Bárki, aki követi, vagy alaposan tanulmányozza az Iszlám törvényeket, rájön arra, hogy ezeket a törvényeket különleges tulajdonságok és egyedi jellegzetességek határozzák meg, amik más törvénykezési rendszerben nem találhatók meg. Ezek a jellemzők biztosították a stabilitást, a fejlődést és az állandóságot évszázadokon át. Mindaddig így is marad, míg el nem jön az Ítélet Napja.

Az Iszlám jog széleskörű és általános érvényű. Három különböző kapcsolatot szabályoz: az egyén és a Teremtő kapcsolatát, az egyén kapcsolatát önmagával, és az egyén és a társadalom kapcsolatát. A Vallási jog (Fiqh) az első esetre vonatkozik, meghatározza például az istentisztelettel (imádkozás, böjtölés stb.) kapcsolatos szabályokat. Az egyén önmagával való kapcsolatával olyan szabályok foglalkoznak, melyek az étkezést, öltözködést, és minden olyan dolgot meghatároznak, amik védik az egyént: az elmét, a testet, és a lelket.

Gálosi Boglárka testérünk küldte el számunkra az alább letölthető szakdolgozatát, amelynek fő témája: "Miképp nyújthat egy magyar bank vallásilag elfogadott szolgáltatást a hazánkban élő muszlimok számára?" Insha Allah hasznára válik azoknak a testvéreinknek, akik ebben a témában szeretnének elmélyülni.

A cikk innen tölthető le.

Hm... úgy tűnik, egy meglehetősen hosszas eszmefuttatás következik most az iszlám alapú gazdasági intézmények és rendszerek mögött álló etikáról és felfogásról. Ami talán azért sem lényegtelen, mert az "iszlám bankok", "iszlám befektetési alapok" vagy éppen a deklaráltan csak halal tevékenységekkel foglalkozó vállalatok növekvő száma és piaci részesedése az ilyen alapokra épülő gazdasági cselekvés egyre nagyobb befolyását jelzi.

A különböző társadalmak, ideológiák, vallások eltérő módokon viszonyulnak a gazdasághoz, és a gazdasági rendszerek alkotóelemeihez. Sajátos viszonyt alakítanak ki olyan, a gazdasághoz szorosan kapcsolódó fogalmakkal, mint szükségletek, javak, haszon vagy éppen a pénz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viszony nem azonos az adott társadalmak törvényeiben, jogszabályaiban lefektetett gazdasági életet szabályozó  mechanizmusokkal, annál sokkal általánosabb, fundamentálisabb rétegeit ragadják meg a gazdasági cselekvésnek, és a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó attitűdöknek.

Az iszlám magyarul békességet, tisztaságot, alávetést és engedelmességet jelent. Isten terve a Földön nem korlátozódik elvekre, istentiszteleti helyekre, meditációra, vagyis Isten létét nem elvonatkoztatva a mindennapi élettől kellene keresni és megérteni, hanem keresni kellene azokban a jelenségekben is, mint gazdaság, politika vagy államszervezés.

A Teremtés, a növény- és állatvilág, a természet törvényei és a tény, hogy az ember céllal teremtett lény, mind Isten Nagyságát és Kiválóságát dicsőítik.

Az Iszlám gazdasági rendszert törvények és szabályok irányítják. A rendszer kínálta módszerek megoldást nyújtanak a muszlim társadalomban felmerülő gazdasági problémákra, mind a termelést, az elosztást és az árucserét illetően. Emellett foglalkozik a vagyon birtoklásának, szétosztásának és hasznosításának kérdéseivel is.