Mi az, ami megtörte a muszlimok egységét, és ami ennyire megalázottá és szégyenteljessé tette? Leginkább a hittestvériség érzületének hiánya, amely a muszlim világközösség egységének és erejének alapját képezi.

Az iszlám legkorábbi közösségét az jellemezte, hogy sokféle nemzetiségű, identitású, származású, bőrszínű, nyelvű emberek alkották. Annak ellenére, hogy egyszerű emberek voltak, mint például pásztorok, kereskedők, a muszlim közössége vezető néppé lépett elő, akkor amikor Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) hittestvériséget nyilvánított az egyistenhívők között Mekkában eltérő bőrszínűk, nyelvük és szülőhazájuk ellenére. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) hittestvériséget hirdetett nagybátyja Hamza, a perzsa Szelmán, az etióp Bilál és a bizánci Szuhaib, és a Ghifárnak volt a testvére. Mindannyian származásuktól függetlenül hittestvéreivé váltak egymásnak. Ezután a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) testvériséget hirdetett Medina lakói közül az Ausz és Khazradzs törzsek között, azt követően hogy sok éven át tartó puszító háborúkat vívtak egymással. Ezután testvériséget hirdetett a mekkai és a medinai muszlimok között.
Az iszlám tehát azért jött, hogy kivezesse az embereket a tudatlanság és barbarizmus sötétségéből, az iszlám egyenlőségébe, szeretetébe és hittestvériségébe.

Az igazi, őszinte hittestvériség együtt jár a hittel, egyik sem létezhet a másik nélkül. Allah azt mondta a Koránban:

„A hívők nem mások, mint testvérek! Békítsétek hát ki testvéreiteket és féljétek Allahot, hátha könyörületre leltek” (Korán 49: 10)

A hittestvériség egy kegy, amely Allahtól való. A Mindenható Allah azt mondta:

„És ragaszkodjatok Allah kötelékéhez mindannyian, és ne szakadjatok csoportokra.” (Korán 3: 103);

„És egyetértést teremtett a szívük között. Ha mindazt, ami a földön van, arra költötted volna, akkor sem tudtál volna egyetértés teremteni a szívük között. Allah azonban egyetértés teremtett közöttük. Bizony, Ő Méltóságteljes, Bölcs” (Korán 8: 63)

Melyek azok a kötelességek, amelyek együtt járnak a hittestvériséggel?

1 - A szeretet kinyilvánítása, és az, hogy az emberekkel való viszonyunkban a döntő az, hogy mi az ami tetsző Allahnak, és mi az ami a haragvását váltja ki. Ha eldöntjük hogyan viszonyulunk a másikhoz, ne az legyen döntő, hogy milyen a bőrszíne, hanem a tettei Allahnak tetszetős e vagy sem. Csakis Allahért szeretünk, és csakis Allahért gyűlölünk.

Azt mondta Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Aki Allahért szeret, és Allahért gyűlöl, és Allahért ad, és Allahért tart vissza, annak a hite válik teljessé.”
A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Van három dolog, amelyek ha jelen vannak valakiben, az bizony rátalált a hit szépségére. (Az első) hogy Allah és küldötte iránt nagyobb szeretetet érezzen, mint rajtuk kívül bárki vagy bármi felé. (A második) hogy ne szeressen egy embert másért, csakis Allahért. (A harmadik) hogy ugyanúgy gyűlölje a hitetlenségbe való visszatérést – miután Allah kimentette abból – mint ahogyan gyűlöli azt, hogy a Tűzbe vettessen.”

Ismerjük azt a hadíszt, miszerint hét fajta embernek jár Allah árnyéka azon a napon, amikor nem lesz más árnyék, csakis az Ő árnyéka, vagyis a Feltámadás Napján. Az egyik fajta pedig: két ember, akik Allahért szerették egymást.

Azt mondja a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Volt egy férfi aki meglátogatta a testvérét egy másik településen. Allah angyalt állított az útjába. Amikor a férfi közeledett a hittestvéréhez az angyal megkérdezte tőle. Hová tartasz? Azt válaszolta: Egy testvéremhez akarok menni aki ezen a településen lakik. Az angyal azt kérdezte: Van valamilyen kegye veled szemben? (tartozol valamivel neki?) Azt mondta: Nem tartozok neki, csak szeretem őt Allahért. Angyal azt mondta: Hát tudd meg, hogy én Allah küldötte vagyok tehozzád, és hoztam neked egy örömhírt, Allah szeret téged, ahogy te is megszeretted ezt a testvéredet.”

