Az Iszlám jogrendszer (Saria) fejlődésének állomásai

torvenyA Próféta (béke legyen vele) nem hagyta el ezt a világot anélkül, hogy az iszlám jogrendszert (Saria), annak alapjait és általános elveit teljes mértékben át ne adta volna követőinek.

Tisztán bizonyítja ezt a Korán: „A mai napon tökéletessé tettem számotokra a vallásotokat, beteljesítettem irántatok tanúsított kegyelmemet, és vallásotoknak az iszlámot választottam.”

A Próféta ugyanakkor nem törvénybe iktatott rendeleteket hagyott társaira, hanem alapelvek és általános szabályok gyűjteményét, s emellett néhány meghatározott parancsot és döntvényt, melyek megtalálhatók a Koránban és a Szunnában. Ez elegendő lett volna számukra, ha az iszlám fennhatóság nem terjed az Arab-félsziget határain túlra, és nem kerül szembe olyan körülményekkel és szokásokkal, melyekkel a muszlimok korábban nem találkoztak. Mikor ez bekövetkezett, eltérő vélemények születtek arról, miként egyeztethetők össze az új körülmények az Iszlám Törvénykezés (Sariá) utasításaival és céljaival. A Koránban megtaláljuk a Sariá alapelveit, melynek értelmezése kiterjeszthető az új körülményekre, melyekkel az iszlám szembe kerül, amikor más kultúrákkal és szokásokkal találkozik; és összeegyeztethető az állandóan bővülő emberi tudással is. Ezen a ponton a muszlim tudósok tanulmányozni kezdték az egyes eseteket a vallás fényében, és ez alapján törvényeket hoztak, melyek alkalmazhatók az új körülmények között is.

Az Iszlám előírásainak törvénykönyvbe rendezése a kalifák munkájának eredménye. Az újonnan megnyitott területeken, ahol nem arab kultúrájú emberek tömegesen kezdtek az iszlámra térni, nagyon nagy szükség volt arra, hogy megtanítsák őket mindarra, amit korábban nem tudtak és, hogy tisztázzák a Sariá parancsait. Hiszen fontos, hogy a törvényeket megfelelően alkalmazzák, hogy azok pontosan szabályozzák az emberek kapcsolatait és biztosítsák jogaikat.
Így vált az iszlám törvénye egy hatalmas és tiszteletet parancsoló „építménnyé”, melynek szabályai az élet minden egyes területére vonatkoztathatók. Aki tanulmányozza az Iszlám Jogrendszer történelmét, láthatja, milyen állomásokon ment keresztül az elmúlt 14 évszázadban. Minden iszlám vallásjogi iskola írásaiban felfedezhetjük a fejlődést, a különféle stílusokat az eredeti szövegek magyarázatával kapcsolatban, egészen a nagy törvénygyűjteményekigig. Írások születtek az Iszlám Törvénykezés (Sariá) alapigazságainak magyarázatáról, melyek ugyancsak magukba foglalták a rendeletek csoportosítását és összehasonlítását a törvényhozásban szokásos minták szerint. Az összehasonlító jog, a definíciók rögzítése és a törvények legális bejegyzése is fejlődésnek indult.

Hét állomást különböztetünk meg az Iszlám Jogrendszer történelmében:

1.) A prófétai időszak, mely magába foglalja a Próféta (béke legyen vele) életét:
Ebben az időszakban teljesedett ki, és vált tökéletessé a Sariá és a vallás.

2.) A helyes útmutatást követő Kalifák ideje, és az utánuk következő időszak, egészen a hidzsra utáni első század feléig:
Ez a korszak kiemelkedő szerepet játszott az Iszlám Törvény rögzítésének előzetes szakaszában.

3.) A hidzsra utáni első század második fele:
Ebben az időben vált az Iszlám Jog különálló tudománnyá, a tudósok is szakosodni kezdtek rá. Megszülettek az iszlám vallásjogi iskolák.

4.) A második századtól a negyedik század közepéig:
Az Iszlám Törvény rögzítése befejeződött, teljessé vált.

5.) Az ötödik század közepétől a hetedik század feléig, mikor Bagdad a tatárok kezére került:
Szigorúvá váltak az írások az Iszlám Jogtudomány területén, és az emberek vakon követték azt.

6.) A hetedik század második felétől a modern kor kezdetéig:
Ez idő alatt kissé gyengültek a Sariá rögzítésére irányuló törekvések.

7.) A tizenharmadik század közepétől napjainkig:
Jelentősen megnövekedett az Iszlám Jog (Sariá) tudományos tanulmányozása, különösen az összehasonlító jog területén, és a témával kapcsolatos klasszikus írásokkal kapcsolatban.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink