Dzserír ibn Abdullahra való hivatkozással jegyezték fel, miszerint azt mondta: Nem látott meg engem egyszer sem Allah Küldötte – miután felvettem az iszlámot – anélkül hogy ne mosolygott volna rám. (al-Bukhári és Muszlim)
Allah Küldötte (béke legyen vele) azt is mondta: „A förtelmes tett és a förtelmes beszéd nem tartozik az iszlámhoz, és bizony az iszlámot legjobban követők az emberek közül azok, akik a legszebb erkölcsűek.” (at-Tabarání)
„Milyen csodálatos a hívő ügye! Bizony minden ügye jó, és ez csak a hívővel történhet meg. Ha valami öröm éri, hálás lesz érte, s ez jobb neki. És ha valami csapás éri, türelemmel viseli azt, és ez jobb neki.” (Al-Bukhári)
Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Vajon ne tudassam veletek, hogy ki az, aki távol lesz tartva a Tűztől, s akit a Tűz nem fog elérni? Nem fogja elérni azokat, akik szelidek, lágyszívűek és kedvesek.” (at-Tirmidi)
Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A nőt négy dologért veszik el feleségül: vagyonáért, származásáért, szépségéért és vallásosságáért. Ragadd meg a vallásos (nőt), mert különben elvesztél!” (al-Bukhári és Muszlim)
Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Nem rágalmaz meg egy ember egy másikat erkölcstelenséggel, vagy hitetlenséggel anélkül, hogy az ne szállna vissza rá, hacsak nincs meg az illetőben az, amit állít róla.” (al-Bukhári)
„Aki Allah megelégedését keresi, cserébe az emberek haragjáért, Allah megsegíti őt az emberek bántalma ellen. Aki pedig az emberek elégedettségét keresi, cserébe Allah haragjáért, Allah az ilyet ráhagyja az emberekre.” (At-Tirmidi)
Ugyanakkor mások hibáit, hiányosságait sem szabad felfednünk. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki felfedett egy muszlimot (leleplezte titokban tartott bűnét), azt Allah le fogja leplezni a Feltámadás Napján.” (Muszlim)
Anasz ibn Málikra hivatkozva jegyezték fel, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki azt szeretné, hogy bőséges legyen az ellátása és hosszú legyen az élete, az tartsa rokonaival a kapcsolatot.” (al-Bukhári és Muszlim)
Egy férfi odament Allah Küldöttéhez, hogy engedélyt kérjen tőle a (védekező) harcban való részvételre. A Próféta azt kérdezte tőle: „Élnek-e még a szüleid?” Azt felelte: Igen. „Akkor értük tégy erőfeszítést!”. (al-Bukhári és Muszlim)
