Elemek megjelenítése címkék szerint: Iszlám vallás

 2017. december 6.-án a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnázium adott otthont egy Élő Könyvtár rendezvénynek, melyen Shubail Sarah képviselte az iszlám könyvet. 

 Az ő élményeit, beszámolóját olvashatjátok a következőkben:

 "2017. december 6.-án életemben először lehettem egy élő könyvtár rendezvény részese. A muszlim könyv szerepét töltöttem be. De szerintem először beszéljünk arról, hogy mi is az élő könyvtár. Ezt   igazából úgy kell elképzelni, mint egy könyvtárat, ahol van nagyjából 15 könyv, amiket ki lehet kölcsönözni, csak ebben az élő könyvtárban a könyvek emberek, akiktől bármit   kérdezhetsz, beszélgethetsz  velük. Ezek a könyvek mind olyan emberek, akikről sok tévhit kering, vagy egyáltalán nem is beszélnek róla. Szóval én egy ilyen könyv voltam. A teremben volt még   transzvesztita, leszbikus,  mozgáskorlátozott, szenvedélybeteg, japán, gót, látássérült és néhány krisnás. Az olvasók gimisek voltak, így könnyebb volt megtalálni velük a közös hangot.

Négy óra alatt összesen 26 olvasóm volt, ami nem olyan rossz szám szerintem. Minden olvasó vagy olvasócsoport 20 percet kapott arra, hogy kérdezzen. Az első egy tanárnő volt. Érdekes kérdéseket tett fel. Az egyik kérdése az volt, honnan tudom, hogy az iszlám az igazi, és nem a kereszténység, soha nem kételkedtem? Erre azt válaszoltam, hogy vannak napok, amikor úgy kelek fel, hogy nagyon erős a hitem, míg más napokon elbizonytalanodom, de ilyenkor mindig utánanézek a dolgoknak és rájövök arra, hogy mi miért van, és ésszerű választ kapok. Nem tetszett neki a válaszom. Igyekeztem minél nyíltabb lenni, a kedvében járni. Pár órával később újra jött. Akkor azzal kezdte, hogy ő hithű keresztény. Mondtam neki, hogy egy vallásos emberrel  sokkal könnyebben lehet beszélgetni a vallásokról. Erre azt válaszolta, hogy ő nem vallásos, ő hithű, mert a két szó nem ugyanazt jelenti és ő nem fogadja el más emberek vallásait. Feltett még pár kérdést és elment. Visszagondolva provokálni próbált, de sajnos vagy nem sajnos, elég naiv vagyok, amikor benne vagyok a helyzetben sosem veszem észre, ha valaki veszekedni akar, csak utána, mikor visszaemlékezek a beszélgetésre. Ő egy ilyen ember volt, nem először találkoztam hasonló gondolkodású emberrel, csak azt nem értem, ha egyáltalán nem nyílt arra, hogy megismerjen, miért jön oda hozzám?

Mindegy is, mert a következő olvasócsoport 5 lányból állt, akik miatt gyorsan elfelejtettem az első olvasómat. Hihetetlen, hogy mennyit számít az, milyen a társaság. Sokat beszélgettünk, volt szó a kendőről (az egyik lány meg is kérdezte, hogy azt nem hijab-nak hívják-e, nagyon képben voltak), a házasságról, a terrorizmusról, a menekültügyről, a média által keltett gyűlöletkeltésről. Sajnos kevésnek bizonyult a 20 perc, mert tényleg nagyon jó volt a hangulat, mégis érintettünk komolyabb és könnyedebb témákat is. Az egyik lány a végén odajött hozzám, hogy neki még nagyon sok kérdése lenne, el tud-e érni valahol, így elérhetőséget cseréltünk. Szóval ez eléggé megalapozta a napomat.

Jöttek még kisebb-nagyobb csapatok, igyekeztem mindenkivel megtalálni a közös hangot. A gyakran ismételt kérdések a nők helyzete az iszlámban, a kendő viselése, a terrorizmus és a jihad volt. Sokan meglepődtek, amikor ezeket rendbe raktam, elmondtam mi igaz és mi nem azokból, amiket eddig hallottak, és szerintem tudtam egy kicsit változtatni az iszlámról alkotott véleményükről azáltal, hogy ezekről nyíltan és teljesen őszintén, a saját véleményemet is kifejtve beszéltem.

Talán számomra a legnagyobb elismerés az volt, mikor egy másik élő könyv csatlakozva egy csoporthoz odajött hozzám, illetve mikor az esemény hivatalos fotósa is leült mellém. Akkor jöttem rá, hogy a 20-30-as korosztály az, akiknek már van egyéni gondolataik a dolgokról, mégis teljesen nyíltak meghallgatni, esetleg átgondolni és változtatni a véleményükön.

A nap tanulsága az volt, hogy mindig vannak és lesznek is olyan emberek, akik igyekeznek belémkötni, mégis talán a többséget érdekli ez a téma. Megtudtam, hogy mik azok a kérdések, amik foglalkoztatják őket. Mivel én ebben nőttem fel és ebben is élek, nekem például az nem fura, hogy nem iszom alkoholt. Soha sem éreztem az ízét, így nem is hiányzik. Ha tudnátok ezen mennyien meglepődtek! Tehát szerintem sikeres napot zárhatok magam mögött. Élmény volt élő könyvnek lenni és más nézőpontokat megismerni. Remélem lesz még lehetőségem ilyen programon részt venni."

Ezt a kérdést boncolgatták a hazánkban élő muszlim fiatalok az instagramon 2018. februárjában. Olvassátok el, mit jelent számukra a kendő és milyen üzenetet hordoz!

„Sokan ha rám néznek, azt hiszik, hogy elnyomásban élek. Hogy miért? A válasz egyszerű: mert hidzsábot (kendőt) hordok. 

Pedig aki ismer, az tudhatja, hogy közel sem az elnyomottak életét élem, sőt! Annyi mindent csinálok a mindennapjaimban, hogy nem az ismerőseim, de olykor én is alig tudok kiigazodni magamon. 
Ellentétben a sok sztereotípiával, kendővel a fejemen, azt tanulok, amit szeretek, olyan munkahelyem van, amit szeretek, utazok a nagyvilágban EGYEDÜL is, ifjúsági munkákban tevékenykedek, építem a kapcsolataim, fantasztikus muszlim és nem muszlim barátaim vannak, vannak céljaim, amikért megállíthatatlanul dolgozom, döntöm magam előtt az akadályokat akármennyi időbe is teljen, és jól érzem magam itt Magyarországon. 

Büszke vagyok, hogy a fent felsorolt dolgokat, mind olyan viseletben csinálhatom, amit saját magam választottam magamnak, amiben jól érzem magam, és ami által nem mindennapi megjelenésem van. 

A hidzsábbal, nem csak pár plusz színes ruhadarabot veszek magamra, hanem a becsületemet és méltóságomat is. 
Nő vagyok, tehát értékes vagyok, így vigyázok magamra.” Alshami Zéneb

"Igaz, én még csak szeptember óta vagyok kendős, de már így is sok a tapasztalatom. Ért engem rossz, de annál több jó visszajelzés is. Sokan furcsállták, hogy szeptember elsején megjelentem kendőben a zászlós bevonulásnál. Sok osztálytársam odajött hozzám, megölelt és azt mondták, hogy nagyon jól áll nekem, és tisztelik bennem, hogy fel merem vállalni. Rengetegen észre sem vették, hogy rajtam valami megváltozott. Bár biztosan észrevették, de egy szóval sem említették, hogy mi van rajtam. Osztályfőnököm rögtön megkért, hogy készítsek egy előadást arról, hogy milyen is az én vallásom, hogyan jött létre és milyen szabályok vonatkoznak ránk.

Rendszeresen járok kosárlabda edzésekre. Eleinte féltem, hogy mi lesz. De Alhamdulillah nem történt semmi. Egy hónappal előre szóltam az edzőmnek, hogy szeretném felvenni a kendőt. Ő segített nekem beszélni a bírókkal és a másik edzőmmel. Amikor először bementem, kérdően néztek rám. Természetesen jöttek a kérdések, hogy „miért most?”, „miért hordod?” és a legfontosabb kérdés „Fürdésnél is rajtad szokott lenni?”. Aztán edzőm elmondta nekik, hogy attól még, hogy most már nem látják minden edzésen a hajam, ugyanaz az ember vagyok. 
Ért egy pár negativitás is engem. De már beletörődtem abba, hogy sokan nem képesek elviselni azt, hogy ha valaki máshogy néz ki, vagy más a vallása. Legtöbbször inkább csak elengedem a beszólásokat a fülem mellett és nevetek rajta egy jót.

Ezek ellenére szinte a legtöbb embertől pozitív visszajelzéseket kaptam. Nagyon boldoggá tesz az, amikor megértik és megdicsérik a kinézetemet. Vagy amikor rám mosolyognak anélkül, hogy én tenném meg először. 
Egy szóval nagyon örülök annak, hogy rengeteg elfogadó emberrel találkozom. Boldognak érzem magam a vallásomban és a kendőben. Semmit sem változtatnék ezen." Al-Ariki Mariam

"Igaz nem vagyok nő. Nem tudom milyen érzés felvenni, felkötni, tűvel rögzíteni a kendőt a fejemen minden nap. Egy dolgot tudok, hogy ahányszor meglátlak téged, te, aki viseled a kendőt, elönt az öröm és a büszkeség. Kíváncsi vagy miért? Én sem tudom pontosan elmagyarázni, de azt viszont elmagyarázom, hogy miért lehetnék irigy. Minden nap, amikor a gyönyörű kendődben járod az utcákat, az igaz vallásunkra az iszlámra hívod fel az emberek figyelmét. Kedves és békés a megjelenésed, akárcsak Mohamed próféta tanításai.

Én ezt a képet nem tudom lefesteni az embereknek az öltözékemmel, bár megtehetném, hogy Dzsallabijját veszek fel meg valamiféle turbánt, de az valószínűleg más érzéseket váltana ki az emberekből férfi létem miatt. Negatív képet festettek rólunk a médiában? Félsz egy kicsit, izgulsz mindig, hogy mi van ha belebotlasz egy iszlámofób emberbe?

Azt kell mondjam, ez mind nem számít. Tudd, hogy miért teszed azt, amit teszel és in sha Allah ez vigasz lesz neked minden helyzetben. Légy magabiztos, és ne érdekeljen, mit mondanak a tudatlan emberek. Büszke lehetsz magadra, hogy Allah elégedettsége neked az első, nem pedig az embereké. Aki az emberek elégedettségét keresi, sosem fog nyerni.

És ha már erről beszélek, akkor engedd meg, hogy egy javaslatot adjak. Ha igazán Isten elégedettsége és a túlvilági kert a célod, akkor szerintem ne sajnáld a cicanaci fölött a hosszú ruhát vagy takaró szoknyát hordani. Biztos vagyok benne, hogy tudsz ugyan olyan divatos és csinos lenni a megfelelő ruhák viselésével. Ezt nem magam miatt mondom. Eleve egy olyan társadalomban élek, ahol a legtöbb lány mutatósan vagy kihívóan öltözködik. Tudom, hogy sok kritika ér téged ezzel kapcsolatban, és emiatt nem is szeretnék erről többet mondani.

A lényeg, hogy büszke vagyok rád nagyon, hogy viseled a hijábot, és hogy kiállsz a jogod mellett, a szabad vallásgyakorlás joga mellett, és hogy mindenki azt visel, amit akar. Mi muszlimok in sha Allah mindig azt viseljük, amivel Allah elégedett, és nem számít mit mondanak nekünk vagy ránk a negatív emberek. Köszönöm, ha eddig elolvastad és a legjobbakat kívánom neked. Allah áldjon!" Alshami Mohamed Nour

Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke tartott előadást a Sapientina Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, a KETEG Szalonban 2018. január 2.-án.

A Könyörületes és Irgalmas Isten - Allah - nevében
A diszkrimináció, a rasszizmus minden formáját elutasítva, az emberi méltóságot és becsületességet megőrizve, a Magyarországi Muszlimok Egyháza komoly aggodalommal figyelte a nemzetközi nőnapra időzített „szoboröltöztető" kampányt, illetve annak súlyosan diszkriminatív, az iszlám vallást követő emberek – s elsősorban a muszlim nők – ellen uszító, hangulatkeltő voltát.

Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk harmadik részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az adakozásról (arabul: zakat) szól.

Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk második részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az imáról (arabul: szalát) szól.

Egy új videó sorozatot indítunk az iszlám vallás alappilléreiről. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. Az első videó a tanúságtételről (arabul: sahada) szól.

Itt a nyár, egyre többet mozdulunk ki otthonról, hogy gyermekeinkkel vagy nélkülük kiélvezzük a nyári szabad napokat. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy talán néhány hasznos tanács segítséget nyújthat a friss muszlimoknak, vagy azoknak akik az iszlám vallás híveit szeretnének otthonukban vendégül látni a szabadságuk alatt. Nekünk muszlimok számára talán a legnagyobb gondot az utazásunk alatt az iszlám vallás előírásainak megfelelő étkezésünk biztosítása jelenti.

Egy alkalommal, amikor a Dausz nevű törzs nem fogadta el az iszlám vallást, elment a Prófétához (béke legyen vele) egy emberük, akit at-Tufajl ibn Amr ad-Dauszínak hívtak, és azt mondta neki: Bizony Dausz törzse engedetlen volt és ellenszegült, ezért fohászkodj Allahhoz ellenük.