Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Az iszlám vallás felvétele formailag nagyon egyszerű: tanúsítani kell két muszlim tanú jelenlétében, hogy nincs más isten csak az Egyetlen Igaz Isten és Mohamed az Ő prófétája.
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Mi a különbség a muszlim és a muzulmán között? Melyik a helyes?
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Mi a különbség a vahabizmus, a szalafizmus és a dzsihádizmus között?
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Magyarországon hány főre tehető az iszlám hívők száma és a többség síita, vagy szunnita?
Az emberek többsége számára általában pénzt, hatalmat, karriert, elismertséget, egészséget jelent, illetve azt, hogy szeretve érezzék magukat, de minden esetben egy olyan dolgot neveznek boldogságnak, ami hiányzik az életükből. Ez a hiány felnagyítja a jelentőségét, mindent ettől tesznek függővé, illetve ennek a hiánya bármire kifogásul szolgálhat.
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Sokat hallani az radikális eszmék ideológusairól, de engem az érdekelne, hogy kik képviselik az iszlám békés irányzatait?
Aisha bint Abu Bakr (Allah legyen elégedett vele) 9 éves volt, amikor a Próféta (béke legyen vele), az Isten által elrendelt előírások szerint, feleségül vette. A házasság nem volt Aisha akarata ellenére. Ő volt a Próféta legokosabb felesége, aki nagyon sok hadíszt (prófétai tanítást) adott tovább, illetve rengeteg tanítványa (férfiak és nők egyaránt) és saját idzstihádja (vallási véleményalkotási joga) volt. Aisha igazi vallásjogi szaktekintély volt.
Visszatérve a házasságra.
Az iszlám hittételei között szerepel a hit a végső napban. Azaz az evilág véget fog érni akkor, amikor Isten úgy akarja. Ennek idejét senki sem tudja.
Kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)
Az iszlám vallásban a hit tételei között szerepel az „elrendelésbe, annak jó és rossz oldalába” vetett hit. Ennek alapján a muszlim ember tudja, hogy minden dolog, ami éri őt, Allahtól származik. Illetve a Koránban is van egy idézet: „Lehet, hogy valami ellenetekre van, noha az jó nektek, és lehet, hogy szerettek valamit, noha az rossz nektek. Allahnak tudása van, ti azonban nem tudtok.” (Korán 2:216)
Hiszünk az elrendelésben. Amikor valami nehézség vagy váratlan katasztrófa éri az embereket felteszik a kérdést: „Miért történt mindez? Hiszen nem csináltam semmit, ártatlan voltam!”
- Az elmulasztott imádkozást, amint eszünkbe jut a mulasztás, rögtön, halasztgatás nélkül be kell pótolni. Elhalasztása bűnnek tekintendő. A "kada" (pótló) imádkozást úgy végezzük, ahogy az ima eredeti formájában van (a halk imát éjszaka, pótolva halkan, a hangosan recitálandót, napközben is hangosan).
Ha egy egész csoport elmulasztotta az imádkozást, akkor a pótlást ajánlatos közösen végezni. Még az úgynevezett "tiltott időkben" is szabad "kada" imát végezni, ha a mulasztás akkor jut eszünkbe.
Az iszlám arra tanít minket, hogy ne nyilvánítsunk véleményt olyan dolgokról, amelyről nincs tudásunk. Óvakodjunk attól, hogy felelőtlen kijelentéseket tegyünk, vagy felelőtlenül cselekedjünk, mert minderről számot kell majd adnunk Allah előtt.
Válasz: Az Iszlám ítélkezésében a vallás, a lélek, az ész, a származások, a becsület és a vagyon védelmét veszi figyelembe.
A dohányzásnak a súlyos egészségügyi következményei mellett gazdasági és társadalmi természetű negatív hatásai is vannak.
