Gálosi Boglárka testérünk küldte el számunkra az alább letölthető szakdolgozatát, amelynek fő témája: "Miképp nyújthat egy magyar bank vallásilag elfogadott szolgáltatást a hazánkban élő muszlimok számára?" Insha Allah hasznára válik azoknak a testvéreinknek, akik ebben a témában szeretnének elmélyülni.

A cikk innen tölthető le.

Hm... úgy tűnik, egy meglehetősen hosszas eszmefuttatás következik most az iszlám alapú gazdasági intézmények és rendszerek mögött álló etikáról és felfogásról. Ami talán azért sem lényegtelen, mert az "iszlám bankok", "iszlám befektetési alapok" vagy éppen a deklaráltan csak halal tevékenységekkel foglalkozó vállalatok növekvő száma és piaci részesedése az ilyen alapokra épülő gazdasági cselekvés egyre nagyobb befolyását jelzi.

 

A különböző társadalmak, ideológiák, vallások eltérő módokon viszonyulnak a gazdasághoz, és a gazdasági rendszerek alkotóelemeihez. Sajátos viszonyt alakítanak ki olyan, a gazdasághoz szorosan kapcsolódó fogalmakkal, mint szükségletek, javak, haszon vagy éppen a pénz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viszony nem azonos az adott társadalmak törvényeiben, jogszabályaiban lefektetett gazdasági életet szabályozó  mechanizmusokkal, annál sokkal általánosabb, fundamentálisabb rétegeit ragadják meg a gazdasági cselekvésnek, és a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó attitűdöknek.

Az iszlám magyarul békességet, tisztaságot, alávetést és engedelmességet jelent. Isten terve a Földön nem korlátozódik elvekre, istentiszteleti helyekre, meditációra, vagyis Isten létét nem elvonatkoztatva a mindennapi élettől kellene keresni és megérteni, hanem keresni kellene azokban a jelenségekben is, mint gazdaság, politika vagy államszervezés.

A Teremtés, a növény- és állatvilág, a természet törvényei és a tény, hogy az ember céllal teremtett lény, mind Isten Nagyságát és Kiválóságát dicsőítik.

Az Iszlám gazdasági rendszert törvények és szabályok irányítják. A rendszer kínálta módszerek megoldást nyújtanak a muszlim társadalomban felmerülő gazdasági problémákra, mind a termelést, az elosztást és az árucserét illetően. Emellett foglalkozik a vagyon birtoklásának, szétosztásának és hasznosításának kérdéseivel is.