Fares sejk egy történettel kezdte az előadását, ami a Próféta (béke legyen vele) idejében történt, mégpedig egy portya alkalmával, amit a muszlimok abban az időben tettek. Ezek a portyák arra irányultak, hogy visszaverjék a bálványimádók támadásait, és a muszlimok megerősíthessék a pozícióikat. Egy ilyen alkalommal foglyul ejtettek egy ismeretlen embert. Kiderült, hogy ez az ember egy fontos törzs vezetője volt. Elfogták, a mecsetbe vitték és ott kikötötték a mecset egyik pillérjéhez. Ekkor jött a Próféta (béke legyen vele), aki ott találta kikötve ezt az embert, és kérdezte tőle, hogy mi történt vele. Az ember csak annyit mondott: „Ha megölsz engem, akkor van, aki bosszút álljon értem. Ha jó leszel hozzám, akkor hálás leszek. Ha váltságdíjat kérsz, akkor meg fogod kapni.” A Próféta (béke legyen vele) otthagyta, majd a következő nap megint feltette neki ugyanazt a kérdést, hogy: Mi történt veled? Azt várta volna, hogy az ember elmeséli a történetét, de az ember ismét csak annyit válaszolt újra, mint előző nap. A harmadik napon is hasonlóan történt a beszélgetés, csakhogy utána azt mondta a Próféta (béke legyen vele), a társainak, hogy: Oldozzátok el, hadd menjen! Miután eloldozták az ember elment egy bizonyos helyhez, ott nagymosakodást végzett, és visszatért a Prófétához (béke legyen vele) és Tanúságtételt tett. Muszlim lett. A történethez hozzátartozik az is, hogy amikor elfogták, akkor éppen kis zarándoklatra ment volna Mekkába, de nem az iszlám szerinti kis zarándoklatot akarta végrehajtani, hanem a régi hagyományok szerinti zarándoklatot, amit annak idején a társítók tettek Kábánál.
A Próféta (béke legyen vele) semmilyen erőszakot nem alkalmazott ezzel az emberrel szemben, hanem hagyta szabadon beszélni. Hagyta elmondani, hogy mi a véleménye, hagyta elmondani, hogy ő mit érez most. Mihez vezetett ez a nagyon kulturált viselkedés? Ahhoz, hogy az illető saját önszántából eldöntötte, hogy ez az utat követi. Kérdés merülhet fel, hogy a Próféta (béke legyen vele) miért hagyta három napon keresztül kikötözve ezt az embert. A sejk azt mondta, hogy az biztos, hogy a Próféta (béke legyen vele) elérte ezzel, hogy ez az ember látta a Prófétát (béke legyen vele) és társait, hogy mit csinálnak, hogy tanítja a Próféta (béke legyen vele) a társait, hallotta a leckéket, látta azt a szeretetet, ahogy a Próféta (béke legyen vele) viszonyult a tásaihoz. A sejk a Koránból is idézett egy áját:
„Hogyha erőszakos és durva lettél volna, akkor szétrebbentek volna körülötted (a tásaid)”
Azonban a Próféta (béke legyen vele) könyörületes és gyengéd volt a társaihoz. Ezt a gyakorlati képet látta ez az ember, hogy hogy élnek a muszlimok. Ennek hatására pedig felvette az iszlámot. Nagyon tanulságos ez a történet.
A sejk arra a sok kegyetlenségre is kitért, ami a mostani világunkat nap mint nap átszövi. Bárcsak eltelne már a világban 24 óra, vérontás nélkül!
Az a baj, hogy a világban az erőszak nyelvét gyakorolja nagyon sok ember. Mi is látjuk. Aki kapja, marja. Az erő, az erőszak törvényei uralkodnak. Nincs gyengédség, nincs a másik iránti tisztelet. Nem hallgatjuk meg a másikat. Holott lehet, hogy neki is igaza van.
Itt merül fel a kérdés, hogy mi a szerepünk nekünk, ebben a dologban. Ahhoz, hogy tiszteljük a másik ember véleményét, ahhoz nagyon szeretnünk kell az igazságot. Miért mondom ezt? Mert ha szereted az igazságot, akkor feltételezed magadban, hogy lehet, hogy nem nekem van igazam. Megadod ezt az esélyt a másiknak. Ezért a másik felé úgy közeledsz, hogy tényleg kíváncsi vagy arra, amit mond. Nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy az igazság szerint járjunk el. Ez a mi részünkről van. És vajon mi van a másik részről, ami a felénk irányuló részben van, amit megtapasztalunk minden nap? Minden napra van valami támadás, durvaság felénk. Sajnos ez is az erőszak része. De vajon nekünk milyen válaszokat kell hogy adjunk ezekre? Semmiképpen nem azt a választ, hogy mi is erőszakkal válaszolunk. Semmiképpen nem. Felül kell emelkedni ezen a szinten. A Koránban az áll:
„Ha tudatlanok szólnak hozzájuk, akkor azt mondják: „Békesség.””
