat (A és B), valamint 282 kalóriát tartalmaz 100 grammonként. A termés nagyon hasznos és egészséges a rosttartalma miatt, a gyomorra különösen jó hatású. Ezért hasznos a böjtölőnek datolyával megtörni böjtjét, sőt szunna is, mivel Mohamed Próféta (r) így tett.
A datolyapálma minden porcikáját hasznosítják: a törzset építési gerendának használják, a levelekből kosarakat, gyékényszőnyegeket és legyezőket készítenek, a levél föeréből szüretelőládák és székek készülnek. A termesből datolyamézet sajtolnak és süteményekhez is használják. A gyenge minőségű termésből és a magokból állati takarmányt állítanak elő.
Dr. Kinan Mohamed