Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Nincsen olyan szolga, aki ha bűnt követ el, s utána a helyes módon megtisztálkodik, majd imádkozik két rakát, majd Allah bocsánatát kéri (jasztagfirullah), hogy ezt követően ne bocsáttatna meg neki. (abu Dávúd, at-Tirmidi)
Az imádkozás nyelvileg nézve fohász. A Magasztos Allah azt mondta: „S imádkozz értük! Az imád megnyugvás lesz a számukra” (Korán 9:103) azaz „Fohászkodj értük!” A vallásjog szerint pedig: Allah imádata speciális szavakkal és cselekedetekkel, aminek a megnyitása az úgynevezett „takbír” (az imát megnyitó „Allahu akbar”) és lezáró része a „taszlím”
Az ünnepi (íd) ima kötelező, de ez olyan kötelesség, hogy ha néhány muszlim elvégezte, akkor a többi muszlim fel van mentve e kötelesség alól. As-Sáfii és Málik szerint az íd ima nyomatékos Szunna. Lényege ugyanaz, mint a napi imáknak, a hatása pedig megegyezik a közösségi imáéval. Ez egy évenkénti összejövetel.
Aki valamely döntés előtt állva elbizonytalankodik (nem tud dönteni), annak ajánlatos két rakát végeznie, utána adjon hálát Allahnak, és kérje Allah áldását a Prófétára (béke legyen vele), majd fohászkodjon a következő fohásszal:
„A Nap nem kelt és nem nyugodott le még jobb napon, mint a péntek” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele), Muszlim is azt jegyezte le, hogy a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: – A legjobb nap, mely felvirradt, a pénteki nap: azon a napon teremtetett Ádám, azon a
A későreggeli imát (Adduha) napfelkelte után, délelőtt lehet végezni, kettőtől tizenkét rakáig terjedhet, két rakánként szünetet tartva.
Megengedett az imádozónak összevonni a dohor imát az aszr imával, illetve a magrib imát az isá imával. Ez azt jelenti, hogy elvégezzük a dohor imát, majd rövid szünet után felállunk és egyből imádkozzuk az aszr imát. A magrib és isá imák összevonásánál hasonlóképpen járunk el. Az összevonásnak két fajtája van:
Ezek az ajánlatos imák a Ramadan hónap jellemzői. Az összes hagyományjegyző azt jegyezte le Abu Hurajrahtól, hogy a Próféta (béke legyen vele) mindig ösztökélte a hívőket a ramadáni éjszakai virrasztásra, anélkül, hogy kötelezővé tette volna, mondván: „Aki hittel és Isten tetszését várván egész Ramadán havában éjszakai virrasztást végez, annak megbocsáttattak
„Ha úton vagytok a földön, nem róható föl vétketekül, ha lerövidítitek az imát, amennyiben féltek, hogy a hitetlenek rosszat forralnak ellenetek.” (Korán 4:101) Jáli ibn Omiah azt mondta: „Kérdeztem Omar ibn al-Khattabtól, miért rövidítik az emberek az imát, mikor Allah azt mondta „amennyiben féltek, hogy a hitetlenek rosszat forralnak ellenetek”
Az éjszakai virrasztás ajánlatos ima. Allah a Koránban sok helyen dicsérte azokat, akik betartják, például: „Az istenfélők kertekben és forrásoknál lesznek, és átveszik azt, amit az Uruk adott nekik. Korábban ők jóravalóak voltak: éjszaka csak keveset aludtak, hajnalhasadáskor (Uruk) bocsánatáért könyörögtek…” (Korán 51: 15-18)
