A célok egyesítése, nem a vélemények uniformizálása (I.rész)

A Koránban és a Szunnában sok egyértelmű parancs szól arról, hogy a muszlimok egységesek legyenek, és számukra tiltott a széthúzás. Olyannyira, hogy ez már minden muszlim számára nyilvánvalóvá vált.

A célok egyesítése, nem a vélemények uniformizálása (2.rész)

A muszlim törvény egyértelműen meghatározott alapelvei

Amikor arról beszélünk, hogy egy alapelv egyértelműen meghatározott, akkor ez három jelentést foglal magába:

1. Azt, hogy ez az alapelv szilárd alapokon nyugszik és megőrzött. Nem lehet megváltoztatni, sem eltörölni, sem pedig mással helyettesíteni.
2. Azt, hogy ez az alapelv közérthetően van megfogalmazva és elmagyarázva, és így nem hagy helyet kétértelműségeknek vagy rejtett jelentésnek.
3. Azt, hogy ez az alapelv egy olyan alapvető szabály, amelyre más, másodlagos kérdések tárgyalásakor hivatkoznak, és amelynek fényében azok elbírálásra kerülnek.

A célok egyesítése nem a vélemények uniformizálása 3. rész

Az egységes célok megalapozása

A muszlim egységet, ahogyan e sorozat előző számaiban kihangsúlyoztuk, az alapvető tanokra építve kell létrehozni, mert ez a legjobb módja annak, hogy biztosítsuk az egység tartósságát, hiszen e tanok világosak és egyértelműek, továbbá a vallás összes többi tétele ezeken alapszik, ezekre utal vissza.

Az Iszlám, a tiszta hit vallása, egyik célja az ész és a gondolatok megtisztítása, ezért a mágia, a különféle varázs-praktikák alkalmazását, a jóslást és a babonát mind a hitetlenség megnyilvánulási formáinak tartja, és ettől óvja követőit.

A jóslás

„Aki látnokhoz fordul és igaznak tartja azt, amit az mond, az hitetlen azzal szemben, ami Mohamed prófétának (béke legyen Vele) leküldetett.” – mondta a Próféta (béke legyen Vele). (Muszlim) Ez nyilvánvaló hitetlenség, hiszen nem másról van itt szó, mint társításról. A jós ugyanis azt állítja magáról, hogy ő ismeri a jövőt, tudja a rejtett dolgokat – pedig azokat csakis Allah ismeri.

Bizony az úton nyomok vannak, melyek Allahhoz vezetnek. Ezek Allah jelei. Ez az egyetlen út, és ezen út követésének az ész, az eszme és a tudomány az eszköze. A Korán felhívja a figyelmet az észre, a gondolatra, a tudományra és a jelekre, hiszen azok Allah megismerésének alapfeltételei.

Mohamed próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki mondja: Elfogadom Allahot Úrnak, az Iszlámot vallásnak és Mohamedet (béke legyen vele) prófétának, annak kellőképpen jár a Paradicsom.” Egy másik hadithban (mondásban) azt mondta (béke legyen vele): „Megkóstolja az ízét a hitnek az, aki elfogadja Allahot Urának, az iszlámot vallásának és Mohamedet (béke legyen vele) küldöttnek."

Az akidah (a hit tudománya) azon dolgok összességét jelenti, amiben hinnie kell a muszlim embernek, mert ezekről Allah tudósította Könyvén keresztül és Prófétája által. Ennek alapjai azok, amit Allah Küldötte (béke legyen vele) határozott meg a híres hagyományban, amit Muszlim jegyzett le: „A hit az, hogy higgy Allahban, angyalaiban, kinyilatkoztatott Könyveiben, prófétáiban, a Végső Napban, és hogy higgy a sorsban, akár jó legyen, akár rossz”.