Hogyan kell elvégezni az imát, és mi a feltétele? A 31 írás az ima kötelező elemeit, a közösségi és a pénteki imát, valamint a beteg ember imádkozását is tárgyalja.
1. Érvényes imaidő (lásd fentebb): az imát az ideje eljövetele előtt imádkozni érvénytelen, és ugyanígy érvénytelen utána is, kivéve ha valaki elfelejti vagy átalussza azt. 2. A két eseménytől való megtisztulás (a kicsi: a vizelet és a széklet; a nagyobb: a házasélet, a magömlés), és ez a vudú-t, és a
Szudzsúd as-sukr vagyis a köszönési leborulás a jogtudósok egyetértése alapján ajánlott azok számára, akiket valamilyen jótétemény ér vagy rossz csapás elkerül. A Próféta (béke legyen vele), ha valami öröm érte vagy örömhírt hoztak neki, akkor földreborult, meghálálva azt a Magasztos Allahnak. (Abu Dávúd, Ibn Mádzsa, at-Tirmidi) A köszönési leborulás nem
Az azán tudósítás az imaidő kezdetéről, bizonyos előírt szavakkal. Az azán a hidzsra első évében iratott elő a muszlimok számára, és a Próféta (béke legyen vele) élete végig betartotta. Az imára hívó (müezzin) állva, arccal a Kibla felé fordul, kezeit füléhez emeli, és hangosan a következőket mondja:
Ajánlatos annak, aki egy leborulásra emlékeztető áját olvas vagy hall, „Allahu akbar”-t mondani, leborulni és utána „Allahu akbar”-t mondani, ha felemelkedik. Ezt szudzsúd at-tilávahnak, vagyis a recitálási leborulásnak nevezik, nincs benne se Tasahud, se köszönés. Előnye: Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ha Ádám fia olvassa a leborulásra emlékeztető
A Magasztos Allah azt mondta: „Az imádkozás meghatározott időkben megszabott előírás a hívőknek!” (Korán 4:103) ahogyan erről a Szahih-okban olvashatunk Ibn Maszúd-tól, aki azt mondta: „Megkérdeztem a Prófétától (béke legyen vele), hogy melyik cselekedet a legkiválóbb? Azt felelte: Az ima a maga idejében.” 1. Fadzsr – hajnali ima: hajnalhasadástól napfelkeltéig
Ha hosszú ideig elmarad az eső és az országon szárazság lesz úrrá, akkor ajánlott szalátul-isztiszkát, vagyis az esőért való imát végezni, ami nem más, mint Allah kérése arra, hogy öntözze meg az országokat, földeket s az Ő szolgáit.
Mohamed Próféta (béke legyen vele) a hidzsra előtt az „iszra és miarádzs” (éjszakai utazás Jeruzsálembe és a 7 égbe) éjszakáján kapta a parancsot az imádkozásra. Allah először napi 50 imát rendelt el a hívők számára. Mohamed Próféta (béke legyen vele) visszafelé jövetelekor találkozott Mózessel (béke legyen vele), aki azt mondta
(Szalátul-kuszuf va al-khuszuf) A nap- vagy holdfogyatkozáskor mind a nőnek, mind a férfinak ajánlatos két rakából álló imát végzenie, amelynek az a sajátossága, hogy egy rakán belül két meghajlás és két leborulás végzendő. Az azán helyett a következő hívással: „Asszalátu dzsámia!” (Az ima összegyűjtő!) tudósítják az embereket az ima kezdetéről.
Az imának az iszlámban különleges helye van, hiszen az ima a vallás oszlopa. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A dolgok feje az Iszlám, oszlopa az imádság, púpjának a csúcsa a dzsihád (küzdelem, erőfeszítés) Allah útján.” (at-Tirmidi) A muszlim és a hitetlen (káfir) embert az imádkozás különbözteti meg egymástól.
Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Nincsen olyan szolga, aki ha bűnt követ el, s utána a helyes módon megtisztálkodik, majd imádkozik két rakát, majd Allah bocsánatát kéri (jasztagfirullah), hogy ezt követően ne bocsáttatna meg neki. (abu Dávúd, at-Tirmidi)
