A Próféta (béke legyen vele) nem hagyta el ezt a világot anélkül, hogy az iszlám jogrendszert (Saria), annak alapjait és általános elveit teljes mértékben át ne adta volna követőinek.

Bárki, aki követi, vagy alaposan tanulmányozza az Iszlám törvényeket, rájön arra, hogy ezeket a törvényeket különleges tulajdonságok és egyedi jellegzetességek határozzák meg, amik más törvénykezési rendszerben nem találhatók meg. Ezek a jellemzők biztosították a stabilitást, a fejlődést és az állandóságot évszázadokon át. Mindaddig így is marad, míg el nem jön az Ítélet Napja.

Az Iszlám jog széleskörű és általános érvényű. Három különböző kapcsolatot szabályoz: az egyén és a Teremtő kapcsolatát, az egyén kapcsolatát önmagával, és az egyén és a társadalom kapcsolatát. A Vallási jog (Fiqh) az első esetre vonatkozik, meghatározza például az istentisztelettel (imádkozás, böjtölés stb.) kapcsolatos szabályokat. Az egyén önmagával való kapcsolatával olyan szabályok foglalkoznak, melyek az étkezést, öltözködést, és minden olyan dolgot meghatároznak, amik védik az egyént: az elmét, a testet, és a lelket.