1. Mária gyermekkora

Mária, Dávid próféta (béke legyen vele) leszármazottja. Mária apja, Imrán, egyistenhívő ember volt és Mária édesanyja, Hanna is papi családból származott. Ekkor teljesített Zakariás prófétai szolgálatot. Mária anyja korábban meddő volt, de megesküdött a Mindenható Allahnak, hogyha fia születne, azt az Ő szolgálataira ajánlaná fel a Bejt Al-Maqdiszban (Jeruzsálemben), ami akkoriban szokás volt. A Mindenható Allah meghallgatta az ő kérését és hamarosan terhes lett.

Az iszlám világ könyvtárai szinte egyidősek az iszlám történetével, és kiemelkedő szerepet játszottak az iszlám elterjedésében azáltal, hogy megőrizték és az olvasóközönség elé tárták az iszlám tanításait, valamint hozzájárultak a vallási irodalom gyarapításához. Az iszlám vallás ugyanis olyan üzenetet képez, amely alapvetően az írásbeliségre és a nyelvre támaszkodik.

Az iszlám terjedése szükségessé tette a Szent Korán példányainak gyarapítását, a hadíszok egybegyűjtését, a szótárak elkészítését, valamint jegyzékek és törvények létrehozását. A kulturális, főként a vallási természetű tevékenységek növekedése együttjárt a könyvlerakatok és könyvtárak számának gyarapodásával. Ezen könyvtárak nélkül például nem lehetett volna összegyűjteni és összehasonlítani a hadíszokat.

Az iszlám vallás VII. századi megjelenése előtt a Közel-keleten és a mai iszlám államok területén különböző vallási közösségek éltek Bizánc, illetve a Perzsa birodalmak fennhatósága alatt. Ezek a közösségek a keresztény (főként kopt, etióp monofizita, jakobita, nesztoriánus), a zsidó és a zoroasztriánus vallású lakosságból tevődtek össze.

Az index vallás-filozófia fórumán merült fel egy kérdés az egyik odaíró topictársban. Ed Husain, Az iszlamista c. könyvéből másolt be néhány mondatot, tőlem kérve véleményt a benne lévő állításokról. Beillesztem ide is az idézetet, hiszen bizonyára sokan vannak, akik olvasták még a könyvet, és talán ők is szeretnének választ kapni ezekre a felvetésekre.

Bevezető

Az Oszmán törökök aranykorát követően, a birodalom 17. században elszenvedett katonai vereségei, területi veszteségei, és gazdasági rendszerének meggyengülése jelentették a hanyatlás első jeleit. Ez a hanyatlás azonban sokkal tovább tartott, mint a kortárs iszlám birodalmak, a Szafavida és Mughal birodalmak hanyatlása.

Az arab tasawwuf (szúfizmus, misztika) elnevezés eredetére többféle elmélet született. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf („gyapjú”) szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy harmadik elmélet szerint a szafá (tisztaság, makulátlanság) szóból ered. A szúfikat fukará („szegények”, egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik, leginkább a világról való lemondásuk, önként vállalt nincstelenségük miatt.

 

A szúfizmus megjelenésének és kialakulásának története négy időszakra osztható:

gyuruA tudósok jelenleg tanulmányozzák azt az ezüst gyűrűt. amelynek ékkövébe az „Allah” szót vésték.