Az előadók elsősorban olyan témákat emeltek ki, melyek a legtöbb vitát idézik elő napjainkban a politikai, de a mindennapi párbeszédekben egyaránt.

Elsőként Káldos János beszélt a muszlimok ellen elkövetett gyűlöletcselekmények szociokulturális aspektusairól. János több statisztikai adatot is közölt arról, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában hány gyűlöletcselekményt követtek el az elmúlt évben a muszlimok ellen. Ez alapján egy új tendenciát figyelhetünk meg, mely szerint a legtöbb gyűlöletcselekményt a nyugat-európai országokban muszlimok ellen követik el. A franciaországi eseteket elemezve János megállapította, hogy a gyűlöletcselekményeket elsősorban nem személyek, hanem muszlim szimbólumok ellen követik el, pl. mecsetekbe disznófejet dobnak. Németországban a gyűlölet-bűncselekmények elkövetői sokszor neonáci, Angliában pedig elsősorban skinhead csoportokhoz tartoznak.

Magyarországon nincsenek erre vonatkozó adatok, mert az iszlamofób eseteket nem jelentik vagy alulminősítik. Káldos János végezetül felhívta a figyelmet arra, nagyon fontos lenne, hogy az iszlám és a jogvédő szervezetek közösen adatokat gyűjtsenek, jogi segítséget adjanak, és eljussanak a muszlimok ellene elkövetett gyűlölet-bűncselekmények a bíróságra.

A második előadásban dr. Anwar Zsuzsa beszélt arról, mit jelent muszlim nőként Európában élni. Zsuzsa bevezetőjében elmondta, a legtöbb félreértés és vita az iszlám kapcsán a muszlim nő helyzete kapcsán van. Magyarországon jelenleg kb. 30-50ezer muszlim él, akik közül kb. 4-5ezer magyar, többségében nő.

Zsuzsa előadásában végigvette, mit mond az iszlám a nőről, mint emberről, nőről, feleségről és anyáról. Végezetük összefoglalta, Európában muszlimnak lenni egy jó lehetőség, hiszen itt a szokásjog kevésbé keveredik a vallással, nem korlátozzák a muszlimokat a hagyományból származó előírások, ezért lehetőség van a vallás helyes gyakorlására. Ugyanakkor a muszlimokat, és ezen belül is a nőket (hiszen ők könnyen felismerhetőek a kendőről) sokszor éri hátrányos megkülönböztetés a munkahelyen, iskolában, az utcán. De tapasztalható egy pozitív tendencia, elfogadás is, ami a vallási identitás megőrzése mellet segíti az integrációt.

Végezetül Tarján Julianna osztotta meg tapasztalatait arról, mit jelent ma Magyarországon muszlim nőként élni. Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy anyának vagy egy gyereknek, fiatalnak, ha muszlim, és hogyan illeszkedhet be valaki a munkahelyén vagy az iskolában.

Az előadások után még volt lehetőség kérdéseket feltenni az előadóknak.

A program az Összefogás a gyűlöletcselekmények ellen projekt keretében, az Ebony Afrikai Egyesület és az Ibn Khaldún Alapítvány szervezésében, a Vallásközi párbeszéd sorozat keretében került megrendezésre.

(Forrás: Az Ebony Afrikai Egyesület projektje - Hírlevél I. évfolyam 12. szám)