Azt mondta Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nem léptek be a Paradicsomba amíg nem hisztek, és nem válik teljessé a hitetek. És nem lesz teljes a hitetek addig, amíg nem fogjátok egymást szeretni. Hát vajon ne vezesselek rá titeket egy olyan dologra amit ha megcselekszetek, megszeretitek egymást? Terjesszétek a békességre való köszöntést egymás között.”

Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ó ti emberek, halljátok meg és fogjátok fel amit mondok. Tudjátok meg, hogy az erős és fenséges Allahnak vannak szolgái, akik ugyan nem próféták, és nem vértanúk, de irigylik az ő helyzetüket még a próféták és a vértanúk is, azért a rangért, amely jár nekik, és a közelségüket Allahért.” Ekkor egy beduin ember odaült a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) mellé és azt mondta: „Ó Allah Küldötte, vajon olyan emberek ők, akik se nem próféták, se nem vértanúk, és a próféták és a vértanúk irigylik az ő helyüket és közelségüket Allahhoz? Jellemezd őket számunkra! - vagyis mondd el nekünk el tulajdonságaikat! - a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) megörült a beduin ezen kérdésének. Azt mondta: „Ők az emberek közül az ismeretlen származásúak, távoli törzsek tagjai, akik rokonsági kapcsolatban nem állnak egymással, ám kölcsönösen szerették egymást Allahért, és tiszta szívvel gondolnak egymásra Allahért. Allah a Feltámadás Napján fényből való emelvényt állít számukra, arra ülnek, az arcuk fényes lesz, a ruházatuk fényes lesz, mikor az emberek majd megijednek a Feltámadás szörnyű borzalmaitól, ők nem fognak megijedni, ők Allah közeli emberei akiken nem lesz félelem, és nem lesz rajtuk úrrá a szomorúság.”

2. Hittestvériségi kötelesség az is, hogy ne érezzünk iránta gyűlöletet, megvetést, irigységet. Hiszen a hívő ember tiszta a szíve a testvérei iránt. Azt mondja Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Ne legyetek egymás gyűlölői, ne fordítsatok hátat egymásnak, ne vetélkedjetek ellenségként, hanem legyetek Allah szolgái hittestvérekként.”

3. Nem szabad a hittestvérünket rágalmazni, vagy bármilyen beszéd által megvalósítható negatív dologtól távol kell tartani magunkat. Ne szidalmazzuk egymást, ne hazudjunk egymásról, ne sértegessük egymást. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Az igaz muszlim az, akinek nyelvétől és kezétől épségben maradnak a muszlimok.”

4. A segítségnyújtás a muszlimok számára szintén kötelességünk képességünktől függően.  Elment egy férfi Allah Küldöttéhez (Allah dicsérje és üdvözítse) és azt mondta: „Ó Allah Küldötte, kiket szeret Allah leginkább, és mely cselekedet a legkedvesebb Allah előtt?” Azt válaszolta a Küldött: „A legkedvesebb az emberek közül Allah előtt az, aki a leghasznosabb az embereknek. És a legkedvesebb cselekedet Allah előtt, egy öröm, amelyet egy muszlimnak okozunk, vagy egy csapás elhárítása, vagy az adósság elengedése, vagy éhségének csillapítása. Bizony, az hogy egy muszlim testvéremnek a szükségében járjak el, kedvesebb számomra, mint az, hogy e mecsetben egy hónapig bezárkózzak. És az aki visszatartja a haragját, annak Allah eltakarja a szemérmét, és aki a bosszúállását nem hajtja végre, bár megtehetné, annak Allah a szívét elégedettséggel fogja megtölteni a Feltámadás Napján. És az aki a muszlim testvérének a dolgában jár el, amíg el nem végzi azt neki, Allah a lábát megfogja szilárdítani azon a Napon, amelyen elcsúsznak majd a lábak. És a rossz erkölcs megrontja a cselekedetet úgy, ahogyan az ecet is megrontja a mézet.”

5. Kötelessége minden muszlimnak a tanácsadás. Független attól, hogy a tanácsadó milyen pozícióban van. Nem beavatkozásképp a másik életébe, hanem jó tanácsként, hogy megvédje a rossztól testvérét.

6. A támogatás. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Támogasd testvéredet igazságtalanságában, és igazságtalanságot szenvedett állapotában is.” Megkérdezte egy férfi Allah Küldöttét: „Azt megértjük, hogy igazságtalanságot elszenvedett állapotában segítjük, de hogyan segítjük igazságtalan állapotában? Hogyan?” Azt válaszolta a Próféta: „Úgy, hogy megfogod a kezét (vagyis nem engeded, hogy igazságtalanságot kövessen el)”

Dr. Abdul-Fattah Munif, MME