Az ihrám annak a szándékunknak kinyilvánítása, hogy megkezdjük a zarándoklat elvégzését. Maga az ihrám szó a tiltott (harám) szóból származik, amelynek jelentése: „tiltott vagy szentséges állapotba való belépés”. Ennek ellenkezője a megengedett (helál) szóból származó ihlál, amelynek jelentése: „megengedett állapotba kerülés, vagy a zarándoklat szertartásainak teljesítése”.
Aki a szándékát kinyilvánítva belép az ihrám állapotába, ebbe az állapotba, azt muhrimnak nevezik. Ez a zarándoklat és az umra oszlopai közül az első, s a zarándokok számára olyan hatással bír, amilyen hatással a takbír (Alláhu Akbar! azaz „Allah a Leghatalmasabb”) az imára. Ugyanis minden ima takbírral kezdődik (Alláhu akbar), s miután a takbír elhangzik, az ima teendőin kívül minden más dolog elvégzése tilossá válik. Miután a zarándok belép az ihrám állapotába, olyan dolgok válnak kötelezővé számára, amelyek előtte nem voltak azok, s olyan dolgok válnak számára tiltottá, amelyeknek elvégzése azelőtt megengedett volt. Ebbe a becses állapotba való belépés minden zarándokférfi és nő számára a szándék kinyilvánításával történik, amelyet számos szertartás követ. Az ihrám felöltésekor ki kell nyilatkoztatnunk, hogy melyik fajta zarándoklatot szándékozunk teljesíteni.
A feltételszabás (al-istirát)
Amikor kinyilvánítjuk a szándékunkat a zarándoklat megkezdésekor, az ihrám felvételénél, és azt mondjuk: lebbejke haddzs (Itt vagyok zarándoklatot végezni!) azt is hozzá tesszük: „Ha akadályoztatva lennék, mentesüljek ott, ahol akadályoztatva lettem.”. Ez csak azok számára ajánlatos, akik félnek, hogy nem tudják befejezni a zarándoklatot (idős vagy beteg ember, nő aki fél hogy megérkezik a havi vérzése, terhes nő, aki fél a koraszüléstől, stb.). Fiatal, egészséges ember számára azonban a feltétel szabása nem ajánlott. Erre bizonyíték a következő hadísz, amelyet Aisától jegyeztek fel: a Próféta (béke legyen vele) elment Dubáá bint az-Zubairhoz, aki azt mondta: Oh Allah küldötte! Szeretnék haddzsot végezni, de panaszom van (félek, hogy a betegség megakadályoz). Erre a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: Zarándokolj, és szabj feltételt! Mondd: Oh Allah, mentesüljek, ott ahol akadályoztatva leszek!”74
Az ihrámban rejlő bölcsesség
Az ihrám az Isten irányába tanúsított őszinteség, magasztalás, alázat és pontosság jelképe, amely cselekedeteinken keresztül nyilvánul meg a zarándoklat teljesítése során. Az ihrám állapotában a világi örömök, a kényelem, a büszkeség, a vagyon, a dísz, pompa és a mindennapi szokások (például körömvágás, hajvágás, testreszabott ruha viselése stb.) elhagyásával mutatja ki Istenfélelmét és az iránta való engedelmességét. Ebben az állapotban igyekszünk tartózkodni minden bűntől és rossz cselekedettől. Az ihrám ruha olyan, mint a halotti lepel, amely eltörli a különbséget kicsi és nagy, szegény és gazdag, színes bőrű vagy fehér emberek között. Az ihrám fehér színe a tisztaságot, az egyszerűséget és az egyenlőséget jelképezi. Zarándokként azért vállaljuk magunkra az ihrám felvételével járó tilalmakat, mert Isten parancsának engedelmeskedünk, válaszolva hívására. Az ihrám segít abban, hogy figyelmünket és minden gondolatunkat minél inkább az egy Isten felé összpontosítsuk, de egyben kifejezi a muszlim világ egységét és a muszlimok Isten előtti egyenlőségét.
Az ihrám szükséges kötelezettségei (vádzsibát al-ihrám)
Az ihrámnak vannak szükséges kötelezettségei, amelyekkel tisztában kell lennünk, mivel az elhagyásuk megváltást (fidját) tesz szükségessé. Ez azt jelenti, hogy áldozati állatot kell vágnunk az elmulasztott kötelezettség után, és a húsát szétosztani a Tilalmas Mecset területén lévő szegények között. Az ihrám szükséges kötelezettségei a követezőek:
• 1. Az ihrám ruha felvétele a míkátnál, mivel a Próféta (béke legyen vele) ezt parancsolta és ő maga is ezt tette.
• 2. Óvakodjunk a testre szabott ruháktól az ihrám ruha felvételének kezdetétől. Ez a nőkre nem vonatkozik.
Az ihrám felvételének szunna szerinti követelményei
Az ihrámnak vannak előírásai, amelyeknek a betartása a muhrim számára ajánlott azért, hogy a zarándoklata megfeleljen a Próféta (béke legyen vele) által mutatott zarándoklatnak. Az ihrám felvételének vallási előírásai a következők:
• 1. Az ihrám felvétele előtti teljes tisztálkodás, azaz a rituális fürdés (guszl) elvégzése. Minden olyan személynek ajánlott a fürdés, aki ihrám állapotába szándékozik belépni.
• 2. Az ihrám felvétele előtt a körmök és a bajusz levágása a hónaljak szőrtelenítése, a fanszőrzet leborotválása és valamilyen finom illat (parfüm) használata (nem az ihrám ruhára, hanem a testre), ahogyan azt a Próféta (béke legyen vele) tette.
• 3. Az ihrám ruha felvétele, amely a férfiak számára két teljesen fehér részből áll: az egyiket a test felső részére terítjük (ridá), a másikat pedig a test alsó részére kell tekerni (izár), ahogyan azt a Próféta (béke legyen vele) tette .
Lényeges, hogy a két vászondarab, amelyből az ihrám ruha áll, ne legyen varrva vagy szegve, egy-egy darab vászonból álljanak. Nagyságát tekintve az alsó rész célszerűen olyan hosszú legyen, hogy a mindennapi tevékenység (ima, ülés, lehajlás, stb.) közben se látszódjanak ki a szemérmes részek, vagyis a térd és a köldök közé eső rész. Ha tehetjük, vigyünk magunkkal nagy méretű biztosítótűt, amely a felső rész (ridá) megtartásában nagy segítségünkre lehet. Anyagát tekintve legmegfelelőbb a frottír, mert elszívja az izzadságot, és jól jön a sivatagi hűvös estéken, különösen a Muzdalifában eltöltött éjszakán. Az öv használata megengedett, és Mekkában vagy Medinában árulnak is olyan speciális kivitelűeket, amelyeken a pénznek és néhány személyes iratnak (útlevél, hitelkártya, stb.) kialakítanak megfelelő helyet. A nők olyan ruhát vehetnek fel, amilyen nekik tetszik, csak ne legyen díszes (ajánlott az egyszínű ruha, mint például a fekete, fehér stb.) és takarja el azokat a testrészeket, amelyeknek eltakarása az iszlámban előírtak szerint kötelező, azaz az egész testet, kivéve az arcot és a két kezet.
• 4. A telbija75 ismételgetése az ihrám felvételétől egészen a Káaba körbejárásának elkezdéséig (taváf al-Bejt).
• 5. Az ihrámnak nincs külön imája, de a fürdés, illetve a vudu után ajánlott szunna szándékával két raka imát végezni, a ruha felvétele után, és a szándék (telbija) kinyilvánítása előtt. A Próféta (béke legyen vele) így tette, amikor felvette az ihrámot. Legjobb, ha mindez (tisztálkodás, ruhafelvétel, ima, stb.) a míkátnál történik, de ha ez nem lehetséges, mert az illető például repülővel utazik, akkor a míkát határának átlépése előtt, például még a repülőtéren történjen meg. A lényeg, hogy a míkát határát ihrám állapotában lépjük át.
Az ihrám tilalmai (mahzúrát al-ihrám)
Az ihrám állapotában vannak olyan tilalmak, amelytől tartózkodnunk kell amíg annak állapotában vagyunk. Ezek a tilalmak három részre oszthatóak:
A, Férfiakra és nőkre egyaránt érvényes tilalmak
• 1. Tilos a haj leborotválása vagy rövidre vágása, illetve a test bármelyik részén lévő szőrzet vallásilag elfogadható ok nélküli levágása, borotválása, vagy kitépése. Ahogyan Allah a Koránban mondja:
Ne vágjátok le a hajatokat addig, míg az áldozati állat el nem éri áldozó helyét (A tehén 2:196)
• Ugyanígy kell eljárni a testen lévő szőrzettel is. (például hónaljszőrzet, fanszőrzet).
• 2. A láb vagy a kéz körmeinek levágása bármiféle vallásilag elfogadható ok nélkül szintén tilos. Azonban, ha a köröm eltörik, és fájdalmat okoz, nem jelent gondot ha levágják. Nem kell áldozattal (fidja) kiváltani azt. Ha valakinek fejbőr betegsége van, vagy valamilyen okból fáj a fejbőre, az levágathatja a haját, de fidját kell érte fizetnie, vagyis böjtölnie kell, vagy alamizsnát kell fizetnie a szegényeknek, vagy áldozati állatot kell levágnia, ahogyan ezt a Korán írja:
…, de ha valaki közületek beteg, vagy fájlalja a fejbőrét [annak ez szabad], de váltságdíjjal tartozik: böjt, adomány, vagy áldozat formájában. (A tehén 2:196)
• 3. Az ihrám felvétele után tilos bármiféle illat használata a ruhára, illetve a testre. E tilalom mögött vallásos cél rejlik, hiszen eltávolítja a zarándok figyelmét az evilági élet díszeitől, pompáitól, illetve ízeitől és a túlvilág felé összpontosítja a figyelmét.
• 4. Az ihrám állapotban lévő személy számára tilos a házasságkötés és a nemi közösülés. Az ihrám állapotban lévő személy nem adhat össze mást, illetve nem vehet részt más esküvőjén, sem mint képviselő, sem mint tanú. Erről a következő Muszlim által Uszmántól lejegyzett hiteles hagyomány (Szahíh hadísz) tanúskodik: „az ihrám állapotában lévő személy nem házasodhat, és nem adhat össze senkit (a házasság kötelékébe)”76
• 5. Az ihrám állapota alatt tilos a vadászat. Ez azokra a szárazföldi vadállatokra vonatkozik, amelyek húsa megengedett a muszlimok számára, mint például a nyulak, a galambok és a gazellák.
B, Csak a férfiak számára érvényes tilalmak
• 1. Tilos a testre szabott77 ruha viselése más szóval minden olyan öltözék viselése, amelyet ruhának szokás nevezni, mint például ing, nadrág, alsónemű, zokni stb. Ebből adódóan, tilos az ihrám ruha varrása is. Azonban az öv, a szemüveg és az óra használata megengedett.
• 2. Tilos a fej közvetlen eltakarása, azaz sapka, kendő vagy turbán stb. viselése. Azonban a nem közvetlenül érintkező tárgyak, mint a sátor, esernyő, napernyő, autó teteje stb. árnyékában való tartózkodás megengedett. Tehát, a fej lefedése tilos, de annak használata, ami nem érintkezik közvetlenül a fejjel, megengedett.
C, Csak a nők számára érvényes tilalmak
• 1. A nőknek tilos a kesztyű viselése. Bármilyen ruhát viselhetnek az ihrám állapotában, azonban ez olyan legyen, amely eltakarja azokat a testrészeket, amelyeknek eltakarása kötelező az iszlámban, kivéve az arcukat és a két kezüket.
• 2. Tilos a nők arcának eltakarása nikábbal. A nikáb olyan lepel, amely eltakarja az arcot és csak egy rés marad a szemek számára. Az ihrám állapota alatt ezt nem viselhetik a nők. Azonban idegenek előtt a nőknek el kell takarniuk az arcukat kendőjük egy részével, amelyet a fejükön hordanak.
•
A fent említett tilalmak betartása a legfontosabb és ebben mind a négy iskola (medheb) képviselői egyhangúan egyetértenek. Ezen felül az ihrám állapotában kerülni kell a felesleges, csúnya beszédet, veszekedést, illetve verekedést. Isten felé kell fordítani minden gondolatunkat, és arra kell törekedni, hogy a zarándoklat napjai alatt ne foglalkozzunk mással, csak Isten imádatával és dicsőítésével. Az ihrám elsősorban szándék, amely meghatározza, és végigkíséri a zarándoklatot, s ha jó a szándék akkor minden cselekedet annak függvényében jól fog alakulni. A Próféta (béke legyen vele) hagyománya szerint: Innamal a-málu binnijját azaz, „A tettek bizony a szándékok alapján ítéltetnek meg”78.
A zarándok számára engedélyezett, hogy levegye a piszkos ihrám ruhát, és felvegyen helyette tiszta ruhát (nem utcai ruhát, hanem egy másik tiszta ihrámról van itt szó).
A dzsáhilijja korban (pogány kor) az arabok sok egyéb tilalmat is betartottak, amit később a Mohammednek (béke legyen vele) adott kinyilatkoztatás eltörölt vagy megváltoztatott. Például ha beléptek az ihrám állapotba, nem készítettek al-iktet79 és az ételekben sem használták fel. Nem viseltek teveszőrből készült ruhákat és fizikai értelemben is távol maradtak asszonyaiktól (nem mentek a közelükbe). Nem ettek olyan növényből, amely a Haram (Mekka) területén nőtt. Tisztelték a Tilalmas hónapokat és ezekben nem ontottak ki vért, és nem követtek el igazságtalanságot. Ha közülük egy férfi felvette az ihrámot, akkor a házába nem a főbejáraton, hanem a ház hátsó oldalán ment ki és be. A Korán azt mondja erről:
Nem az a jóság, ha a házakba hátulról léptek be, hanem a jóság az, ha valaki istenfélő. A házakba az ajtajaikon át lépjetek hát be, és féljétek Allahot, talán üdvözültök! (A tehén 2:177)
A Prófétának (béke legyen vele) adott kinyilatkoztatással Allah eltörölte ezeket a pogánykori szokásokat és visszaállította az eredeti zarándoklat pilléreit.
Mi vonatkozik arra, aki nem tartja be az ihrám tilalmait?
A fent említett tilalmak valamelyikét megszegő tette háromféle lehet, és ennek, három állapota van:
• 1. Az, aki bármilyen szükség vagy ok nélkül szegte meg a tilalmat, bűnt követett el, és kötelessége, hogy ezt áldozattal kárpótolja (fidja).
• 2. Az, aki valamilyen szükség miatt szegte meg az ihrám alatti tilalom bármelyikét, annak kötelessége, hogy a megszegett tilalmat kárpótolja egy áldozattal (fidja), de nem számít bűnnek.
• 3. Az, aki a tilalom megszegését tudatlanságból vagy feledékenységből, vagy kényszer miatt tette meg, ezzel nem követett el semmilyen bűnt, és semmit se kell fizessen kárpótlásként.
Lábjegyzet:
74. Szahíh hadísz, Bukhári és Muszlim gyüjteményében.
75. Imám Málik szerint a telbija vádzsib, azonban a többség ezt szunnának tartja.
76. Fauzán, (2001): I/424.
77. Arab nyelvben a „makhít” szó szerint varrottat jelent, de sajnos sokan félreértik, és azt hiszik, hogy ez minden olyan dolog hordására értendő, amelyben varrás van. Holott ennek a kifejezésnek az iszlám vallásjogban (saria) meghatározott jelentése, „testre szabott ruha” (Például Ing, nadrág, kabát stb.)
78. Lásd szahíh Bukhári első hadísz.
79. Al-iqt: savanyú tejből készített sajt.
