A rovatunkban leközölt prófétai hagyományokat Abdul-Fattah Munif testvérünk fordította, és a Magyarországi Muszlimok Egyháza által kiadott „A muszlim személyisége” című könyvben jelentek meg. Köszönjük testvérünknek, hogy a hadíszok weboldalunkon való közzétételéhez hozzájárult.
Imám Málik közölte, Abu Idrísz al-Khauláníra való hivatkozással, aki azt mondta: Bementem a damaszkuszi mecsetbe, ahol egy szépen mosolygó fiatalt láttam, amint körülvették az emberek, s ha összekülönböztek egymással valamiben, akkor hozzá fordultak, és elfogadták véleményét. Megkérdeztem, hogy ki ő, mire azt mondták nekem: Ő Muád ibn Dzsebel.
A Próféta (béke legyen vele) mondta, hogy Allah az árnyékából (általa teremtett árnyékban) részesít hétféle embert azon a napon, amikor nem lesz más árnyék, csakis az Ő árnyéka. Ez a hétféle ember a következő:
Abu Hurejrának az a szokása volt, hogy nem szeretett olyan gyűlésben fohászkodni, amelyben volt olyan, aki megszakította a kapcsolatot rokonaival, mivel ez megakadályozza, hogy a lebocsátasson a könyörület, s választ nyerjen a fohász.
Abu Hurejrára való hivatkozással jegyezték fel, miszerint Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Volt egyszer egy ember, aki úton volt, és nagyon megszomjazott. Talált egy kutat, lement abba és ivott. Mikor kijutott a kútból, egy lihegő kutyával találta magát szemben, aki a port ette szomjúságában.
Egy alkalommal Omar Ibn al-Khattáb rosszallását fejezte ki, amiért felesége, mikor haragudott rá, szemrehányást tett neki. Erre az asszony azt válaszolta férjének, hogy a Próféta feleségei is szemrehányást tesznek férjüknek, és elkülönülnek tőle nappal egészen éjszakáig. Omar felkerekedett, és elment leányához, Hafszához, a Próféta egyik feleségéhez, és azt kérdezte tőle:
Egy alkalommal, egy zsidó asszony mérgezett bárányhúst ajándékozott a Prófétának (béke legyen vele), aki evett belőle, és egy csoport a társai közül úgyszintén, de Allah a Küldötte tudomására hozta, hogy mérgezett a hús, ezért ő így szólt társaihoz: „Hagyjátok abba az evést, mert az étel mérgezett!”
Abdullah ibn Amr ibn al-’Ászra – Allah legyen elégedett vele – való hivatkozással jegyezték fel, hogy a Próféta (béke legyen vele) tudomást szerzett arról, hogy Abdullah túlzásba esett az istenszolgálatokban, ezért a következőket mondta neki: „Jól tudom-e, hogy nappal böjtölsz, az éjszakát pedig imádkozással töltöd?”
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Tudjátok, mi a szomszéd joga? Segítsetek neki, ha segítséget kér; könnyítsetek rajta, ha könnyítést kér; adjatok neki kölcsön, ha kölcsönre van szüksége; törődjetek vele, ha elcsügged.
Szafván ibn Abdullahra hivatkozva jegyezték fel, miszerint azt mondta: Elmentem Szíriába, ahol ad-Dardá édesanyját (az anyósát) találtam otthon, de nem találkoztam az apjával. Azt kérdezte tőlem: Zarándoklatot kívánsz teljesíteni? Azt feleltem: Igen.Szafván ibn Abdullahra hivatkozva jegyezték fel, miszerint azt mondta: Elmentem Szíriába, ahol ad-Dardá édesanyját (az anyósát) találtam otthon, de
Ahmed imám és an-Naszá’í hagyományozta, Anasz ibn Málikra való hivatkozással, aki a következőt mondta: Egyszer, amikor együtt voltunk Allah Küldöttével, azt mondta: „Egy olyan ember fog elmenni előttetek, aki a Paradicsom lakói közül való”. Ekkor elment előttük egy férfi az anszárok (a medinai muszlimok) közül, akinek a szakálla ritka volt,
