Bismillahi Ar-Rahmani Ar-Rahim
Assalamu aleykum wa rahmatullahi wa barakatuh,
kedves Testvéreim! Szeretném veletek megosztani első, muszlimként írt versemet.
I. Magyar Fohász
Mert Téged kerestelek,
bocsáss meg hát nekem, Egyetlen Isten,
hogy így járulok színed elé: üres kezekkel.
Csak mert elhagytam mindent Feléd tartó
nagy igyekezetemben.
Most itt állok előtted:
szófosztott néma s nem tudom, hogy amit
érzek, az könny-e vagy öröm. De gyöngyszerű csoda.
Akár a rózsa, amikor kibontja
lángolón szirmait.
Ó, tekints szívemre
irgalmaddal: fátyol sem takarja már.
Uram, miattad világot feledve reméltem:
hátha küszöböd küszöbét elérem,
én, szegény álmodozó.
Szívem Te tisztogattad:
ne féljen senkit, egyedül csak Téged.
Magadnak szántad Magadnak akarva egészen,
hogy benne Te uralkodj oszthatatlan
nagy, dicső uralommal
Egyedüli Úrként,
Egyedülvaló Hatalmas Istenünk!
Te látod azt is, amiről nem tudok, így látod:
szívem merő mocsok, hitegetője
sosemvolt-önmagának.
Itt vagyok, ó, én Uram!
Itt vagyok, Teremtőm, kié a föld és kié az ég is.
Itt vagyok, Egyetlen Isten, kinek társa nincsen.
Fogadd el hát tőlem tanúságomat,
feledd el tévelygésem.
Könyörületes Isten!
Légy irgalommal a Te szolgád iránt
és add meg nekem a hála képességét Feléd.
S add meg nekem, hogy emlékezzek Reád
a Te minden idődben.
Ó, Uram, add meg nekem
a leborulás képességét úgy, hogy
Téged testemmel s lelkemmel, Számodra kedvesen
és igazságod előtt meghajolva
imádni tudjalak.
Örökkévaló Isten!
Add meg, nekem, hogy egyedül csak Téged
szolgáljalak, egyedüli vezetésed kérjem.
Mindeneknek Ura, dicsőség Neked!
Téged kerestelek.
