Az imádkozás nyelvileg nézve fohász. A Magasztos Allah azt mondta: „S imádkozz értük! Az imád megnyugvás lesz a számukra” (Korán 9:103) azaz „Fohászkodj értük!”

A vallásjog szerint pedig: Allah imádata speciális szavakkal és cselekedetekkel, aminek a megnyitása az úgynevezett „takbír” (az imát megnyitó „Allahu akbar”) és lezáró része a „taszlím” (az ima végén elmondott „asz-szalámu alajkum”).

Az imának az iszlámban különleges helye van, hiszen az ima a vallás oszlopa. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A dolgok feje az Iszlám, oszlopa az imádság, púpjának a csúcsa a dzsihád (küzdelem, erőfeszítés) Allah útján.” (at-Tirmidi) A muszlim és a hitetlen (káfir) embert az imádkozás különbözteti meg egymástól. Szégyen, ha valaki hitet tesz a szájával Isten Egyedüliségéről, a küldöttek iránti engedelmességről, s a Túlvilággal szembeni felelősségről, s ezek után nem teljesíti a legfontosabb és legnagyobb kötelességet, amelyet Ura rárótt. Ez esetben két dolog lehetséges: vagy tagadja, hogy az ima Allahtól elrendelt kötelesség, vagy elismeri ugyan azt, hogy az ima Allahtól elrendelt kötelezően elvégzendő feladat, ám elfordul annak végrehajtásától, igyekszik kivonni magát e kötelesség alól.

Mohamed Próféta (béke legyen vele) a hidzsra előtt az „iszra és miarádzs” (éjszakai utazás Jeruzsálembe és a 7 égbe) éjszakáján kapta a parancsot az imádkozásra. Allah először napi 50 imát rendelt el a hívők számára. Mohamed Próféta (béke legyen vele) visszafelé jövetelekor találkozott Mózessel (béke legyen vele), aki azt mondta neki, hogy az emberek nem fogják bírni naponta az 50 imát, majd azt tanácsolta, hogy menjen vissza Allahhoz, és kérjen könnyítést. Mohamed Próféta (béke legyen vele) többször visszament könnyítést kérni, míg végül a napi 5 ima parancsával tért vissza, aminek a jutalma azonban 50 imáéval ér fel.

Egyszer a Prófétához (béke legyen vele) jött egy ember és azt mondta: „Ó Allah küldötte! Mondd el nekem, amit Allah kötelezővé tett az imádkozásból! Akkor Mohamed (béke legyen vele) azt mondta: A napi öt ima…” (al-Buhári, Muszlim)

A Magasztos Allah azt mondta: „Az imádkozás meghatározott időkben megszabott előírás a hívőknek!” (Korán 4:103) ahogyan erről a Szahih-okban olvashatunk Ibn Maszúd-tól, aki azt mondta: „Megkérdeztem a Prófétától (béke legyen vele), hogy melyik cselekedet a legkiválóbb? Azt felelte: Az ima a maga idejében.”

1. Fadzsr – hajnali ima: hajnalhasadástól napfelkeltéig tart az ideje
(2 rakából áll).
2. Dohor – déli ima: az ideje akkor kezdődik, amikor a Nap elhagyja a zenitet és addig tart, amíg az árnyék hossza el nem éri az árnyékadó test hosszát (4 rakából áll).
3. Aszr – délutáni ima: az árnyék hosszának az árnyékadó test hosszával való megegyezésétől a napnyugta kezdetéig tart az ideje
(4 rakából áll).
4. Magrib – naplementi ima: a Nap teljes eltűnésétől (napnyugta befejeződése) a nyugati látóhatáron az alkonypír teljes eltűnéséig tart az ideje (3 rakából áll).
5. Isa – esti ima: az előző ima végétől az éjszaka feléig (vagy hajnalhasadásig!) tart (4 rakából áll).

Az azán tudósítás az imaidő kezdetéről, bizonyos előírt szavakkal. Az azán a hidzsra első évében iratott elő a muszlimok számára, és a Próféta (béke legyen vele) élete végig betartotta. Az imára hívó (müezzin) állva, arccal a Kibla felé fordul, kezeit füléhez emeli, és hangosan a következőket mondja:

1. Érvényes imaidő (lásd fentebb): az imát az ideje eljövetele előtt imádkozni érvénytelen, és ugyanígy érvénytelen utána is, kivéve ha valaki elfelejti vagy átalussza azt.
2. A két eseménytől való megtisztulás (a kicsi: a vizelet és a széklet; a nagyobb: a házasélet, a magömlés), és ez a vudú-t, és a ghuszl-t foglalja magában.

„Ti hívők! Ha az imádkozáshoz álltok föl, akkor mossátok meg [előtte] az orcátokat és a kezeteket könyökig, és simítsátok végig a fejeteket és a lábatokat a bokáig [mossátok meg]! Ha dzsunubok vagytok, akkor tisztálkodjatok meg!” (Korán 5:6)

Az ima feltételeinek teljesítésével az imádkozó készen áll az imádkozásra, amelyet az alábbiak szerint végez:

Ha valaki az alábbiak közül akár csak egyet is kihagy, bármelyik rakában, akkor az adott raká érvénytelen, ezért meg kell ismételni.

1. Kéz emelése a fül vagy a váll magasságába az alábbi esetekben:

(a) az első takbir-kor,
(b) a meghajlás előtt,
(c) a meghajlásból való felálláskor,
(d) amennyiben az ima kettőnél több rakából áll, amikor felállunk a 3. rakához, mindkét kezet felemeljük a fül vagy a váll magasságáig, mondván: Allahu akbar! [Allah a Leghatalmasabb!]

1. Kötelező ima (Fard)(26), amibe beletartozik a napi 5 ima, és a pénteki ima.
2. Kötelességen felüli imák (at-Tatavu):
– Ajánlatos imák (Szunna)(27), vagyis olyan imák, melyeket a Próféta (béke legyen vele) mindig imádkozott, de sohasem tette kötelezővé. Ehhez tartozik az éjszakai virrasztás, a vitr, a kötelező imákat kísérő ima.

1. A hajnali ima (fadzsr)

Ez az ima két részből (rakából) áll. A Próféta (béke legyen vele) hagyománya szerint ehhez a kötelező imához tartozik még két raká ajánlott (Szunna), ami megelőzi.

2
fadzsr (2)
––––

A vitr páratlan számú rakából (1, 3, 5, 7, 9, 11 – a teljesség alsó határa 3 raka –) álló, nyomatékosan ajánlatos ima, amit az esti ima utántól egészen a fadzsr imáig végezhetünk, és így a vitr-imával fejezzük be a napi imádkozást. „Legyen vitr az utolsó imátok éjszaka” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele). (al-Buhári, Muszlim) A vitr elvégzése az éjszaka utolsó harmadában előnyösebb, de annak jobb az esti ima után elvégeznie, aki fél attól, hogy nem bír felébredni az éjszaka utolsó harmadában.

Az éjszakai virrasztás ajánlatos ima. Allah a Koránban sok helyen dicsérte azokat, akik betartják, például: „Az istenfélők kertekben és forrásoknál lesznek, és átveszik azt, amit az Uruk adott nekik. Korábban ők jóravalóak voltak: éjszaka csak keveset aludtak, hajnalhasadáskor (Uruk) bocsánatáért könyörögtek...” (Korán 51: 15-18)

Ezek az ajánlatos imák a Ramadan hónap jellemzői. Az összes hagyományjegyző azt jegyezte le Abu Hurajrahtól, hogy a Próféta (béke legyen vele) mindig ösztökélte a hívőket a ramadáni éjszakai virrasztásra, anélkül, hogy kötelezővé tette volna, mondván: „Aki hittel és Isten tetszését várván egész Ramadán havában éjszakai virrasztást végez, annak megbocsáttattak az elkövetett bűnei.” (a közösség)

1. oldal / 3