Ezt igazolja a következő hiteles (szahíh) hadísz is, amelyet Abdullah Ibn Umar mondott, szólván: „Hallottam a Prófétát (béke legyen vele) azt mondani: »Az iszlám öt dologra épül: a tanúságtétel (saháda), vagyis hogy nincs más Isten kivéve Allah, és Mohammed az Ő küldötte; az ima helyes elvégzése (ikámat asz-szalá); a zaká kifizetése; a zarándoklat elvégzése (haddzs al-bejt) és a ramadán böjtölése (szijám ramadán)2.«”
Fontos megértenünk, hogy több fajta zarándoklat is van, ezeket később Isten segítségével részletesen is magyarázzuk. A zarándoklat egyes fajtái két nagyobb részből tevődnek össze:
• 1. A zarándoklat (haddzs), amelynek jelentése: Mekka meglátogatása istenszolgálat céljából, amelynek során ihrám állapotban a következő szertartásokat végezzük el: a Káaba körbejárása (taváf), a Szafá és a Marva között járás (szaíj), az Arafa völgyében történő állás, éjszakázás Muzdalifa völgyében, a kavicsok dobása Mínában, stb.
• 2. Az umra, melynek jelentése: Mekka meglátogatása istenszolgálat céljából, amelynek során ihrám állapotban a következő szertartásokat végezzük el: a Káaba körbejárása, a Szafá és a Marva között járás, illetve a haj leborotválása vagy rövidre vágása.
•
Az umra végezhető önmagában is, ezért nevezhető kisebb zarándoklatnak. Ha csak az umrát önmagában szeretnénk elvégezni, akkor nem vagyunk időszakhoz kötve, bármikor megtehetjük, de vannak hónapok (ramadán, savvál, dzulkada, és dzulhiddzsa, vagyis a hidzsri év 9-12 hónapjai), amikor ajánlottabb a teljesítése. Muszlim hiteles (szahíh) gyűjteményében szerepel: „Ibn Abbász mondta: »Hallottam a Prófétát (béke legyen vele) azt mondani egy nőnek: ’Ha eljön ramadán, végezd el az umrát, mivel ramadánban az umra annyit ér, mint egy zarándoklat (haddzs).’«”. Bukahri hiteles (szahíh) gyűjteményében szerepel: „Ibn Abbász mondta: »Hallottam a Prófétát (béke legyen vele) azt mondani Um Szinan al-Aanszáriának: ’Egy umra ramadánban olyan mint egy zarándoklat velem’«”.
Egyes muszlimok azt hiszik, hogy ha a ramadánban végzik el az umrát, akkor teljesítették a haddzsot. A valóságban azonban a ramadánban végzet umrának csak a jutalma annyi mint a haddzsnak, de nem helyettesíti azt, hiszen a zarándoklat az iszlám pillére, amit életében egyszer minden muszlimnak el kell végeznie.
Az, hogy az umra önmagában is fontos szertartás, jól látszik abból, hogy a Koránban a legtöbbször a haddzsal együtt kerül említésre.
Bizony, a Szafá és a Marva Allah [zarándok]helyei közé tartoznak. Ezért aki elzarándokol a Házhoz vagy elvégzi az umrát, azt nem terheli vétek, ha teljesíti a kettő közötti járást. Ha valaki önként tesz jót, [tudja meg, hogy] Allah bizony a Felettébb Hálás,3 a Mindent tudó. (A tehén 2:158)
Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát Allahért!
(A tehén 2:196)
A zarándoklat fajtái
A zarándoklatnak három fajtája van, vagyis három különböző módon lehet elvégezni a haddzsot. Ezek lehetnek:
• 1. umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán)
• 2. umrától elválasztott zarándoklat (haddzs at-tamattu)
• 3. umra nélküli zarándoklat (haddzs al-ifrád)
1. Az umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán)
Az umrával egybevont zarándoklat elvégzése az ihrám állapotának megszakítása nélkül egy szándékkal történik. Azt a zarándokot, aki a zarándoklat teljesítésének e fajtáját választja, kárinnak nevezik.
A kárin a zarándoklat hónapjaiban4, a míkátnál5, az umra és a haddzs elvégzésének szándékával lép az ihrám6 állapotába, azt mondva: „lebbejk bihaddzs va umra”, amely azt jelenti: itt vagyok umrát és haddzsot végezni. Az ihrám állapotát megtartja egészen a zarándoklat végéig, tehát dzulhiddzsa hónap 10-ig, az áldozat napjáig (jaúm an-nahr).
Az umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán) szándéka később is kinyilvánítható. Ha valaki például eredetileg az umra teljesítésének szándékával veszi fel az ihrámot, majd még mielőtt elkezdené a körbejárást (taváf), kinyilvánítja a zarándoklat elvégzésének szándékát is, akkor umrája innentől haddzs al-kiránnak számít.
Az umrával egybevont zarándoklat elég jelentős terhet ró azokra a zarándokokra, akik viszonylag korán (savvál vagy dzulkada hónapban) érkeznek Mekkába. Ilyenkor ugyanis az umra és a többi zarándoklati szertartás között több hét, akár két hónap is eltelhet, és a zarándokra ez idő alatt végig érvényesek az ihrám által magára vállalt kötelezettségek.
Az áldozati állat levágása szükséges kötelezettség (vádzsib) a kárin számára, mivel így egy utazás alatt végzi el a haddzsot és az umrát, anélkül, hogy hazatérne a kettő között.
Azoknak a zarándokoknak, akik magukkal viszik az áldozati állatot, umrával egybevont zarándoklatot kell végezniük. Aki az áldozati állatot nem viszi magával, annak a szunna szerint ajánlatosabb umrától különválaszott zarándoklatot végezni (haddzs at-tamattu).
2. Umrától különválasztott zarándoklat (haddzs at-tamattu)
Az umrától különválasztott zarándoklat elvégzése két külön szándék kinyilvánításával történik. Aki ezt a zarándoklatot választja, azt mutamattinak hívják.
A mutamatti a zarándoklat hónapjaiban a míkátnál az umra elvégzésének szándékával lép be az ihrám állapotába, azt mondva: „lebbejk umra” ami azt jelenti: itt vagyok umrát végezni. Ez az első szándék (nijja) kinyilvánítása. Az umrát el kell végeznie a zarándoklat napjainak kezdete7 előtt.
A mutamatti elvégzi az umra körbejárását (taváf al-umra), a Szafá és a Marva között járást (szaíj), és a leborotválás helyett inkább vágjon le a hajából. Lényeges, hogy ezt követően az ihrám ruha levetésével kilépjen annak állapotából, amivel az ihrám állapot alatti összes tilalom megszűnik a mutamatti számára. Az ihrám újbóli felvételéhez a mutamattinak már nem kell ismét a Míkáthoz utaznia. Amikor elérkezik a teljesített umra évében dzulhiddzsa hónap 8. napja a mutamatti Mekkában vagy annak közelében ismét felölti az ihrámot, és kinyilvánítja a haddzs elvégzésének szándékát (nijja), azt mondva: „lebbejke haddzs”, ami azt jelenti: itt vagyok haddzsot végezni. Ez a második szándék kinyilvánítása, amely után elvégzi a hátralévő szertartásokat.
Az áldozati állat levágása szükséges kötelezettség (vádzsib) a mutamatti számára is, mivel így egy utazás alatt végzi el a haddzsot és az umrát is, anélkül, hogy hazatérne a kettő között.
Ha azonban biztonságban vagytok, akkor, aki elvégzi az umrát [és az ihrám tilalmai alól való mentesülést élvezi] a zarándoklat kezdetéig, annak, lehetőség szerint áldozati állatot kell (köszönetként) levágnia. (A tehén 2:196)
A Próféta (béke legyen vele) is ezt a fajta zarándoklatot írta elő azok számára, akik nem vitték magukkal az áldozati állatot, mert könnyebb, mint a másik kettő. Ezzel helyesbítette is azt a hibás szokást, amely a dzsáhilijja korában elterjedt, hogy tilosnak, illetve az egyik főbűnnek számított az umra elvégzése a zarándoklat hónapjaiban. Sőt, a Próféta (béke legyen vele) maga is azt mondta: „Ha előbb jutott volna eszembe az (a tamattu), akkor nem hoztam volna áldozati állatot.” (Ő maga is szívesebben végzett volna tamattut, de amiatt, hogy áldozati állatot vitt magával, haddzs al-kiránt kellett végeznie) (Dzsábir által mondott hadísz Bukhari szahíh gyűjteményében.)
3. Umra nélküli zarándoklat (haddzs al-ifrád)
Az umra nélküli zarándoklatot végzőket mufridnak nevezzük. A mufrid a zarándoklat hónapjaiban a míkátnál csak a zarándoklat (haddzs) teljesítésének szándékával lép be az ihrám állapotába, azt mondva: „lebbejke haddzs”, ami azt jelenti: itt vagyok haddzsot végezni. Ezután a mufrid az ihrám állapotában marad az áldozat napjáig (jaúm an-nahr).
Az ifrádban nem szükséges kötelezettség (vádzsib) áldozati állatot vágni. Ez a fajta zarándoklat elsősorban azoknak ajánlható, akik Mekkában vagy valamelyik míkát területén laknak, hiszen ők az umrát bármikor el tudják végezni, nem kell emiatt oda utazniuk. A Koránban Allah azt mondja erről:
Ez az előírás (az állatáldozaté) csak arra vonatkozik, akinek a családja nem lakik a (mekkai) Tilalmas Mecset közelében. Legyetek istenfélők, és tudjátok meg, hogy Allah szigorú a büntetésben! (A tehén 2:196)
A cikk Hussain Imteaz szakdolgozatának részlete