Léteznek-e szellemek az iszlám vallás szerint?

Az iszlám tanítása szerint létezik az emberek és az angyalok világa mellett egy további, értelmes lények lakta világ is, de e teremtményeket eredeti formájukban az emberi szem képtelen látni. Innen kapták a „dzsinn" nevet, hiszen el vannak rejtőzve a szemek elől.

A Koránból tudjuk, hogy a dzsinneknek az emberétől eltérő tulajdonságaik és képességeiket vannak, képesek alakot változtatni, olyan munkálatokat végezni, amelyekhez – az ember szempontjából – különleges képességek kellenek, gyorsan tudnak helyet változtatni és utazni, illetve képesek nehéz tárgyakat elmozdítani és nagy távolságra elvinni. A dzsinneknek ugyanakkor az emberekéhez hasonló tulajdonságaik is vannak: Esznek és isznak, hím- és nőneműek, házasodnak, szaporodnak és családokba, népekbe stb. rendeződnek.

Allah azt mondta: „S Én csupán azért teremtettem a dzsinneket, s az embereket, hogy Engem szolgáljanak." (Korán 51:56).

A dzsinnek, ahogy az emberek is lehetnek hívők és hitetlenek, jók és rosszak. A dzsinnek nem tudják a jövőt, s nem ismerik a rejtett dolgokat.

A két világ, az emberé és a dzsinneké, párhuzamosan él egymás mellet. Képességeik miatt a dzsinnek látnak minket, de mi nem látjuk őket. A dzsinnek között vannak olyanok is, akik az emberrel élnek, ismerik a szokásait és utánozni is tudják őt (pl. a beszédhangját), de sem ártani, sem használni nem tudnak az embernek.

Isten az embert választotta helytartóvá a földön, de sajnos vannak olyan emberek, akik a dzsinnekhez esedeznek és tőlük kérnek segítséget. Erről a Korán azt mondja:

„Akadtak férfiak az emberek között, akik menedéket kerestek dzsinnekhez tartozó férfiaknál, és csak növelték az esztelenségüket." (Korán 72:6).

Az iszlám szerint tehát más dimenziókban mozgó, az emberétől eltérő tulajdonságokkal bíró lények létezése tény, ami alkalmanként tapasztalható is az ember számára. E lények tevékenysége félelmetes lehet azok számára, akik nem ismerik őket. De valójában e lényeknek nincs hatalmuk, nem képesek az emberek sorsát befolyásolni.

Dr. Shubail Mohamed Eisa