Az ima kötelező (Fard) elemei

Ha valaki az alábbiak közül akár csak egyet is kihagy, bármelyik rakában, akkor az adott raká érvénytelen, ezért meg kell ismételni.

1. A szándék: A muszlim tisztelettel, hódolattal, alázatosan, arccal a Kába felé fordulva egyenesen áll, azzal a belső elhatározással, hogy elvégzi az imát. „A cselekedetek csakis a szándék szerint ítéltetnek meg. Mindenkinek a szándéka szerint jut a jutalma vagy a büntetése” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele) (al-Buhári, Muszlim). A szándékot nem mondjuk ki!

2. Az első takbír: az imát megnyitó, „Allahu akbar” mondása. „Nem fogadtatik el bármelyikőtök imája, amíg nem mossa meg jól minden tagját (vudú-t végez), és utána azt kell mondnia: Allahu akbar!” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele) (at-Tabaráni).

3. Állva kell imádkozni annak, aki tud. A Próféta (béke legyen vele) állva imádkozott a Fard és a Szunna imákban, eleget téve ezzel Allah parancsának: „Tartsátok be az imádkozást, és [különösen] középsőt, és álljatok áhítatosan Allah előtt.” (Korán 2:238)

Omarán Ibn Hussein mondta: Amikor beteg voltam, kérdeztem a Prófétát (béke legyen vele), hogy mit tegyek? Ő azt mondta: „Imádkozz állva, ha nem tudsz, akkor ülve! Ha nem bírod azt sem, akkor az oldaladon fekve!” (Muszlim)

4. Fátiha olvasása (minden rakában!) Mohamed Próféta (béke legyen vele) felettébb magasztalta a Fátihát és azt mondta: „Aki az imájában nem recitálja a Fátihát, annak nem fogadtatik el az [imája].” (al-Buhári) Azt szokta mondani a Próféta (béke legyen vele): „Bárki, ha imádkozik egy imát, amiben nem recitálta a Fátihát, akkor az imája hiányos, hiányos, nem teljes!” (Muszlim)
Viszont, aki nem tudja megjegyezni a Fátihát, az mondja azt: (Szubhánal-lah, va alhamdulillah, va lá iláha illa Allah, va Allahu akbar, va lá haula va lá kúvata illa billah). (Abu Dávúd, al-Hakim)

A Fátiha pillérei és a jó dolgok, amiket magában rejt:

Azt mondta Allah küldötte (béke legyen vele): „Azt mondta Allah a Hatalmas és Dicsőséges: Megfeleztem az imát Magam és a szolgám közt. A szolgámé az, amit kér.

Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Olvassátok!” (a Fátihára gondolt). Amikor a szolga azt mondja: Al-hamdu lilláhi rabbil álamín, így szól a Hatalmas Allah: Hálát adott nekem a szolgám. Azt mondja a szolga: al-Rahmani rahím, így szól Allah: Dicsért engem a szolgám. A szolga így folytatja: Máliki javmid dín, Allah pedig így szól: Dicsőített engem a szolgám.
Amikor a szolga azt mondja: Ijjáká na abudu va éjjáká násztáín, Allah így szól: Ez csak kettőnk dolga (Allahé és a szolgájáé) és a szolgámé minden, amit csak kér. Ha a szolga azt mondja: Ihdiná asszirátel musztaqím, szirátel lládíná an amta alajhím, ghajril magdubi alajhím va lad dállín, így szól Allah: Ezek a szolgámé, és a szolgámé minden, amit csak kér.” (Muszlim)

A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Allah nem küldött le sem a Tórában, sem az Evangéliumban olyat, mint a Koránban a Fatiha. Ez a hét ismételt [ája] és ez a hatalmas Korán, ami nekem adatott.” (an-Naszái, al-Hákim)

5. Meghajlás (ruku) A Magasztos Allah mondta: „Ti hívők! Hajoljatok meg, boruljatok le…” (Korán 22:77)

Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Nem fogadtatik el bármelyikőtök imája, amíg nem mossa meg jól minden tagját (vudú-t végez) és utána mondja: Allahu akbar! Majd adjon hálát Allahnak, és dicsőítse Őt. Olvasson a Koránból, amennyit megtanított és megengedett neki Allah. Ezután mondja: Allahu akbar! és hajoljon meg. Kezeit tegye a térdeire, és nyugodtan meghajolva álljon.” (Abu Dávúd, an-Naszái)

