A pénteki khutba (szónoklat) nem arab nyelven

Kérdés: Nagy-Britanniában, az egyik mecsetben olyanok is részt vesznek a pénteki imádkozáson, akik nem értenek arabul, ugyanakkor mindenki beszéli a helyi (az angol) nyelvet. A kérdés az, hogy megengedett-e a szónoklatot azon a nyelven tartani, amelyet a hallgatóság beszél, ha az nem az arab nyelv?

A válasz a következő: A pénteki szónoklat célja az oktatás és a helyes útra való irányítás. Éppen ezért elsődleges feladat a hallgatóság nyelvének figyelembe vétele, hiszen a magasztos Allah pont erre hívja fel a figyelmet a következő ájában:

"És nem küldtünk el egyetlen küldöttet sem, csupán népének nyelvén (beszélve), azért hogy világossá tegye nekik (az Üzenetet)" (14:4).

Allah azt is mondta: "S vajon tartozik-e más a küldöttekre, mint a nyilvánvaló üzenetátadás?" (16:35).

Az üzenet átadása pedig nem lehet nyilvánvaló, csupán úgy, ha olyan nyelven történik, amelyet megértenek azok, akiknek szól.

Az eredeti álláspont az, hogy a pénteki szónoklat arab nyelven történjen, ha a jelenlévő hallgatóság többsége ért arabul, hiszen a szónoklatot végzőknek szükségük van arra, hogy egyes Korán-ájákra, és a prófétai hagyományokra támaszkodjanak, és arra is, hogy Istent magasztalják. Ezért a vallásjog tudósainak túlnyomó többsége szerint, a leghelyesebb arab nyelven tartani a szónoklatot, majd más nyelvekre is lefordítani, szükség szerint. Abban az esetben, ha kevesen értenek arabul, vagy egyáltalán nincsenek jelen olyanok, akik értenék azt, akkor - Abu Hanifa irányzata szerint - megengedett a helyi nyelven tartani a szónoklatot.