Bizony, a dicsőség Allahot illeti. Neki adunk hálát, az Ő segítségét és megbocsátását kérjük. Allahnál keresünk menedéket a saját lelkünk gonoszától és a bűnös cselekedeteinktől. Akit Allah az igaz útra vezet, azt senki nem vezetheti tévútra. Akit pedig Ő tévelygésbe küld, azt nem vezetheti senki. Tanúsítom, hogy nincs más jogosan imádható isten, kivéve Allah, és Mohammed (béke legyen vele) az Ő szolgája és küldötte.

Maga a mekkai zarándoklat számos szertartásból áll, amelyeknek fontos pillérei, kötelezőségei, szunnái, feltételei és illemei vannak. Ezek megértése, értelmezése meglehetősen sok időt és energiát vesz igénybe. Igyekeztünk a zarándoklati szertartások, illetve azok részeinek fontosságát is pontosan megadni. Ezek különböző megítélés alá esnek, amelyek a következők:

A  zarándoklat (al-haddzs) az iszlám egyik pillére. Elvégzése minden olyan felnőtt muszlim férfi és nő számára kötelező legalább életében egyszer, aki anyagilag, testileg és szellemileg képes ezt megtenni. Ahogy a Koránban Allah mondja:

A  zarándoklatnak három fajtája van, vagyis három különböző módon lehet elvégezni a haddzsot. Ezek lehetnek:

•    1.    umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán)
•    2.    umrától elválasztott zarándoklat (haddzs at-tamattu)
•    3.    umra nélküli zarándoklat (haddzs al-ifrád)

A  Korán és a szunna alapján egyértelmű, hogy maga a zarándoklat (haddzs) előírt kötelezettség (fard), vagyis kötelezettsége mindenkire egyaránt vonatkozik. A vallástudósok véleménye azonban eltér az umra kötelezőségét illetően. Van aki azt mondja, hogy teljesítése ugyanannyira kötelező, mint a haddzsé, és van, aki szükséges kötelezettségnek (vádzsib) vagy erős szunnának tekinti. A legtöbb tudós azt mondja, hogy az umra nem előírt kötelezettség (fard), hanem szükséges kötelezettség (vádzsib) vagy erős szunna. Ezen a véleményen vannak többek között Málik, Abú Hanífa, Abú Szaúr, As-Sábbí és Al-Fauzán is. A Koránban és hadíszokban a következőt olvashatjuk erről:

A hogy már említettük, a zarándoklat az iszlám öt pillérének egyike. Olyan előirt kötelesség ez, amire a Korán, és a Szunna a bizonyíték. A Koránban Allah így beszél erről:

Miután Ábrahám (béke legyen vele) végzett a Káaba építésével, Allah megparancsolta neki, hogy hirdesse a zarándoklat elvégzését az embereknek:

Mekka és a Káaba rövid története

Mekkát a Korán négy néven említi. Eredeti neve mellett olvashatjuk a „biztonságos város” (al-beled al-amín, 95:3), a „városok anyja” (umm al-kurá, 42:7), és a Bekka (4:96) nevet is. A koránmagyarázatok szerint ez volt Mekka első neve. Bekka mellett előfordul az áldott (mubárak) kifejezés is, ebben az értelemben áldott város. Mekka már ősidők óta nagy jelentőséggel bír mind vallási, mind kereskedelmi szempontból. Itt született a Próféta (béke legyen vele) és itt kezdődött a Korán kinyilatkoztatása is.

Ábrahám (béke legyen vele) története és a Káaba építése

A  hagyományok és a történetírók szerint Ábrahám (béke legyen vele) körülbelül négyezer évvel ezelőtt Nimród uralkodásának idején Irak egyik városában, Úrban20 született.

Mekka és a zarándoklat Mohammed (béke legyen vele) eljövetele előtt

Ameddig Iszmáíl (béke legyen vele) élt, ő volt a Káaba felügyelője. Halála után a Dzsurham majd a Kuzáa törzs vezetői vették át ezt a pozíciót. Ebben az időben kezdődött meg Ábrahám (béke legyen vele) vallásának elferdítése. A Káaba belsejében bálványokat helyeztek el, és istenként imádták őket. Ráadásul azt hitték, hogy ezzel hűen követik Ábrahám (béke legyen vele) vallását.

A Próféta (béke legyen vele) búcsúzarándoklata (haddzsatul-vadá)

Mohammed Próféta (béke legyen vele) a hidzsra után csak egy alkalommal végezte el a zarándoklatot, amely kulcsfontosságú, mivel nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is megmutatta a muszlimoknak, hogy miképp végezzék el azt, amelynek teljesítését Allah Ábrahámnak (béke legyen vele) is megparancsolta.

A  tiszta szívből, őszintén Allahért elvégzett zarándoklatnak nagy a jutalma. Természetes tehát, hogy minden muszlim egyik legnagyobb vágya, hogy életében legalább egyszer elvégezhesse azt. Számos prófétai hagyomány és Korán ája emeli ki a zarándoklat fontosságát és érdemét. Ezek közül néhány:

A  zarándoklat válasz Allah hívására. Olyan évről-évre ismétlődő időszak, amikor a világ minden részéről érkező muszlimok találkoznak egymással a legáldottabb földrészen.

A  zarándoklatnak számos illeme van. Vannak melyek az utazás előtt, illetve alatt tanúsított viselkedésünkkel kapcsolatosak, és vannak, melyeket a haddzs elvégzésekor kell szem előtt tartanunk:

1. oldal / 3