Az Iszlám törvénykezés megkülönböztető jegyei 1.

Bárki, aki követi, vagy alaposan tanulmányozza az Iszlám törvényeket, rájön arra, hogy ezeket a törvényeket különleges tulajdonságok és egyedi jellegzetességek határozzák meg, amik más törvénykezési rendszerben nem találhatók meg. Ezek a jellemzők biztosították a stabilitást, a fejlődést és az állandóságot évszázadokon át. Mindaddig így is marad, míg el nem jön az Ítélet Napja.

A Sharia állandó és globális tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen ez a végső, Isten által kinyilatkoztatott jogrendszer az egész világ számára, csakúgy, mint az Iszlám is a végső, az Isten által kinyilatkoztatott vallások közt. Érthető tehát, hogy a Shariaban miért vannak egyedülálló jellemzők. Ezek biztosítják a folytonosságot és a stabilitást, a megoldást az emberi élet állandóan változó követelményeire mindenhol és mindenkor. A megkülönböztető jellegzetességek bemutatása előtt azonban fontos megjegyezni, hogy az Iszlám törvénykezés sokkal szélesebb körű és összetettebb bármely, ember által összeállított jogrendszernél. Az Iszlám törvények magukban foglalják az összes ember-alkotta „pozitív” törvényt és mindazt, amit ezek nem érintenek. Bizonyos orientalisták ezért azon a véleményen vannak, hogy egyetlen nyugati nyelvben sincs megfelelő és egyértelmű kifejezés a „fiqh”-szóra. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az Iszlám törvénykezés alapelvei és tételei Allah Könyvéből származnak, a Legbölcsebb, Legdicséretreméltóbb által leküldött Könyvből, melyhez nem férhet semmi kétség.

Az Iszlám jog, egyedülálló jellemzőivel példa nélkül álló a jog történetében. Az Iszlám jog a legszéleskörűbb, minden részletre kiterjedő rendszer a világ törvénykezési rendszerei közül, melyet a muszlim világ minden részén alkalmaztak. Az Iszlám jogrendszer nagy hatással volt más nemzetekre és kultúrákra is. Sok nemzet vette alapul az Iszlám törvénykezési rendszerét, saját jogrendszerének kialakításához, például, akik kapcsolatban álltak az Iszlám Spanyolországgal, Szicíliával vagy a Balkánnal. Ma a világ jogrendszerének alapjául tekintik.

Az Iszlám jog egyedülálló jellemzői közé tartoznak a következők:

1./A cél nemessége: Minden jogrendszernek van egy célja, melyet törvényei és rendeletei útján szeretne megvalósítani. A rendszer alapelveit ennek a célnak megfelelően hozzák meg. A cél kultúráról kultúrára változik, és természetesen az éppen hatalmon lévő törvényhozó szervezettől is függ. Ezért a jog változtatása és kibővítése általános, hogy alkalmas legyen arra, hogy a polgárságot egy bizonyos cél követésére utasítsa. Hasonlóképpen, az állam felhasználja a jogot, hogy elérhessen bizonyos korlátozott célokat, mikor a politikai hatalomnak nem áll rendelkezésére más eszköz azok elérésére. Röviden szólva, a jog az államnak engedelmeskedő szamárrá válik, mely cipeli terheit és követi utasításait. Az Iszlám jogot azonban nem a társadalom alakítja. Épp ellenkezőleg, a jog alakítja a társadalmat. Ez azért van, mert nem az ember hozta létre, sőt, tulajdonképpen az Iszlám jog által az emberiség azzal összhangban újjáéled.
Az Iszlám jog nem csupán az egyének közti kapcsolatok szabályozására korlátozódik a társadalomban. Elsősorban és legfőképpen az egyén és a Teremtő közti kapcsolatot határozza meg, irányítja az Istentisztelet különböző formáit, mint az imádkozás, böjtölés, adakozás és a zarándoklat. Ezen túl, az Iszlám törvénykezés meghatározza az egyének egymással szembeni jogait és kötelezettségeit, s ezáltal az egymásnak okozott sérelmek lehetősége is megszűnik. Allah Küldötte béke legyen vele azt mondta: „Ne legyen ártalom, és ne ártsunk másoknak.”
Röviden, az Iszlám jognak nagy célja van: az egyén és a társadalom érdekeinek képviselete egyaránt, a károk elhárítása anélkül, hogy akár az egyén, akár a társadalom kivételes előnyben részesülne.

2./Az Iszlám jog isteni kinyilatkoztatás: Az Iszlám jog minden törvénye Allahtól jött, tehát az, Aki törvényeket alkot az emberiség számára, ugyanaz, Aki teremtette azt, ezért tudja mi a legjobb az embereknek ezen a világon és az ezután következőn. Allah ismeri az ember élettani felépítését, tudja, mi van azzal összhangban, és mi az, ami ellentétben áll vele. Allah mondja: „Vajon, Aki teremtett nem tudja? Ő a Nemes, a Mindentudó.”
Az ember által hozott törvények azonban az emberi elme termékei, ezért hiányosságok és hibák is előfordulhatnak benne. Az emberi értelem soha sem értheti meg igazán az emberi lélek természetét, melyet Allah adott, és, hogy mi állhat azzal igazán összhangban. Ezért az ember alkotta törvények nem mindig felelnek meg az emberi természetnek.

3./Az Iszlám jog betartása engedelmeskedés Allahnak: Az Iszlám jog törvényeinek követése az istentisztelet egy formája, és út Allah jutalmához. Ugyanígy, aki nem engedelmeskedik a törvényeknek, az nem engedelmeskedik Allahnak és kiérdemli haragját. Bizonyos vétkek olyan büntetést vonnak maguk után, amiket ezen a világon kell végrehajtani, mások Túlvilági büntetéssel fenyegetnek. Ezért azt mondhatjuk, hogy a muszlim ember olyan, mint egy felügyelő: saját magára ügyel és fenntartja a rendet az Allahtól való félelemből adódóan. Erre az alapra épül az egyén és a társadalom az Iszlámban. Az ember alkotta törvények esetében az azok betartására ösztönző tényező a politikai hatalom megtorlásától való félelem, nem pedig Allah jutalmában és áldásaiban való reménykedés. Hasonlóképpen, az ilyen törvények áthágása nem okoz lelkiismeret furdalást, az elkövető nem érzi bűnének súlyát egészen addig, míg arra fény nem derül. Így semmi sem akadályozhatja meg például a csalás alkalmazását annak érdekében, hogy valakivel szemben „törvényes” követelést formáljanak, mert a bíró döntése alapján bármi megengedetté, illetve tiltottá válhat, a legteljesebb értelemben, a bíró ítélőképessége alapján.

4./Megváltoztatni Allah teremtményét: Allah Küldötte béke legyen vele azt mondta: „Allah megátkozza azt, aki tetoválást csinál és azt akinek csinálja, és azt, aki hézagokat csinál a fogak közé vagy kisebbé teszi azokat, és azt, akinek csinálja.”. Allah Küldötte béke legyen vele megtiltotta ezeket a dolgokat és átkozta azokat, akik részt vettek ilyesmiben, mert megmásították, amit Allah teremtett, és egyben bizonyságot is tettek arról, hogy nem fogadják el, amit Allah teremtett és amit elhatározott. A Korán szerint a Sátán buzdítja az embereket a változtatásra, hogy tévútra vezérelje őket. Allah azt mondja: „És ő (Sátán) parancsol nekik, erre ők megváltoztatják Allah teremtményét.” Kivételt képez a szabály alól természetesen a fizikai, vagy pszichés fájdalmat okozó részek, például, a rendellenes kinövések eltávolítása.