A muszlimok könyvtárainak aranykora

konyvtar11Az iszlám világ könyvtárai szinte egyidősek az iszlám történetével, és kiemelkedő szerepet játszottak az iszlám elterjedésében azáltal, hogy megőrizték és az olvasóközönség elé tárták az iszlám tanításait, valamint hozzájárultak a vallási irodalom gyarapításához. Az iszlám vallás ugyanis olyan üzenetet képez, amely alapvetően az írásbeliségre és a nyelvre támaszkodik.

Az iszlám terjedése szükségessé tette a Szent Korán példányainak gyarapítását, a hadíszok egybegyűjtését, a szótárak elkészítését, valamint jegyzékek és törvények létrehozását. A kulturális, főként a vallási természetű tevékenységek növekedése együttjárt a könyvlerakatok és könyvtárak számának gyarapodásával. Ezen könyvtárak nélkül például nem lehetett volna összegyűjteni és összehasonlítani a hadíszokat.

 

 

 

konyvtar6

Az iszlám terjedésével, a muszlimok által meghódított területeken új kormányzatok jöttek létre, amelyek számára szükségessé vált többek között új kormányzati jegyzékek, adójegyzékek, a kormányzó családok történeti jegyzékei, továbbá az ún. királytükrök kibocsátására. Az arab muszlimoknak lehetőségük adódott betekintést nyerni a hozzájuk csatlakozott, az iszlám világ szerves részévé vált népek irodalmába, azután nekiláttak a meghódított népek irodalmi, művészeti, filozófiai természettudományi műveinek lefordításához.

konyvtar10

A könyvek magas rangra és nagy megbecsülésre tettek szert a muszlimok körében világszerte. A könyveket nem csupán az irodalom művelői, a költők és az ulemá (vallástudósok) gyűjtötték, hanem a kormányzók, az elöljárók és a jelentősebb társadalmi funkciót betöltő személyek, továbbá mindenki, akit érdekelt az ismeretszerzés.

konyvtar7

Az arabok körében voltak olyanok, akik nagy könyvgyűjtők hírében álltak, mint például Abú Abdullah Jákút (1179-1229), a földrajztudós és történetíró, akinek házában mindig akadt legalább 200 kölcsönvett könyv. Al-Dzsáhiz-nak (megh. 868), a híres irodalmárnak is rendkívül gazdag könyvtára volt. Könyvkereskedéseknél is dolgozott, hogy elolvashassa a legfrissebb műveket. Úgy tartják, hogy halálát is a könyvek okozták. Miután megbetegedett, és részben lebénult, arra kényszerült, hogy rengeteg könyvet halmozzon fel otthonában maga körül – azért, hogy ne kelljen kimozdulnia értük – végül a körülötte tornyosuló könyvei ráborultak, és maguk alá temették kiváló olvasójukat. A nagyhírű tudós, al-Zuhri felesége ekképpen fakadt ki férjének tömérdek könyvei iránti szenvedélye láttán: „Három rivális feleségnél is nagyobb bánatot jelentenek nekem ezek a könyvek!”

Nem túlzás azt állítani, hogy a muszlimok alapították a középkor legjelentősebb könyvtárait, amelyek szerepe nem korlátozódott a könyvek összegyűjtésére, hanem teret adtak a kutatóknak, hogy kutassanak és tanulmányokat készítsenek, amely révén a tudósok, az értelmiségiek, és az irodalmárok célpontjává váltak.

konyvtar11

A könyvtárak az évszázadok alatt a kultúra széleskörű terjesztésének központjaivá váltak, főként annak köszönhetően, hogy biztosították a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy mindig készek legyenek ellátni a szükségleteket, és eleget tenni az oda látogató tanulni vágyók kívánságainak.

konyvtar4

Az elöljárók és nemesek magánkönyvtáraikat közkönyvtárakká alakították, vagyis olyan közintézményekké, amelyekhez hasonló akkoriban még elképzelhetetlen lett volna Nyugaton. A muszlimok megelőzték a keresztény Európát abban, hogy felismerték mennyire fontos közkinccsé tenni a könyveket. Európában XIV. Lajos uralkodása alatt jelentek meg az első közkönyvtárak, akiről az hírlik, hogy egyik keleti utazása nyomán döntött amellett, hogy átveszi ezt az ötletet.

konyvtar5

A korai időkből kimagaslott a Bászrai könyvtár, amiről fennmaradt, hogy az értelmiségi réteg fellegvára volt, de egyben a lakosság és az odalátogatók találkozási helye is. Az omajjádok alatt (661-750) a muszlimok azáltal gazdagították tudásuk forrásait, hogy érintkeztek az ókor tudományait őrző európaiakkal és a klasszikus műveket átültették arabra, köztük a hellén kultúra számos irodalmi művét, főként az orvostan és a kémia terén.

