Gyakori kérdések a koronavírus járvánnyal kapcsolatban Kiemelt

mme kozpontA jelenlegi járványügyi helyzetben, a karantén, illetve kijárási korlátozások közepette, s főleg az áldott Ramadán hónap alatt, a muszlimoknak nagyon sokszor tesznek fel a hitünkre, vallási nézeteinkre, vallási gyakorlatunkre, közösségeinkre irányuló kérdéseket. E kérdések közül a mostani rövid írásban kettőt szeretnék kiemelni, s az azokra adott, hiteles forrásokra támaszkodó válaszokkal segítséget nyújtani hittetvéreimnek, akik hasonló kérdéseket kapnak nap, mint nap. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdések, az érdeklődés kiváló lehetőség arra, hogy az iszlámban megtestesülő útmutatást, jóságot és bölcsességet megosszuk embertársainkkal.

  1. Kérdés: Van-e az iszlám szerint a koronavírusnak hitéleti, teológiai tanulsága, vonatkozása? Az iszlám szervezetek, közösségek mit tanácsolnak ezzel kapcsolatban a hívő tagoknak?

A koronavírusnak – ahogy minden más eseménynek – van teológiai tanulsága. Az iszlám álláspontja szerint minden Isten tudtával és akaratával történik, így a koronavírus is Isten kezében van egy „katona”, Isten katonái közül, ahogy Allah mondta a Koránban: „És nem ismeri [más] Urad seregeit csupán Ő. És ez nem más, mint emlékeztetés az emberek számára." (Korán, 74:31)

Isten emlékezteti az embereket, hogy nem fognak örökké élni (és vissza fognak térni Istenhez elszámolásra), illetve arra, hogy a civilizációnk törékeny és Isten törvényeinek áthágása bármikor a világunk pusztulásához vezethet, ahogy korábbi népek hatalmas civilizáció is elpusztultak.

Továbbá az embereknek tudniuk kell, hogy minden esemény próbatétel. (Bár az emberek hajlamosak arra, hogy csak a negatív dolgokat tekintsék megpróbáltatásnak, a jó dolgokra pedig mint nekik járó, megérdemelt jutalomra tekintenek.) Allah azt mondta a Koránban: „Vajon azt gondolták az emberek, hogy hagyni fogják őket, hadd mondják: „Hiszünk!”, anélkül, hogy próbára lennének téve? És bizony próbára tettük már azokat, akik előttük éltek…” (Korán, 29:2-3)

Tehát a koronavírus a most élők egyik próbatétele, s hálát kell adnunk Istennek, hogy nem olyan próbatételt kaptunk, mint pl. azok, akik megélték a világháborúkat.

Az embereknek a koronavírussal kapcsolatban alapvetően két dolgot tanácsolunk. Egyrészt – annak ellenére, hogy a dolgok végső kimenetele Isten kezében van – tegyék meg a szükséges óvintézkédéseket, ahogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanította: „Ha halljátok, hogy pestis van egy területen, akkor ne menjetek oda, és ha azon a területen jelenik meg, ahol vagytok, akkor ne hagyjátok el azt, menekülve előle!” (al-Bukhári, Muszlim), illetve „Egy fertőző beteg ne menjen az egészségesekhez!” (al-Bukhári, Muszlim), és fokozottan figyeljenek a személyi (testi és lelki) higiéniára, ahogy Allah mondta a Koránban: „Bizony, Allah szereti a bűnbánatot tanúsítókat és szereti a megtisztulókat.” (Korán, 2:222). Másrészt vegyék igénybe a megfelelő kezelést a betegség elhárítása érdekében, ahogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanította: „Végyétek igénybe az orvosi állátást, ó Allah szolgái, hiszen Allah nem küldött egy betegséget sem anélkül, hogy annak ne lenne gyógymódja, egy betegséget – az öregséget – kivéve!” (Ibn Mádzsa, Ahmed)

  1. Kérdés: Felfogható-e a koronavírus isteni büntetésként, vagy figyelmeztetésként?

A koronavírus természetesen felfogható figyelmeztetésként is. Mohamed Próféta (béke legyen vele)  azt mondta: „Ha az erkölcstelenség olyan mértékben elterjed az emberek között, hogy az általánosan elfogadott nyílt gyakorlattá válik, akkor elterjed közöttük a pestis és olyan új betegségek, amelyek nem voltak elődeiknél.” (Ibn Mádzsa)

Ezért az embereknek, a közösségeknek, a társadalmaknak és az államoknak le kell vonniuk a tanulságokat, felül kell vizsgálniuk eddigi életüket, gyakorlatukat és változtatniuk kell, mert nagyon sok dolog, gyakorlat, illetve esemény már korábban is szembe ment az igazsággal és a méltányossággal, illetve a fenntarthatatlanság jeleit mutatta és globális katasztrófákat vetített előre.

Ugyanakkor Isten adott időt, hogy változzunk. A döntés a kezünkben van. A kérdés, hogy van-e, lesz-e elég erőnk, bátorságunk, hogy új, igazságosabb, méltányosabb, erkölcsösebb alapokra helyezzük életünket és világunk működését. Allah azt mondta a Koránban: „Bizony, Allah [addig] nem változtat egy nép helyzetén, amíg nem változtatnak azon, ami magukban van.” (Korán, 13:11)

Sulok Zoltán Szabolcs

a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnöke