1. A hajnali ima (fadzsr)
Ez az ima két részből (rakából) áll. A Próféta (béke legyen vele) hagyománya szerint ehhez a kötelező imához tartozik még két raká ajánlott (Szunna), ami megelőzi.
2
|
fadzsr (2)
|
––––
|
Az éjszakai virrasztás ajánlatos ima. Allah a Koránban sok helyen dicsérte azokat, akik betartják, például: „Az istenfélők kertekben és forrásoknál lesznek, és átveszik azt, amit az Uruk adott nekik. Korábban ők jóravalóak voltak: éjszaka csak keveset aludtak, hajnalhasadáskor (Uruk) bocsánatáért könyörögtek...” (Korán 51: 15-18)
Ezek az ajánlatos imák a Ramadan hónap jellemzői. Az összes hagyományjegyző azt jegyezte le Abu Hurajrahtól, hogy a Próféta (béke legyen vele) mindig ösztökélte a hívőket a ramadáni éjszakai virrasztásra, anélkül, hogy kötelezővé tette volna, mondván: „Aki hittel és Isten tetszését várván egész Ramadán havában éjszakai virrasztást végez, annak megbocsáttattak az elkövetett bűnei.” (a közösség)
2011. december 30. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója
A magasságos Allah számos helyen esküszik az időhöz kapcsolódó fogalmakra, napszakokra, mint például a hajnal, a délelőtt, a délután és az éjszaka. Emellett vannak olyan istenszolgálatok, amelyek egy-egy időszakhoz vannak kötve, mint például az imádkozás, az alamizsna, a böjt és a zarándoklat. Az imádkozásról így szól a Korán:
Az iszlám vallás alappilléreiről szóló videó sorozatunk második részét láthatjátok. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón talán "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. A második filmünk az imáról (arabul: szalát) szól.
Megfelelően végzi az imáit
Az igaz muszlim mindent megtesz, hogy megfelelően végezze imáit, mély koncentrációval, és precíz mozdulatokkal. Elgondolkodik azoknak az ájak-nak a jelentésén, amiket recitál, és azokon az Allah-ot dicsőítő szavakon amiket kiejt. Szíve Allah félelmétől, a hálától, és az őszinte imádattól teli. Ha a Sátán suttog valamit a fülébe amíg imádkozik, hogy elterelje a figyelmét, úgy tartja távol, hogy arra az ájara koncentrál, amit éppen recitál.
Az imádkozás a kapcsolatot jelenti az ember és az Isten között. Az iszlám egyik pillére és a vallás alaptétele:
Tartsátok be az imádkozást, [különösen] a középsőt, és álljatok áhítatosan Allah előtt. (Korán 2:238)
Allah az imádkozást a boldogulás és a boldogság útjává tette:
Bizony boldogulnak a hívők, akik imádkozásukban alázatosak. (Korán 23:1-2)
Feljegyezték Dzsábir ibn Abdullahra – Allah legyen elégedett vele – való hivatkozással, hogy azt mondta: Allah Küldötte (béke legyen vele) így szólt: „Az öt imádkozás példázata olyan, mint egy mély, hömpölygő folyó egyikőtök ajtaja előtt, amelyben minden nap ötször fürdik.”. (Muszlim)
Zejd Ibn Thábitra – Allah legyen elégedett vele – való hivatkozással jegyezték fel, hogy azt mondta: „Elfogyasztottuk a szuhúrt Allah Küldöttével (béke legyen vele), azután felálltunk az imádkozáshoz. Azt kérdezték: Mennyi idő telt el a kettő között? Így válaszolt: Ötven ájányi (Korán-idézetnyi).”(al-Bukhári és Muszlim)
Feljegyezték Abu Hurejrára – Allah legyen elégedett vele – való hivatkozással, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Az öt imádkozás és a pénteki ima, az utána következő pénteki imádkozásig, kiengesztelés azokra (a bűnökre) nézve, amelyek közöttük (az imádkozások között) vannak, ha nem történnek főbűnök.” (Muszlim)