Természetesen bizonyos határig, és bizonyos helyzetben. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet mást tenni, mint felvenni a kesztyűt, és megvédeni magunkat. Nem szabad túlzottan megengedőnek sem lenni. Meg kell találnunk azt az egyensúlyt, amit az életünkben, az iszlám is kér tőlünk. Van egy határa ennek. Ha az ember nem állítja le az igazságtalanságot, egy bizonyos határ után, és nem érti az, aki az igazságtalanságot követ el, hogy ez igazságtalanság, és nem mehet tovább, akkor nekünk is meg kell állítanunk ezt az igazságtalanságot, mert különben az igazság ellen vétünk. Hagyjuk, hogy elsikkadjon, eltűnjön az igazság. Ezt Allah számon fogja kérni tőlünk. Tehát nem arra akarok kilyukadni, hogy hagyjuk az igazságot elveszni. Remélem, hogy mindenki érti ezt.
Volt egy másik történet, amit a sejk említett, egy zsidó emberről, aki a Próféta (béke legyen vele) idején élt. Ez az ember ismerte a Tórát, vallásának nagyon nagy tudósa volt. Tudta, hogy el fog jönni egy próféta, és annak a jellemzői le voltak írva a Tórában. Látta, hogy az új küldött, Mohammed (béke legyen vele) nagyon sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami náluk le van írva. Azonban még meg akart győződni egy dologról, amit még nem tapasztalt meg. Egy olyan szituációt kreált, amiben a Prófétát (béke legyen vele) zavarba akarta hozni. Tesztelni akarta, hogy a Próféta (béke legyen vele) hogy reagál erre. Ugyanis az történt, hogy a Próféta (béke legyen vele) pénzt kért kölcsön ettől a zsidó embertől, egy jótékony cselekedet miatt. Egy törzset kellett megsegíteni, a Prófétának (béke legyen vele) azonban nem volt pénze, ezért kölcsön kért ettől az embertől. A hitel megadásának határideje előtt hónapokkal jelentkezett a zsidó ember a pénzéért. Az illető elment a Prófétához (béke legyen vele) és valóban zavarba akarta hozni, ugyanis a Próféta (béke legyen vele) éppen tanított a délutáni ima után, és egy társaságban ült. Megfogta a Próféta (béke legyen vele) ingét, és mindenki előtt azt mondta neki, hogy add meg azt, amit adtam neked. Azt mondta: Miért nem adod meg? Mindannyian ilyenek vagytok, az egész családod ilyen, hogy nem adja meg a tartozását! Gondoljatok bele ebbe a szituációba, hogy milyen kellemetlen lehetett. A Próféta (béke legyen vele) pont a jóságról, igazságosságról, pontosságról, a korrektségről tanított, és akkor jön valaki, aki megkérdőjelezi mindezt, egy konkrét esettel kapcsolatban, ami a Prófétát (béke legyen vele) érinti. Omar is ott volt, és dühösen felugrott, és azt mondta, hogy ha nem félnék attól, hogy a Próféta megharagszik, akkor most biztos megütnélek! Hogy merészelsz így beszélni a Prófétával!? Nem tudod, hogy kivel állsz szóba, te Allah ellensége! Akkor azonban a Próféta (béke legyen vele) intett Omarnak, hogy nyugodjon meg. Most elmész – szólt Omarhoz -, és megadod neki azt, amivel tartozom neki, és adj neki még (itt egy mértékegységet mondott – több kg) datolyát. Kérdezte tőle az illető, hogy hogyhogy, hiszen ő kevesebbet adott. Azt mondta Omar, hogy a Próféta (béke legyen vele) küldi, azért mert megijesztettelek téged. Ekkor döntött úgy az az ember, hogy felveszi az iszlámot, mert ezt akarta még látni, hogy a Próféta (béke legyen vele) egy ilyen szituációban hogy reagál. Hilm-nek hívjuk azt, amikor az emberekkel kíméletesen bánunk. A Próféta (béke legyen vele) példát mutatott ebben a helyzetben is, és nem tanúsított durvaságot.
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy: „Minden dolog, amihez kíméletesség társul, az megszépül. És minden dolog, amihez durvaság társul, az megcsúnyul.”
Ez volt az ő útmutatása. Nem véletlen, hogy Allah azt mondja róla a Koránban, hogy:
„Nem másért küldtünk el téged, mint könyörületként a mindenséghez.”
Ebben az ájában nagyon sok minden benne van. Az is benne van, hogy az emberekkel hogy bánt, hogy nem viszonozta a rossz viselkedést, másrészt pedig az is benne van, hogy ha Allah törvényét valósítanánk meg, akkor a könyörület terjedne a Földön, és megszűnnének azok az áldatlan viszonyok, amik a mai korra jellemzők.
A velünk szembeni rossz viselkedésre jó reakció. Az életünkben ezt hogy valósítsuk meg? Nagyon nagy küldetésünk van ebben a tekintetben. Nagyon fontos lenne egyrészt tudásban is növelni magunkat, hogy ezeket a félrevezetéseket helyre tegyük, másrészt pedig erősödnünk kell lelkileg, hogy fel tudjunk készülni arra, hogy ne hagyjuk magukat provokálni. Allah áldjon Benneteket!
A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.