Az iszlám vallás úgy tekint az élet eseményeire, mint próbatételekre, amelyek Isten akaratából érik az embereket. Van, akit Isten szegénységgel, s van, akit gazdagsággal tesz próbára. A szegény embernek türelmet kell tanúsítania, de eközben törekednie kell helyzetének javítására becsületes és megengedett munkák végzésével.
Kérdés: Milyen vallásjogi döntvény vonatkozik olyan dolgok biztosítására, amelyek iránt felelősséggel tartozunk - gondolunk itt a mindenki által látogatható helyekre, mint például a könyvtárak, a központok és az ezekhez hasonlóak? Fontos tudni, hogy az esetleges balesetek, amelyek az ehhez hasonló helyeken történhetnek, akkora károkat okozhatnak, amelyeket képtelenek lennénk kárpótolni.
Az iszlám vallás szerint a teremtés történetének, folyamatának jelentős része a rejtett dolgokhoz tartozik. E dolgokról szerezhetünk ugyan részleges ismeretet az élő és élettelen teremtmények vizsgálatával, illetve Isten kinyilatkoztatásából.
Kérdés: Melyek azok a jellemzők, amelyekkel rendelkezik a zakátra jogosult nincstelen személy?
A Koránból tudjuk, hogy három szerepe van az embernek: az istenszolgálat, a helytartóság és a Föld benépesítése, felvirágoztatása.
Kérdés: Milyen vallásjogi döntvény vonatkozik arra a pénzösszegre, amely feleslegessé válik, miután megvalósul, vagy meghiúsul az adományozás célja (bármilyen projekt), és megmarad egy bizonyos összeg feleslegként? Van-e joga a különböző alapítványok vezetőinek arra, hogy saját belátásuk szerint döntsenek a felesleges pénz sorsáról az adományozók értesítése nélkül? Ha nincs erre joguk, de ugyanakkor nem áll módjukban az adományozók értesítése, akkor mi a teendő?
A Saria (iszlám vallásjog) fő célja a következő dolgok védelme:
1. élet,
2. értelem,
3. vallás,
4. vagyon és
5. leszármazás.
Az iszlám a szülők iránt tanúsított jó bánásmódra, jámborságra utasított, akkor is, ha nem muszlimok. A Magasztos Allah azt mondta:
Vannak meghatározott sariai előírások, amelyek szabályozzák a halott muszlim ügyeit, mint például megmosdatását, szemfedővel történő lefedését és az érte végzett imát. Ezek között szerepel a muszlimok temetőjében történő eltemetése.
Bizonyára nagyon fontos és kényes kérdésről van szó, főleg a nyugaton tartózkodó, és az ottani nem-muszlim népekkel együtt élő muszlim testvérek és nővérek esetében, akik számos kérdést intéztek a Tanácshoz. Ezeket a hitbéli testvéreket és nővéreket sok, az élet diktálta (szomszédi, kollegiális, iskolai pajtási) kapcsolat köti össze ezekkel az emberekkel.
Az Írországi Dublinban 1999. okt. 27-étől 31-éig tartották a Kutató és Fatwa Tanács negyedik konferenciáját a kamatozó banki kölcsönről - más szóval, uzsora kamat, arabul Riba - vásárolt ingatlanok ügyében, mely Európa számos országában nézeteltéréseket és vitákat váltott ki. A tanácshoz számos disszertációt nyújtottak be e témában, melyek eltérő nézetűek voltak, és alaposan megvitatták, majd döntéseket hoztak róla Fatwaként többségi szavazással.
Kérdés: Nagy-Britanniában, az egyik mecsetben olyanok is részt vesznek a pénteki imádkozáson, akik nem értenek arabul, ugyanakkor mindenki beszéli a helyi (az angol) nyelvet. A kérdés az, hogy megengedett-e a szónoklatot azon a nyelven tartani, amelyet a hallgatóság beszél, ha az nem az arab nyelv?
