Ez a város abban az időben ipari és kereskedelmi központ szerepét töltötte be. Ábrahám (béke legyen vele) édesapja, Ázar21 saját népének egyik vallási vezetője és prédikátora volt. Ez a nép bálványokat imádott és több istenben hitt. Miután Ábrahám (béke legyen vele) felnőtt, gondolkodni kezdett azon, hogy a népe miért imád olyan szobrokat, amelyek sem beszélni, sem megmozdulni nem tudnak, tehát nem teljesíthetik a különböző kívánságokat, fohászokat sem. Így az is kérdésessé vált számára, hogy megérdemlik-e az imádatot. Ez ejtette őt gondolkodóba a felől, hogy valójában ki lehet az igazi Isten:
Amikor az éjszaka beborította őt, látott egy csillagot. Azt mondta: „Ez az én Uram.” Midőn azonban lenyugodott, azt mondta: „Nem szeretem a lenyugvókat.” Amikor látta a Holdat feljönni, azt mondta: „Ez az én Uram.” Midőn azonban lenyugodott, azt mondta: „Ha nem vezet engem az én Uram az igaz útra, bizony a tévelygő néphez fogok tartozni.” Amikor látta a Napot felkelni, azt mondta: „Ez az én Uram. Ez nagyobb (a csillagoknál és a Holdnál).” Midőn azonban lenyugodott azt mondta: „Oh, népem! Bizony én távol tartom magam attól, amit Allah mellé társítotok. Orcámat hanífként a Felé fordítom, Aki megteremtette az egeket és a földet. Én nem tartozom az Allah mellé társat állítók közé. (A jószágok 6:76-79)
Édesapja volt az egyik legnagyobb bálványimádó, és bár Ábrahám (béke legyen vele) megpróbálta őt a helyes útra vezetni, de hiába. Ezért elhagyta apja házát és elkezdte Isten egyedülállóságát hirdetni. Később összeütközésbe került a hatalmon lévő uralkodóval, majd az egész néppel. Miután minden tekintetben sikertelen volt hitterjesztése, és a népéből senki sem akarta elfogadni az ő véleményét, kivándorolt feleségével, Sárával Szíriába, onnan pedig Palesztinába (Kánaán földjére). Később elutazott Egyiptomba, ahol az egyiptomi uralkodó adott a feleségének egy cselédet, Hádzsárt.22 Nem sokkal ezután Ábrahám (béke legyen vele) visszament Palesztinába, ahol fia született Hádzsártól, akinek az Iszmáíl nevet adták. Ekkor Ábrahám (béke legyen vele) feltehetően 86 éves volt.23 Ábrahám (béke legyen vele) Allah parancsára Hádzsart Iszmáíllal együtt Hidzsáz24 földjére vitte, és egy lakatlan pusztában hagyta őket. A mai Mekka helyén, se víz nem volt, és növény se termett. Ábrahám (béke legyen vele) egy kis vízzel, illetve datolyával hagyta ott őket. Hádzsár többször is megkérdezte tőle: „miért hagysz itt bennünket egyedül ebben a pusztában, ahol nincs senki?” Mire ő ezt válaszolta: „Allah parancsára teszem ezt.” Hádzsár erre azt válaszolta: Bizonyára nem hagy minket cserben.”25 Ábrahám (béke legyen vele) elindult, és miután már nem látta őket, a ház helye felé fordult, amely olyan volt, mint a „rabvah” (egy földből kiemelkedő rész), és így fohászkodott26:
Urunk! Leszármazottaim egy részét egy terméketlen völgybe telepítettem a te Tilalmas Házadnál (Mekkában)27. – Ó, Urunk! –, hogy elvégezhessék imájukat (istentiszteletüket). Add, hogy az emberek közül néhány ember szíve szeretettel teljen meg irántuk, s lásd el őket gyümölcsökkel, hogy hálaadók lehessenek. (Ábrahám 14:37)
Miután Hádzsarnak elfogyott a vize és a datolyája, szomjúság kezdte gyötörni őt és fiát. Nem tudott mit tenni, tehetetlenségében otthagyta Iszmáílt, s elsietett a Szafá domb irányába. Amikor ott nem talált segítséget, a Marva felé sietett28 annak reményében, hogy hátha lát valakit, aki tud majd rajtuk segíteni. Ily módon hétszer tette meg az utat a Szafá és a Marva hegyek között. Amikor eredménytelenül tért vissza Iszmaílhoz látta, hogy egy angyal vizet fakaszt a szárnyával azon a helyen, ahol a fiát lefektette. Azt a forrást, amelyet Gábriel (béke legyen vele) angyal fakasztott, Zemzemnek hívják, és mind a mai napig vizet ad Mekkában. Hádzsar ivott a vízből, és így a fiát is meg tudta szoptatni. Egy idő után arra járt egy Dzsurham nevezetű törzs, amely a víz láttán engedélyt kért Hádzsartól a letelepedésre.
