Allah magasságos és hatalmas, de közel van a jámbor és elmélkedő emberekhez. Imáikra válaszol és megsegíti őket: „Emlékezzetek meg Rólam, hogy én is megemlékezhessek rólatok, legyetek hálásak Irántam, s ne hitetlenkedjetek Velem szemben!” (Korán 2:152)

1. Isten tetszését lehet vele elnyerni. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A Magasztos Allah így szólt: – Én a szolgám gondolatában vagyok, s vele vagyok ha megemlékezik Rólam, s ha megemlékezik Rólam magában, Én is megemlékezem róla magamban, s ha nyilvánosan emlékezik meg rólam, akkor Én még jobb nyilvánosság előtt emlékezem meg róla, s ha közeledik Hozzám egy arasznyit, akkor Én egy ölnyit közeledem hozzá, s ha egy ölnyit közeledik Hozzám, akkor Én egy rőfnyit közeledem hozzá, s ha lépésben jön Felém, Én sietve megyek elé.” (al-Buhári)

A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Így szólt a Magasztos Allah: – Ó, Ádám gyermeke! Mindaddig, amíg hozzám fohászkodsz és nekem könyörögsz, megbocsátom neked mindazt, amit elkövettél és nem gondolok többé vele. Óh, Ádám gyermeke! Ha bűneid az ég felhőiig érnének, de aztán bocsánatot kérnél tőlem, megbocsátanék neked és nem gondolok többé vele. Ó, Ádám gyermeke! Ha annyi bűnnel megterhelten jönnél is elém, hogy betöltené a földet, aztán pedig úgy érkeznél hozzám, hogy egyedüli Istennek vallanál meg, még e temérdek bűnt is megbocsátanám.” (at-Tirmidi)

– Hála Allahnak, aki életre keltett bennünket, miután a halálba küldött, és Hozzá lesz a feltámadás. (al-Buhári, Muszlim)
– Hála Allahnak, aki meggyógyított a testemben, visszaadta a lelkem, s engedélyt adott nekem, hogy megemlékezzek Róla. (at-Tirmidi)
– Olvasni a Korán 3. szúrájából a 190. ájától a 200. ájáig (al-Buhári, Muszlim)

Dicsőség Allahnak, aki ezzel (a ruhával) öltöztetett fel engem, és ellátott anélkül, hogy hatalmam vagy erőm lett volna rá. (Abu Dávúd)

Új ruha felvételekor mondható fohász:
Ó, Allah, Tiéd a dicsőség, Te öltöztettél fel engem ezzel (a ruhával). Tőled kérem a belőle származó jót, s azt a jót, amire készült. Nálad keresek menedéket a belőle származó rossz elől, s azon rossz elől, amire készült. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)

– Allah nevében. Allahra hagyatkozom. Nincs hatalmam, sem erőm, csak Allah által. (Abu Dávúd, at-Tirmidi) 

– Ó, Allah, menedéket keresek Nálad attól, hogy tévelygő legyek, vagy tévelygésbe vigyenek engem, s attól, hogy botlást kövessek el, vagy botlásra késztessenek engem, s attól, hogy igazságtalanságot kövessek el, vagy igazságtalanságot szenvedjek, s attól, hogy tudatlan legyek [valakivel szemben], vagy tudatlan legyen valaki velem szemben. (Abu Dávúd)

a. Ájátul-kurszi olvasása. (Korán 2:225) (an-Naszái)

b. Korán: 112; 113; 114-es szúra olvasása. (at-Tirmidi)

c. Allah nevében, Akinek a nevét emlegetve nem árt semmi a földön, sem az égen, és Ő mindent halló és mindent tudó (Háromszor).
(at-Tirmidi, Abu Dávúd)

– „A Próféta (béke legyen vele) minden este, midőn ágyába készült, a két kezét összefogta, beléjük lehelt, s a két tenyerébe recitálta a ,,Kul huva-llahu ahad” és a ,,Kul áúdu bi-rabbi-l-falak” és a ,,Kul áúdu bi-rabbi-n-nász” szúrákat (112., 113., 114. szúra), majd végigsimította a testének azon részeit amelyeket elért a két kezével, a fején és az arcán kezdve, s ezt háromszor tette meg.” (al-Buhári, Muszlim)

Ha valamelyikőtök enni akar, akkor mondja: ,,Biszmil-láh” [Allah nevében]. Ám ha elfelejtette ezt elmondani az elején, akkor mondja a végén: ,,Biszmil-láhi fi avvalihi va áhirih.” [Allah nevében az elején és a végén is.] (Abu Dávúd, at-Tirmidi)

– Akinek Allah ételt ad, az mondja:
,,Alláhumma bárik lene fihi va att’imná hajran minhu” [Ó, Allah, áldd meg ezt nekünk, s táplálj bennünket még jobbal!] S ha valakinek Allah tejet juttat, az mondja: „Alláhumma bárik lana fihi va zidna minhu.” [Ó, Allah, áldd meg ezt nekünk, s adj még többet nekünk belőle! (Abu Dávúd, at-Tirmidi)

Ha valaki tüsszent, akkor mondja: „Al-hamdu-lilláh.” [Hála legyen Allahnak.]
A testvére erre válaszul mondja neki: „Jarhamuka-lláh” [Allah könyörüljön rajtad!]

Akivel valami jót tesznek, és a jótevőjének azt mondja: „Allah jóval jutalmazzon téged” az teljes mértékben megköszönte a jótettet. (at-Tirmidi)

 

Allah áldja meg [a házastársadat] és áldjon meg téged, s kettőtöket a jóban kössön össze. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)

A házasulandó fohásza saját magáért:
Ó, Allah, kérlek Téged, hogy az ő javát add, s annak a javát, amire formáltad, s Hozzád menekülök az ő rossza elől, s annak a rossza elől, amire formáltad. (Abu Dávúd, Ibn Mádzsa)
A házas (nemi) élet előtti fohász:
Allah nevében. Ó, Allah, tarts bennünket távol a sátántól és tartsd távol a sátánt attól, amit adtál nekünk! (al-Buhári, Muszlim)

 

Biszmilláh. [Allah nevében.]
Alhamdu lilláh. [Hála Allahnak.]
„Magasztaltassék az, aki szolgálatunkra kényszerítette ezt. Mi képtelenek lettünk volna erre. Bizony, mi Urunkhoz térünk vissza.”
Alhamdu lilláh, alhamdu lilláh, alhamdu lilláh. Allahu akbar, Allahu akbar, Allahu ákbar. [Allah a legnagyobb (háromszor).]
Ó, Allah, sok igazságtalanságot követtem el önmagam ellen, bocsáss meg nekem! Bizony nincs Rajtad kívül, aki megbocsássa a vétkeket. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)

 

Allahu akbar, Allahu akbar, Allahu akbar. [Allah a legnagyobb (háromszor).]
„Magasztaltassék az, aki szolgálatunkra kényszerítette ezt. Mi képtelenek lettünk volna erre. Bizony, mi Urunkhoz térünk vissza.”
Ó, Allah! Tőled kérjük ezen utazásunkban a jámborságot és az istenfélelmet, és a cselekedetből azt, ami Neked tetszik.
Ó, Allah! Könnyítsd meg nekünk az utazásunkat és rövidítsd meg nekünk a távolságot.
Ó, Allah! Te vagy a kísérőm az utazásomban és Te vagy, aki a családomról gondoskodik.
Ó, Allah! Menedéket keresek Nálad az utazás kellemetlenségétől [az utazás miatti] elhanyagolt megjelenéstől és attól, hogy visszatérve a családommal, vagyonommal kapcsolatban rossz hír fogadjon.

1. oldal / 4