Blogbejegyzések
-
Asszelamu aleykum wa rahmatullah wa barakatuh kedves Testvéreim,
Elhamdulillah több…
-
Assalam a leikom !
Ez egy nagyon fontos videó, amit…
-
Asszelamu aleykum wa rahmatullah wa barakatuh
A minap egy érdekes…
Legyél a rajongónk!
Legfrissebb hozzászólások
Cikkeinkből
-
Anasz azt mondta: Tíz évet szolgáltam Allah Küldötténél, de soha nem mondta nekem azt: „Pfúj”, se nem kérdezte egyetlen dolog kapcsán, amit tettem, az...
-
A Kegyes Korán harminc nagyjából egyenlő részre van osztva, amelyeket Ramadán hónap napjaiban recitálva naponta egy-egy harmincadot (dzsuz) mondanak e...
-
Salam alaykom kedves Testvéreim!
Különös dolgot láttam ma...
Éppen sétálgattam a belvárosban, nézegettem a kirakatokat, örültem a nyári mel...
-
Egy regisztrált tagunk érdekes kérdéssel fordult hozzánk, amelyre a választ mi sem tudtuk. Utána kérdeztünk nagyobb tudású testvérünktől, aki segített...
|
Az iszlám története
|
 Az iszlám világ könyvtárai szinte egyidősek az iszlám történetével, és kiemelkedő szerepet játszottak az iszlám elterjedésében azáltal, hogy megőrizték és az olvasóközönség elé tárták az iszlám tanításait, valamint hozzájárultak a vallási irodalom gyarapításához. Az iszlám vallás ugyanis olyan üzenetet képez, amely alapvetően az írásbeliségre és a nyelvre támaszkodik.
Az iszlám terjedése szükségessé tette a Szent Korán példányainak gyarapítását, a hadíszok egybegyűjtését, a szótárak elkészítését, valamint jegyzékek és törvények létrehozását. A kulturális, főként a vallási természetű tevékenységek növekedése együttjárt a könyvlerakatok és könyvtárak számának gyarapodásával. Ezen könyvtárak nélkül például nem lehetett volna összegyűjteni és összehasonlítani a hadíszokat.
|
|
 Az iszlám vallás VII. századi megjelenése előtt a Közel-keleten és a mai iszlám államok területén különböző vallási közösségek éltek Bizánc, illetve a Perzsa birodalmak fennhatósága alatt. Ezek a közösségek a keresztény (főként kopt, etióp monofizita, jakobita, nesztoriánus), a zsidó és a zoroasztriánus vallású lakosságból tevődtek össze.
|
|
 Bevezető
Az Oszmán törökök aranykorát követően, a birodalom 17. században elszenvedett katonai vereségei, területi veszteségei, és gazdasági rendszerének meggyengülése jelentették a hanyatlás első jeleit. Ez a hanyatlás azonban sokkal tovább tartott, mint a kortárs iszlám birodalmak, a Szafavida és Mughal birodalmak hanyatlása.
|
|
 Az arab tasawwuf (szúfizmus, misztika) elnevezés eredetére többféle elmélet született. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf („gyapjú”) szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy harmadik elmélet szerint a szafá (tisztaság, makulátlanság) szóból ered. A szúfikat fukará („szegények”, egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik, leginkább a világról való lemondásuk, önként vállalt nincstelenségük miatt.
A szúfizmus megjelenésének és kialakulásának története négy időszakra osztható:
|
|
Az index vallás-filozófia fórumán merült fel egy kérdés az egyik odaíró topictársban. Ed Husain, Az iszlamista c. könyvéből másolt be néhány mondatot, tőlem kérve véleményt a benne lévő állításokról. Beillesztem ide is az idézetet, hiszen bizonyára sokan vannak, akik olvasták még a könyvet, és talán ők is szeretnének választ kapni ezekre a felvetésekre.
|
|
|
|
|
|
|
Az élet vallása 