Teltek-múltak az évek és Iszmaíl felnőtté vált, amikor Ábrahámnak (béke legyen vele) Sárától is született fia, akinek az Izsák (Iszhák) nevet adta. Ekkor Ábrahám (béke legyen vele) száz, Sára pedig kilencven éves volt. Ábrahám (béke legyen vele) időnként meglátogatta fiát, Iszmáílt (béke legyen vele) Mekkában. Később Allah megparancsolta neki, hogy építse fel a házat, a Káabát. Erről a Koránban a következőt olvashatjuk:
És [említsd meg azt oh, Mohammed (béke legyen vele)] amikor Ábrahámnak megmutattuk a Ház (Káaba) helyét, [és arra utasítottuk]: „Ne társíts mellém senkit, és tisztítsd meg a Házamat azok számára, akik elvégzik a körbejárást [a Káaba körül], akik [imádkozva] állnak, és akik meghajolnak és földre borulnak”.
(A zarándoklat 22:26)
Apa és fia elkezdték felépíteni a Káaba épületet. Ábrahám (béke legyen vele) egy kövön állt, melynek neve „Ábrahám állásának helye” (makám Ibrahím) Iszmaíl (béke legyen vele) pedig feladogatta neki a köveket. Ábrahám állásának helye (makám Ibrahím) imahelyként említtetik a Koránban:
[Említsd meg azt,] amikor a Házat (a Káabát) az emberek számára zarándoklat helyévé29 és biztonságossá tettük. [Oh, ti muszlimok,] tegyétek Ábrahám helyét imahellyé!30 Arra utasítottuk Ábrahámot és Izmaelt, hogy: „Tisztítsátok meg Házamat a körbejárók, az ott tartózkodók31, a meghajlók és leborulók számára!”32 (A tehén 2:125)
Miután felhúzták a falakat egy bizonyos magasságig, behelyezték az épület egyik sarkába a fekete követ (al-hadzsar al-aszved). Így épült újra az első Mecset a földön. Miután végéhez ért a Ház építése, Allah felszólította Ábrahámot (béke legyen vele), hogy hívja az embereket zarándoklatra.33 Később Gábriel (béke legyen vele) angyal megtanította Ábrahámnak (béke legyen vele) a zarándoklat szertartásait és megmutatta neki annak helyszíneit.34 Ez lett a muszlimok zarándoklatának alapja.
Miután mindez megtörtént, Allah még egyszer próbára tette az édesapát és fiát. Ábrahám (béke legyen vele) egy álmot látott, melyben fiát Isten előtt feláldozza. Ábrahám (béke legyen vele) elindult fiához Mekkába, hogy teljesítse feladatát. Apa és fia találkozásáról illetve beszélgetéséről a következő Korán ája tanúskodik:
[Ábrahám] azt mondta neki: „Ó, fiacskám. Azt láttam álmomban, hogy feláldozlak. Fontold hát meg, mit mondasz erre!” Erre Ő ezt mondta: „Ó, apám! Tedd azt, amire parancsot kaptál. Ha Allah úgy akarja, akkor engem türelmesnek fogsz találni.
