Hogyan beszéljünk az Iszlámról?

mme-dawaA nem muszlimok gyakran tesznek fel kérdéseket nekünk az Iszlámról. Bár kíváncsiságuk oka a legkülönbözőbb lehet, a kérdések általában a következők:
„Miért engedi meg az Iszlám a többnejűséget?”
„Miért ér egy nő kevesebbet, mint a férfi?”
„Miért nyomják el a nőket?”
„’Az Iszlám a terrorizmus vallása, mivel előírja a dzsihádot?”
„Kinek higgyünk: a szunnitáknak vagy a síitáknak?”
Ha egy nem muszlim ez Iszlámra gondol, általában ezek a kérdések fogalmazódnak meg benne, mivel a nyugati média az Iszlámot a kéj és a vér vallásaként állítja be.


Ha a muszlimok ilyen kérdésekkel találják szembe magukat, gyakran kitérő választ adnak. Azt mondják például, hogy „a többnejűség feltétele a feleségek közti igazsásosság, és azt lehetetlen elérni. Allah ezt mondja: „Képtelenek lesztek arra, hogy igazságosak legyetek asszonyaitok iránt, bármennyire is törekednétek erre.” [Korán, 4:129] Ha valaminek a feltétele egy lehetetlen dolog, akkor az a dolog maga is lehetetlen. Tehát az Iszlám nem engedi meg a többnejűséget.”

Sok esetben a muszlimok csak azért mondanak ilyen furcsa véleményeket, mert az megnyugtatóbb a külvilág számára. Sok muszlimnak nincs is helyes vagy elégséges tudása az Iszlámról, és ezért nem is tudják, hogy mit tegyenek ilyen esetekben. De miért kellene nekünk védekeznünk? Miért nem vagyunk határozottabbak, biztosabbak magunkban, a véleményünkben?
Ha kérdeznek minket, mi tíz másik kérdéssel válaszolhatunk rá!
Ha a dzsihádról kérdeznek, megkérdezhetjük őket Amerika nyíltan agresszív politikájáról a világ számos táján, a titkos ügyletekről nem is beszélve.
Ha a többnejűségről kérdeznek, megkérdezhetjük őket a szexuális szabadosságról, ami elterjedt a nyugati társadalmakban, és ami rengeteg nő megalázásához vezetett, és ahhoz, hogy a férfiak kibújnak a nők és a gyermekek iránti felelősségük alól.
Ha az egyenlőtlen öröklésről kérdeznek, megkérdezhetjük őket arról, hogy itt miért kapja egy nő csak a 60%-át a férfi fizetésének, ha ugyanazt a munkát végzi.

Nem azt mondom, hogy térjünk ki a válaszadás alól, viszont nem jó válaszolni, ha valaki gyengének érzi magát, és ha megvan a veszélye annak, hogy rosszul válaszolunk, és félreértelmezzük Allah vallását csak azért, hogy másokat lecsillapítsunk.

Ezután a következő szintre léphetünk az Iszlám tanítások tárgyalásában, és bemutathatjuk, hogy az Iszlám a megoldás azokra a problémákra, amelyektől a nyugati társadalom szenved. Például a népszámlálási adatok szerint néhány országban 119 nő jut 100 férfira. Ilyen körülmények esetén nyújt megoldást a többnejűség, mivel így néhány férfi több nőért vállal felelősséget, és olyan igazságos lesz velük, amennyire emberileg lehetséges.

Hangsúlyozzuk, hogy az Iszlám egyenlőséget tanít az emberek között. Senki sem jobb a másiknál, kivéve azt, aki Istenfélőbb. Így a rasszizmusnak is elejét lehet venni, amitől a nyugati országokban ugyancsak szenvednek az emberek.

A dzsihádról szóló muszlim tanítások a gyökerénél megszüntetik az elnyomás lehetőségét, és biztosítják az embereknek a gondolkodás szabadságát, és azt, hogy szabadon megválaszthassák a vallásukat mindenféle kényszer nélkül. Az Iszlám az embereket arra hívja, hogy Teremtőjüknek vessék alá magukat szabadon, és ne egy földi diktátornak, fajnak, törzsnek vagy nemzetnek hódoljanak be.

Itt szeretnék hangsúlyozni néhány fontos dolgot:


1. Az Iszlám Törvényben szereplő kérdések a Korán és a Szunna egyértelmű szövegein alapulnak. Senkinek, bárki legyen is az, nincs joga hozzá, hogy megváltoztassa, hozzátegyen, vagy elvegyen belőle bármit azért, hogy kielégítse valakinek a vágyait, vagy megnyugtassa félelmeit. Amikor valaki az Iszlámra hív másokat, és helytelen információkat közöl Allah szabályairól, az az Iszlám ellen dolgozik, és becsapja az embereket. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy beleavatkozzon az Iszlám Törvényekbe, amelyek Allah egyedüli ítéletei.