6. Felállás a meghajlásból. „Allah küldötte (béke legyen vele) olyan hosszan szokott állni a meghajlást követően, mint amilyen hosszú a meghajlás volt. Néha olyan sokáig állt, míg valaki azt nem mondta: Biztosan megfeledkezett [hogy állás vagy olvasás van].” (al-Buhári, Muszlim)
„Meg is parancsolta a nyugalmat az állásban, amikor azt mondta: ...majd emeld fel a fejed, míg fel nem egyenesedsz és hagyd, hogy minden tag a helyére térjen vissza.” (al-Buhári, Muszlim)
Mohamed Próféta (béke legyen vele) szokta mondani: „Allah nem néz a szolgájára, ha az nem teszi stabillá a hátát a meghajlás és a leborulás között.” (Ahmed)

7-8. Leborulás kétszer és a dzsulusz. Így szólt a Magasztos Allah: „Ti hívők! Hajoljatok meg, boruljatok le…” (Korán 22:77)

„Mohamed Próféta (béke legyen vele) Allahu akbar-t mondott és a földre borult. Majd felemelte a fejét a leborulásból Allahu Akbar-t mondván, és ekkor következett egy kis pihenés ülő pózban, ez a dzsulusz. Ezután azt szokta mondani: Allahu akbar! majd másodjára is leborul.” (al-Buhári, Muszlim)
„Ezután Allah küldötte (béke legyen vele) a kezeire támaszkodva szokott felegyenesedni a következő rakához.” (al-Buhári)
Az imádkozónak hét tagra kell leborulnia a földre úgy, hogy lábujjainak talpi oldala, mindkét térde, mindkét tenyere, homloka és az orra a földet érje. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ha leborul a szolga, hét tag borul le vele: a homlok és az orr (ez egy), a térdek (kettő), a kezek (kettő) és a lábfejek (kettő).” (Muszlim) Az orrot és a homlokot egy tagként említette.
Másik hagyományban azt mondta: „Nem elfogadott semelyikőtök imája közületek, akinek nem ér az orra a földre, mint ahogyan a homloka is.” (ad-Dáragutni)

A két leborulás közti ülés:
„Allah küldötte (béke legyen vele) nyugodtan szokott ülni, míg minden tagja meg nem állapodik a helyén.” (Abu Dávúd) „Olyan hosszan csinálta, mint a leborulást.” (al-Buhári, Muszlim)

9. Utolsó ülés „Ha felemelted a fejedet az utolsó leborulásból és leültél a Tasahud-ot mondani, akkor befejezted az imádat” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele). (al-Buhári, Muszlim, Ahmed)

10. Köszönés (Szalám) Allah küldötte (béke legyen vele) szokta mondani: „Az ima zárása a köszönés! [Megengedetté teszi azt, ami az imában tilos volt.]” (Al-Hákim)
„A Próféta (béke legyen vele) köszönt: Asszalamu alejkum va rahmatullah, úgy köszönt, hogy akik mögötte álltak, látták jobb orcája fehérségét. Majd balra köszönt: Asszalamu alejkum va rahmatullah! S úgy köszönt, hogy a mögötte állók látták bal orcája fehérségét.” (Muszlim)
„Néha még hozzátette az első köszönéshez: va barakátu!” (Abu Dávúd)

11. A nyugalom kötelessége minden egyes mozdulatnál. Lassú tempóban kell végezni az ima minden egyes mozdulatát. „A Próféta (béke legyen vele) egyszer látott egy férfit, akinek a meghajlása nem volt teljes és olyan volt a leborulása, mint amikor a csirke csipeget. Ezért azt mondta: „Ha ez az ember így halna meg, akkor nem a Mohamed Próféta által hozott vallásban halna meg, mert úgy csipeget az imában, mint varjú a vért. Akinek nem teljes a meghajlása és a leborulása az olyan, mint az éhező, aki eszik egy-két szem datolyát, és nem lakik jól vele.” (Abu Jála)
„A Próféta azt szokta mondani, hogy az emberek között a legrosszabb tolvaj az, aki az imájából lop. Kérdezték: Óh, Allah küldötte! Hogyan lop az ember az imájából? Felelte: Nem teszi teljessé a meghajlást és a leborulást.” (Ahmed, Ibn Abu Sejbah)
„A Próféta amint imádkozott, látta a szeme sarkából, hogy egy férfi nagyon gyorsan hajolt meg, és nagyon gyorsan borult le. Ima végeztével így szólt: Óh, muszlimok! Annak nem teljes az imája, aki nem nyugodt tempóban hajlik meg és borul le.” (Ahmed)

12. Sorrend. Olyan sorrendben kell imádkozni, ahogyan az imént részleteztük. Azt mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele): „Úgy imádkozzatok, ahogyan engem láttatok imádkozni.” (al-Buhári)