(A felsorakozók 37:102)
Miután az apa meghallotta fia válaszát, megnyugodott és mindketten elindultak Allah parancsát teljesíteni. Ezután Ábrahám (béke legyen vele) olyan dolgot tett, amire az emberiség történetében nehéz lenne példát találni. Lefektette fiát, és egy éles késsel el akarta vágni a fia torkát, de az nem tett kárt Iszmailban (béke legyen vele), hanem kicsorbult, így meghiúsítva az áldozást. Ekkor érkezett meg Gábriel (béke legyen vele) angyal a következő üzenettel:
És szólítottuk őt: Oh Ábrahám, valóra váltottad az álmot! Bizony Mi ily módon fizetünk a jótevőknek. Ez valójában egy nyilvánvaló próbatétel volt. S mi egy óriási áldozattal (egy kossal35) váltottuk meg őt, s meghagytuk a későbbieknek (hogy így köszöntsék őt): Béke legyen Ábrahámra! (A felsorakozók 37:104-109)
Ábrahám Iszmáíl (béke legyen vele) helyett végül egy kost áldozott fel, amit Allah küldött neki. Ennek emlékére a muszlimok minden évben megismétlik Ábrahám (béke legyen vele) e cselekedetét a zarándoklatuk alatt.
Lábjegyzet:
20. Ez Babilon, Irak területén. Ibn Katír szerint, a történetírók többsége megegyezik abban, hogy Ábrahám (béke legyen vele) Babilonban született. Lásd Ibn Katír, Bidája, 325.
21. Ábrahám (béke legyen vele) édesapjának neve a Bibliában Tháréként szerepel (lásd Mózes I. könyv 11.24-27). Egyes muszlim koránmagyarázók átvették ezt az elnevezést Tárih formában. Ibn Katír ezt elutasítja a Korán 6:74-re hivatkozva, miszerint Ábrahám (béke legyen vele) apjának neve „Ázar”.
22.Lásd Jákúbi, Táríh, 25.
23. Ibn Katír, Bidáya, 355
24. Arábia földje. Ibn Katír „Fárán” hegységet említ a Bidájában. Ide vándorolt Hádzsarral és fiával Iszmáíllal. Lásd Bidája, 357.
25. Lásd Ibn Katír, Bidáya, 357
26. Lásd szahíh Bukhári, Próféták hagyományai fejezet 3113. hadísz
27. Közvetve ez a Korán-ája is bizonyíték arra, hogy a Káaba épületét nem Ábrahám (béke legyen vele) építette fel először. Hiszen amikor Hádzsárt a terméketlen völgyben hagyta, az épület nem állt ott, Ábrahám (béke legyen vele) mégis azt mondja Allahnak: „Leszármazottaim egy részét egy terméketlen völgybe telepítettem a te Tilalmas Házadnál (Mekkában)”. Ábrahám (béke legyen vele) számára ugyanis Allah kinyilvánította, hogy a Tilalmas Ház ezen a helyen állt..
28. Ebből ered a muszlim zarándoklat egyik legfontosabb szertartása a szaíj.
29. Olyan hellyé, ahova vissza-visszatérnek a látogatók, és mindig visszavágynak oda.
30. A muszlimok a zarándoklat során a mögött a hely mögött imádkoznak, amelyre állva Ábrahám (béke legyen vele) annak idején a Káabát építette. Ábrahám állásának helye korábban közvetlenül az épület mellett helyezkedett el, de innen távolabb helyezték, ugyanis a mögötte imádkozni megálló zarándokok lehetetlenné tették a taváf teljesítését.
31. A mecsetben való tartózkodás (i’tikáf): tiszta szándékkal istenszolgálatként és Allahhoz való közeledés céljából rövidebb-hosszabb ideig a mecsetbe való visszavonulást jelenti.
32. A körbejárók: akik körbejárják a Káabát. Az ott tartózkodók: akik a mekkai Tilalmas Mecsetben bizonyos ideig tartózkodnak Allah megelégedéséért. A meghajlók és a leborulók pedig az imádkozók.
33. Bővebben lásd „A zarándoklat kötelezővé tételének időpontja” fejezetben
34. E részt Jákúbí a Tárík című munkájában részletesen leírja (Jákúbi, Tárík: 27-28).
35. Ez a nagy áldozat egy kos volt, amelyet Allah Gábriel angyallal küldött a Paradicsomból, és Ábrahám Iszmáíl (béke legyen vele) helyett azt áldozta fel. Ezt követően Allah ezt a cselekedetet Ábrahám (béke legyen vele) szunnájaként az Ítélet napjáig az áldozati ünnep (íd al-adhá) legkedveltebb cselekedetévé nyilvánította. (Ibn Katír, Tafszír)