2. Az olyan kérdéseket, amelyek eldöntése a muszlim jogtudósok hatásköre, és amelyek megengedik a véleménykülönbséget, kiegyensúlyozott és objektív módon kell tálalnia annak, aki az Iszlámtól beszél másoknak. Számításba kell vennie a körülményeket, amikor ezt teszi. Ne a legszigorúbb véleményt válassza, nehogy úgy mutassa be az egész Iszlámot, mintha csak azt engedélyezné, különösen akkor nem, ha az emberek szívét akarja közelíteni az Iszlámhoz.

3. A célunk az legyen, hogy meggyőzzünk másokat az Iszlám szabályainak helyességéről, hogy így elfogadhassák azt. E cél elérése érdekében minden tudásunkat és érvelő-készségünket be kell vetnünk. Tudatnunk kell velük az összes tényt. Előnyünkre szolgálhat más tudományos területen szerzett tudásunk, ami hasznos lehet az emberek meggyőzésében az Iszlámmal kapcsolatban. Beszélhetünk a Koránban található tudományos tényekről, statisztikai adatokról, körülményekről és tapasztalatainkról, minderről ésszerűen érvelhetünk. Ez egyáltalán nem rossz, sőt, az igazság közvetítésének a fontos része az emberek felé.

4. Segítenünk kell a muszlim fiataloknak, hogy teljes és tökéletes magabiztossággal tudják az Iszlámot bemutatni a hit általános alapjaitól kezdve a részletekig. Segítenünk kell nekik, hogy megszabaduljanak mindenféle gyengeségtől vagy tökéletlenségtől, amit akkor érezhetnek, amikor olyasvalakivel beszélnek, aki az ellenkező véleményen van.
Azzal csak ártunk az Iszlám bemutatásának, ha az emberekkel elhitetjük, hogy az Iszlám nem sokban különbözik attól az életmódtól, amely szerint ők élnek. Ez csak abban fogja őket megerősíteni, hogy az Iszlám szükségtelen számukra, és ezáltal csak még jobban eltávolodnak tőle. A valóságban viszont el akarnak menekülni az életükben megjelenő pokoli dolgoktól, és arra van szükségük, hogy mutassunk nekik egy alternatívát.

Amikor az Iszlámról vagy bármi másról kérdeznek minket, akkor ők valójában egy kiutat keresnek, valamit, ami megmenti őket. Ezért meg kell az igazi Iszlámot mutatnunk nekik, és az Iszlám egyediségét; valamint meg kell nekik mutatnunk, hogy az Iszlám mennyire különbözik az ő addigi tapasztalataiktól. Így abban erősítjük őket, hogy gondolkozzanak el az Iszlámon. 

Az Iszlámot logikusan kell bemutatnunk világos és áttekinthető érveléssel. A mi felelősségünk azonban itt véget ér. Ez valójában nagy felelősségük volt Allah Küldötteinek (béke legyen velük). Allah ezt mondja Mohamed Prófétának (béke legyen vele): „És ha elfordulnak – mi nem azért küldtünk téged, hogy őrzőjük légy. A te feladatatod csupán az igehirdetés.” [Korán, 42:48]

„Akár megmutatjuk annak egy részét, amivel fenyegetjük őket, akár [még előtte] magunkhoz veszünk téged – a te feladatod csupán az igehirdetés. A mi feladatunk a számonkérés.”[Korán, 13:40]

„Intsél hát! Hiszen te csak intő vagy, és nincsen hatalmad fölöttük.”[Korán, 88:21-22]

Nem kell azt akarnunk, hogy az egész világ muszlim legyen a kezeink között. Azért viszont mindent meg kell tennünk, hogy a helyes útra vezessük őket az összes lehetséges és megengedett módon. Tökéletesítenünk kell módszerünket, amellyel bemutatjuk az Iszlámot, számításba kell vennünk annak a személynek a korát, körülményeit és tudásának szintjét, akivel beszélünk. Be kell mutatnunk nekik az Iszlám nemes értékrendjét, a szabadságot, az igazságosságot, és az emberi méltóságot, és be kell számukra bizonyítanunk, hogy az Iszlám többet ér mindennél, amit korábban ismertek.

Ezeken felül és túl, nekünk a legjobb, legetikusabb módon kell viselkednünk, és életünk ezen erkölcsi értékek gyakorlati példája kell, hogy legyen. Sajnos sok muszlim hívja az embereket az Iszlámra a nyelvével, de eltávolítják őket attól közönséges, ellentmondásos viselkedésükkel és szűklátókörűségükkel.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink