Az imádkozás a kapcsolatot jelenti az ember és az Isten között. Az iszlám egyik pillére és a vallás alaptétele:
Tartsátok be az imádkozást, [különösen] a középsőt, és álljatok áhítatosan Allah előtt. (Korán 2:238)
Allah az imádkozást a boldogulás és a boldogság útjává tette:
Bizony boldogulnak a hívők, akik imádkozásukban alázatosak. (Korán 23:1-2)
Iszlám. Ki ne hallotta volna ezt a szót? Földünk lakosságának egyötöde vallja magát muszlimnak, vagyis az iszlám vallás napjainkra majd másfél milliárdnyi embertársunk életútjává vált. Nap mint nap hallhatunk-láthatunk róla, ha máshol nem, hát a média beszámolóiból. A különböző helyekről származó hírek azonban sajnos sokszor hamis képet adnak, és vagy a tudatlanság vagy pedig emberi érdekek által elferdített információkat tartalmaznak. E füzetben igyekeztünk az iszlámmal kapcsolatos legfontosabb témaköröket összefoglalni, úgy, hogy ezzel – ha Isten akarja – minden érdeklődőnek megmutathassuk az iszlám valódi fényét, a Tőle eredő vezetést, amit mi muszlimok élünk át mindennapjainkban.
A Magasztos Isten nem várja tőlünk, hogy gondolkodás nélkül higgyünk. Világos jeleket küldött nekünk, amelyek kinyilatkoztatásának eredetiségre utalnak azok számára, akik élnek az eszükkel. Jelen számban a hegyek XX. századi tudományos-geológiai koncepciójáról és annak az 1400 évvel ezelőtt kinyilatkoztatott, Koránban történő megjelenéséről írok.
Allah Küldötte (béke legyen vele) mondta a társainak a következőt: „Újítsátok meg a hiteteket!” Mire azt kérdezte egyikőjük: „Ó Allah Küldötte! Hogyan újíthatjuk meg a hitünket?” Ő azt felelte: „Mondjátok sokszor azt, hogy Lá ilaha illal-lah (Nincs más /jogosan imádható/ isten, kivéve Allah).” (Ahmed)
Allah Küldötte (béke legyen vele) elmondta, hogy a muszlim „Amikor helyesen végzi el a wudút, majd bemegy a mecsetbe – ahova csakis az imádkozás viszi – nem lép egyetlen lépést sem anélkül, hogy ne emeltetne feljebb (a rangja) egy fokkal, és ne töröltetne le róla egy rossztett.
Volt olyanra is példa, hogy a medinai muszlimok egyike vendégül látta mekkai hittestvérét, miközben nem volt más étel otthon, csupán gyermekei tápláléka. Ennek ellenére előnyben részesítette vendégét saját magával és gyermekeivel szemben, és azt mondta feleségének:
Szafván ibn Abdullahra hivatkozva jegyezték fel, miszerint azt mondta: Elmentem Szíriába, ahol ad-Dardá édesanyját (az anyósát) találtam otthon, de nem találkoztam az apjával. Azt kérdezte tőlem: Zarándoklatot kívánsz teljesíteni? Azt feleltem: Igen.Szafván ibn Abdullahra hivatkozva jegyezték fel, miszerint azt mondta: Elmentem Szíriába, ahol ad-Dardá édesanyját (az anyósát) találtam otthon, de nem találkoztam az apjával. Azt kérdezte tőlem: Zarándoklatot kívánsz teljesíteni? Azt feleltem: Igen.
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Tudjátok, mi a szomszéd joga? Segítsetek neki, ha segítséget kér; könnyítsetek rajta, ha könnyítést kér; adjatok neki kölcsön, ha kölcsönre van szüksége; törődjetek vele, ha elcsügged.
Abdullah ibn Amr ibn al-’Ászra – Allah legyen elégedett vele – való hivatkozással jegyezték fel, hogy a Próféta (béke legyen vele) tudomást szerzett arról, hogy Abdullah túlzásba esett az istenszolgálatokban, ezért a következőket mondta neki: „Jól tudom-e, hogy nappal böjtölsz, az éjszakát pedig imádkozással töltöd?”
Egy alkalommal, egy zsidó asszony mérgezett bárányhúst ajándékozott a Prófétának (béke legyen vele), aki evett belőle, és egy csoport a társai közül úgyszintén, de Allah a Küldötte tudomására hozta, hogy mérgezett a hús, ezért ő így szólt társaihoz: „Hagyjátok abba az evést, mert az étel mérgezett!”