Esténként biztos mindannyiunkkal előfordult már, hogy felnéztünk a csillagos égboltra, és elmerengtünk a körülöttünk lévő, hatalmas univerzum létezésén, keletkezésének, működésének titkain. Erdőben, tóparton vagy akár egy sivatagban járva elmerültünk annak szépségében, tökéletességében. Vajon elgondolkodtunk-e már e csodás, sokszínű természet létrejöttének magyarázatán?

Az igaz és állhatatos muszlimok hisznek a hit következő alaptételeiben:

1. Hiszünk az Egyetlen Istenben „Allahban”, a Mindenek Felettiben és Örökkévalóban, a Hatalmasban, az Irgalmasban és Könyörületesben, a Teremtőben és Ellátóban.

2. Hiszünk Isten angyalaiban, akik tisztán szellemi lények, természetük nem kíván ételt, italt vagy alvást. Az angyalok Isten imádatával, szolgálatával töltik napjaikat és éjszakáikat.

Az Iszlám szerint a hit cselekvés és gyakorlati alkalmazás nélkül nem elegendő. A hit természeténél fogva nagyon érzékeny és sérülékeny, növekszik és csökken. Ha nem gyakoroljuk állandóan, ha nem használjuk, gyorsan veszít elevenségéből és ösztönző erejéből. A hit erejét az Iszlám öt pillérének betartása növeli. Ezek a következők:

Mi az életem célja? Gondolkodó emberek sokszor teszik fel maguknak ezt a kér­­d­ést. Vannak, akik meg tudnak rá válaszolni, de vannak olyan em­ber­társaink is, akik nem. Azok, akik nem találják éle­tük célját, sokszor kerülnek emiatt lelki válságba. Cél­­­talan­sá­gukban depresszióba süllyed­nek, alkoholhoz, drogok­hoz nyúl­nak, vagy végső esetben az éle­tük befejezésére törekednek. Vannak, akik céljukat megtalálva egész életükben ennek érde­kében cselekednek, de vannak olyan útkeresők is, akik életcéljai az évek múlásával az adott időszakuk­nak megfelelően mindig változnak. Sokszor hallhatunk olyan álmokról, hogy valaki életét a karrierre, anyagiak megszerzé­sére, vagy sok esetben gyermekei felnevelésére teszi fel. Ezek a célok azonban ritkán mutatnak túl az adott ember életén.

Az arab nyelvben Allah kizárólag Istenre vonatkozó egyedülálló szó, amelynek nincs sem neme, sem többesszáma. Ebben is kifejeződik az Iszlám egyetlen és páratlan Isten fogalma, ezzel is megkülönböztetve Őt bármelyik teremtményétől. Az Egyetlen Igaz Isten egyedülálló kifejezésében is tükröződik az Iszlám viszonya Istenhez. Egy muszlim számára Isten a Mindenható Teremtő és a világegyetem Fenntartója, Aki semmihez nem hasonlítható, és semmi sem hasonlítható össze Vele.

Allah feliratA KORÁN ÁLTAL FELVÁZOLT ISTENKÉP

Kicsoda Allah?

A Korán az elejétől a végéig azon dolgozik, hogy helyes istenképet építsen ki a megszólítottban. Allah személye teljességgel érzékfeletti, rejtett, láthatatlan (gayb). Az ember felfogóképességét meghaladó abszolút igazság. A tulajdonságaival nyilvánul meg a létezésben, s a neveinek megnyilvánulásai látszódnak a létezés tükrében. Most nézzük meg azokat az ájákat, amelyek az istenképünket alakítják ki a Koránban.

Isten imádatának, szolgálatának és tiszteletének fogalmát sok ember félreérti, köztük sok muszlim is. Általában csak az olyan Isten által előírt, kötelező cselekedeteket értik alatta, mint az imádkozás, böjtölés, adakozás, stb. Ez az Iszlámban azonban csak a szűkebb értelemben vett jelentése az Istenimádatnak, csak egy része Isten szolgálatának. A teljes meghatározásnak tartalmaznia kellene csaknem minden megnyilvánulásunkat. Helyesebb meghatározás, hogy: „Istenimádat (Ibáda) minden belső gondolat, elhangzott szó, és elvégzett tett, amelyet Isten szeret.”

Az emberiség egyik legfogósabb kérdése, hogy ha Istennek van akarata, és a mi létünk az Ő akaratától függ, akkor vajon egyáltalán mit számít a mi akaratunk? Ha meg van írva a sorsunk, akkor beszélhetünk-e egyáltalán szabad akaratról vagy sem?

Az iszlám tanításának fontos része a sors, a végzet és az akarat szabadsága, nem véletlenül hallhatjuk a muszlimoktól oly gyakran: „In sa Allah...” vagyis „Ha Allah akarja”. Lássuk hát, mit tanít a szabad akarat a sors, a végzet és témájában az iszlám.

Isten azért teremtette az embert, hogy Őt szolgálja, és e szolgálat által erkölcsös, helyes életet éljen. Hogy e szolgálat hogyan valósulhat meg leghelyesebben, hogy élhetünk Isten akarata szerint, arra Isten küldöttei tanítottak minket, Isten kinyilatkoztatásai által. Számos küldött jött el az emberekhez, akiket maga Isten választott ki. Igaz prófétákat küldött minden közösséghez, hogy átadhassák nekik üzenetét.

Az Iszlám álláspontja Jézusról (béke legyen vele) két merőben ellentétes vélemény között helyezkedik el. A zsidók visszautasították Jézust (béke legyen vele) mint Isten prófétáját, és csalónak nevezték őt. A keresztények ezzel szemben Isten fiának tartják őt, és ennek megfelelően imádják. Az Iszlám Jézust (béke legyen vele) Isten egyik legnagyobb prófétájának tartja, és éppúgy tiszteli, mint Ábrahámot (béke legyen vele), Mózest (béke legyen vele) és Mohammedet (béke legyen vele). Ez a szemlélet összhangban van az Iszlám nézőpontjával Isten egyedülállóságáról, az Isteni irányítás egységéről, és Isten küldötteinek egymást követő, kiegészítő szerepével.

Isten minden néphez elküldte a követeit, akik az Ő üzenetét adták hírül az embereknek. Ezeknek a kinyilatkoztatásoknak olyannak kellett lenniük, amit minden épelméjű ember megérthet, ami az egyszerűbb emberek szívét is ugyanolyan világosan taníthatja, mint a jóval nagyobb tudással rendelkező tudósokét – mindegyiküket a saját szintjén. A Korán – Isten utolsó kinyilatkoztatása – is ilyen üzenet. Az egyszerűbb gondolkodású embereknek ugyanúgy a helyes utat mutatja, mint azoknak, akik már nagyobb tudással rendelkeznek, és jobban elmélyednek a Korán tanításaiban.

Isten az evilági életünket próbatételnek adta számunkra. Megmérettetésnek, hogy meg tudunk-e felelni az Általa előírt Istenszolgálatoknak. Életünk egy bonyolult rendszer, rengeteg szál összefonódása, ahol emberek, élethelyzetek, saját érzéseink szövevényes hálózatában kell megtalálnunk azokat a helyes döntéseket, amik alapján előbbre léphetünk Isten felé. Isten felé azonban csakis az Istennek tetsző döntéseink visznek, a helytelen tetteink, szándékaink pedig egyre távolabb sorodnak Tőle.

És jelei közé tartozik az, hogy porból teremtett benneteket. Aztán íme, emberek lettetek, akik szétszóródtatok a Földön. És jelei közé tartozik az, hogy saját magatokból feleséget teremtett nektek, hogy velük lakozzatok. És szeretetet és irgalmat rendelt el köztetek. Bizony, jelek vannak ebben azok számára, akik elgondolkodnak. (A bizánciak 30:20-21)

Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása és a muszlimok számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptunk. Ám egyes nyugati kommentátorok az Iszlámot rendkívül harcias vallásnak mutatják be, amelyhez vér tapad, és amely tűzzel és vassal éri el amit akar. Ezek mögött az állítások mögött azonban szándékos torzítások állnak, amelyek nem veszik figyelembe a valóságot, amelyet az Iszlám hirdet a hívők számára.
A valóságban az Iszlám toleranciára, vallási békére törekszik, az emberek együttműködésére. Jól látszik ez abból, hogy az Iszlám tanításai igyekeznek elmélyíteni a muszlimok szívében a békét, vallásuk alapjává, szerves részévé tenni azt. Erre számos bizonyítékot találnunk:

1. oldal / 8