A történelem folyamán - tudomásunk szerint - legalább négy alkalommal építették meg a Kábát. E négyen kívül - előtte és utána - elképzelhető, hogy volt több építése is, ezekről bizonyosat nem állíthatunk.
A Próféta (béke legyen vele) születésnapját, az Al Maulid-ot, Rabi Al- Awwal hónapban ünneplik a következő módokon: összegyűlnek és felolvassák a Próféta (béke legyen vele) születésének történetét, édességgel kínálják a jelenlévőket, esetleg a mecsetben is tartanak megemlékezéseket, sőt ódákat mondanak a Prófétáról (béke legyen vele), hozzá fohászkodnak, ami társítás. Más tilos és utálatos dolgokat is lehet tapasztalni az ilyen megemlékezések alkalmával, pl. keveredés nők és férfiak között, tánc, zene.
Miért van az, hogy a politika ennyire szélsőséges reakciókat vált ki az emberekből? A választások, a kampány miért okoz az emberek között konfliktusokat? Tényleg annyira fontos a meggyőzés, hogy ezért másokat akár meg is bántsunk? Lehetne másképp is?
Az iszlám nagyra becsüli az embert élve és holtan egyaránt, ahogy Allah mondja a Koránban: „És megbecsültük Ádám gyermekeit...” (Korán 17:70). Ezért, ha valaki meghal, és végrendeletet hagy maga után, akkor akaratát be kell tartani és annak megfelelően kell eljárni, ha az nem ellenkezik az iszlám általános szabályaival, ami az élet védelmét szem előtt tartja.
A génmódosítás napjainkban kibontakozó területe a tudománynak. Az elvi felhasználási lehetőségei széleskörűek; használható pl. a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és az egészségügyben is. Természetesen egyértelműen rossz célokra is felhasználható – mint a tudomány más területei is. Ezekben az esetekben nem kérdéses az etikai megítélése (pl. nagy virulenciájú, ellenálló kórokozók létrehozása biológiai fegyverként). Egyébiránt az iszlám nem határolódik el és globálisan nem tiltja a génmódosítást. Etikai alapelveink szerint a kárt el kell hárítani, de az elhárításra használt eszköz nem okozhat nagyobb vagy ugyanolyan mértékű kárt.
Az emberi élet és a vagyon védelme azon dolgok közé tartozik, amelyeket a Saria (iszlám vallásjog) általános jogként garantál minden ember számára. Ezért e dolgokat minden eszközzel védeni kell, s fel kell lépni azokkal szemben, akik nem hajlandók tiszteletben tartani ezeket. Ha e dolgok védelmében az összes lehetséges békés eszköz eredménytelennek bizonyul, akkor az iszlám megengedi az erélyes fellépést, ami nem önbíráskodás, hanem a sérült jogok helyreállítása. Így például az iszlám szerint nem önbíráskodás az önvédelem, ahogy nem az a lopás, a rablás megakadályozása sem, vagy az ellopott tárgyak visszaszerzése, amennyiben az nem okoz nagyobb kárt és igazságtalanságot, illetve nem sért ártatlanokat.
Az iszlámban az adakozás kétféle lehet: az egyik a zakát, a másik a szadaka.
Az iszlám szerint a világban található minden élő és élettelen dolog Isten teremtménye. E teremtmények Isten törvényeinek, Isten akaratának vannak alárendelve.
Minek köszönhetik képességüket és tudásukat? Van a létezésükre bármilyen magyarázata a vallásoknak? Tehetségük isteni adomány, vagy más oka van?
Az iszlám tanítása szerint létezik az emberek és az angyalok világa mellett egy további, értelmes lények lakta világ is, de e teremtményeket eredeti formájukban az emberi szem képtelen látni. Innen kapták a „dzsinn" nevet, hiszen el vannak rejtőzve a szemek elől.
Az iszlám vallás szerint a világegyetem és az abban található minden létező Isten teremtésének eredménye.