 

konyvtar8

Az abbászidák (750-1258) még nagyobb területekkel gazdagították könyvtáraikat, és rendelkezésre bocsátották a tanulók, kutatók számára, sőt megnyitották kapuit az előadások és tudományos viták előtt. Al-Ma'mún, bagdadi kalifa könyvtára – annak ellenére, hogy a Dár al-ilm (a Tudás háza) elnevezésű akadémia berkein belül működött – hatalmas mennyiségű értékes könyvet tartalmazott. Hiteles beszámolók szerint Bagdadban egymagában 36 könyvtár volt, a leghíresebbek a Nizámijja akadémia (alapítva 1064-ben) könyvtára, amely több ezer értékes könyvet őrzött, és amelyről Ibn Khaldún azt nyilatkozta, hogy könyvei jobb minőségűek, mint a Cordovai könyvtár könyvei, a másik híres iskola az al-Musztanszirijja akadémia (alapítva 1233-ban) könyvtára, valamint a már említett, Szábir ibn Ardasír buvajhida uralkodó által alapított Dár al-ilm akadémia alá tartozó könyvtár, amely a beszámolók szerint 10400 könyvet tartalmazott, köztük 100 példányt a Szent Koránból.

konyvtar1

Idővel a könyvtárak olyan intézményekké váltak, amelyek kiemelkedő helyet vívtak ki maguknak. Kairóban, a fátimida al-Azíz és al-Hákim szultánok könyvtára, kimagaslott monumentális épületével és aprólékosan kidolgozott építészetének szépségével. A fátimidák később megalapították a Dár al-Hikmah (Bölcsesség háza) elnevezésű akadémiát (alapítva 1004-ben), amelyhez egy közkönyvtár is tartozott, Az új könyvtárat feltöltötték a régi fátimida könyvtárban, és a fátimida uralkodók palotáiban tárolt könyvekkel, majd megnyitották a az olvasóközönség és minden tanulni szándékozó látogató előtt, tekintet nélkül társadalmi különbségeikre. A beszámolók szerint 700 ezer könyvet foglalt magában. Érdekességként megemlítendő, hogy a Dár al-Hikmah ingyenes szállást kínált a tudósoknak és látogatóknak, amelynek fenntartását a központi költségvetésből biztosították.

konyvtar

Egyiptomtól nyugatra volt található Tripoli könyvtára, melyet a 11. század végén alapítottak, úgy tartják, hogy 3 millió könyvet tartalmazott. Csak a Koránból 50 ezer példányt tartottak itt, de a Korán értelmezések száma ennél is több volt, meghaladta a 80 ezret. A könyvtár 180 másolót alkalmazott, és könyvállománya sokféle tudományág műveiből állt össze, főként a vallásjog, a hadísztudomány és irodalomtudomány jeles műveiből.

konyvtar2

Az iszlám világ legnyugatibb részén, Andalúziában, a 785-ben épült Cordobai Nagymecset volt az iszlám építészet egyik leghíresebb épülete, de nem csak lenyűgöző építészeti stílusának, hanem mindenekelőtt szellemi szerepének köszönhetően. Ez volt a legnagyobb egyetem az elkövetkezendő évszázadokban.

konyvtar3

A 9. században, ezen egyetem teológia tanszékén négyezer diák tanult és az egyetem teljes létszáma közel tizenegyezer fő volt. A város nyitva állt mindenki számára, hogy hozzáférjen a nyilvános könyvtárakhoz, amelyek száma II. Hakam uralkodása idején (961-976) elérte a hetvenet. Kiemelkedő tudós volt, aki tudósokat gyűjtött maga köré, és Cordobai Nagymecsetet a tudomány központjává tette. Saját személyes könyvtárát a legjobb könyvekkel gazdagította, amelyeket a nagyvonalú kalifa könyvügynökök által vásárolt meg a muszlim világ könyvpiacain. Könyvtári gyűjteményének száma a becslések szerint elérte a 600 ezret. Csak a szerzők és könyvcímek jegyzékét tartalmazó katalógus 44 kötetet tett ki. A könyvtár nyitva állt mindenki előtt, aki használni kívánta, sőt a szegényebb hallgatók és oktatók az alapvető ismeretek megszerzésére pénzügyi támogatást kaptak a kalifától, aki maga is a könyvtár gyakori látogatója volt. Keleten számos jelentős könyvtárat alapítottak, például Sirázban, vagy Buharában, valamint Delhiben, ahol a mughal uralkodók alapítottak könyvtárat. A 9. és 12. századok között hatalmas állományú könyvtárakat hoztak létre Aleppóban, Moszulban, Niszábúrban, Medinában, Szanaában és Zebídben.

konyvtar12

Ez volt a muszlimok könyvtárainak aranykora, amikor a muszlimok létrehozták a legnagyobb és leghíresebb könyvtárakat és megnyitották azokat mindenki számára. Az iszlám világ könyvtárait azonban nem csupán monumentális léptékük tette példa nélkülivé, hanem leginkább az, hogy egy olyan korban gyűjtöttek egybe könyvek százezreit, amikor még nem találták fel a nyomtatást. A muszlim írnokok, és másolók sokszor életük nagy részét áldozták rá egyetlen példány másolására (főleg a lapok díszítései miatt), ami jól mutatja mekkora erőfeszítést kellett fektetni a másolásba és a könyvek készítésébe. A muszlimok vagyont és energiát nem sajnálva gyarapították könyvtáraikat olyan könyvekkel és kéziratokkal, amelyek által felbecsülhetetlen értékű tudást hagytak az utókorra.

konyvtar9

Írta: Abdul-Fattah Munif, MME

Források:

Zawwar Hussain Zaydi: A muszlimok könyvtárai (cikk)

Abdul-Fattah Munif: Andalúzia és hatása a kultúrák közötti együttélésre (tanulmány)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink