Irodalom

A  zarándoklat válasz Allah hívására. Olyan évről-évre ismétlődő időszak, amikor a világ minden részéről érkező muszlimok találkoznak egymással a legáldottabb földrészen.

A  tiszta szívből, őszintén Allahért elvégzett zarándoklatnak nagy a jutalma. Természetes tehát, hogy minden muszlim egyik legnagyobb vágya, hogy életében legalább egyszer elvégezhesse azt. Számos prófétai hagyomány és Korán ája emeli ki a zarándoklat fontosságát és érdemét. Ezek közül néhány:

A Próféta (béke legyen vele) búcsúzarándoklata (haddzsatul-vadá) Mohammed Próféta (béke legyen vele) a hidzsra után csak egy alkalommal végezte el a zarándoklatot, amely kulcsfontosságú, mivel nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is megmutatta a muszlimoknak, hogy miképp végezzék el azt, amelynek teljesítését Allah Ábrahámnak (béke legyen vele) is megparancsolta.

Mekka és a zarándoklat Mohammed (béke legyen vele) eljövetele előtt Ameddig Iszmáíl (béke legyen vele) élt, ő volt a Káaba felügyelője. Halála után a Dzsurham majd a Kuzáa törzs vezetői vették át ezt a pozíciót. Ebben az időben kezdődött meg Ábrahám (béke legyen vele) vallásának elferdítése. A Káaba belsejében bálványokat helyeztek

Ábrahám (béke legyen vele) története és a Káaba építése A  hagyományok és a történetírók szerint Ábrahám (béke legyen vele) körülbelül négyezer évvel ezelőtt Nimród uralkodásának idején Irak egyik városában, Úrban20 született.

Mekka és a Káaba rövid története Mekkát a Korán négy néven említi. Eredeti neve mellett olvashatjuk a „biztonságos város” (al-beled al-amín, 95:3), a „városok anyja” (umm al-kurá, 42:7), és a Bekka (4:96) nevet is. A koránmagyarázatok szerint ez volt Mekka első neve. Bekka mellett előfordul az áldott (mubárak) kifejezés is,

Miután Ábrahám (béke legyen vele) végzett a Káaba építésével, Allah megparancsolta neki, hogy hirdesse a zarándoklat elvégzését az embereknek:

A hogy már említettük, a zarándoklat az iszlám öt pillérének egyike. Olyan előirt kötelesség ez, amire a Korán, és a Szunna a bizonyíték. A Koránban Allah így beszél erről:

A  Korán és a szunna alapján egyértelmű, hogy maga a zarándoklat (haddzs) előírt kötelezettség (fard), vagyis kötelezettsége mindenkire egyaránt vonatkozik. A vallástudósok véleménye azonban eltér az umra kötelezőségét illetően. Van aki azt mondja, hogy teljesítése ugyanannyira kötelező, mint a haddzsé, és van, aki szükséges kötelezettségnek (vádzsib) vagy erős szunnának tekinti.

A  zarándoklatnak három fajtája van, vagyis három különböző módon lehet elvégezni a haddzsot. Ezek lehetnek: •    1.    umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán)•    2.    umrától elválasztott zarándoklat (haddzs at-tamattu)•    3.    umra nélküli zarándoklat (haddzs al-ifrád)