Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• A Saria védi az emberek jogait a szélhámoskodástól. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt kérdezte a társaitól: „Ne beszéljek-e nektek a legsúlyosabb bűnről?” „De igen, ó Allah Küldötte!” – felelték. „Allahon kívül mást imádni, és a szülőkkel szemben engedetlennek lenni.” Ekkor felült, miután oldalára támaszkodott, és hozzátette: „És a hamis beszéd és a hamis tanúskodás. És a hamis beszéd és a hamis tanúskodás.” Allah Küldötte ( béke legyen vele ) annyiszor ismételte ezt, hogy [őt féltvén] azt mondtuk: Bárcsak elhallgatna. (al-Bukhári, Muszlim)

• Ehhez az irányadó hadíszhoz kell fordulni a muszlimok között felmerülő viták és viszályok idején.

• Az iszlám szabályozza az ember életét minden téren: a hit és ideológia, az istenszolgálat, a törvénykezés és a kormányzás területén egyaránt. Az iszlám nem hagyott figyelmen kívül semmit sem, mindenről világossá tette rendelkezését.

• Nem mindenki mond igazat, amikor azt állítja, hogy jogos követtelése van valakivel szemben, ezért nem lehet kitérni a bizonyítás elől ² , hiszen ellenkező esetben a társadalomban káosz és pusztulás lesz úrrá. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az, aki azt állítja magáénak, ami nem az övé, nem közülünk való és foglalja el a helyét a Tűzben.” (Muszlim)

• Az alapelv az, hogy akivel szemben vádat emelnek ártatlan, amíg nincs bizonyíték ellene.

• A hadísz arra buzdít, hogy az ember először győződjön meg a vád valóságáról, mielőtt bármit is tesz vagy mond. Allah a Koránban azt mondja:
  „Ti hívők! Ha egy gonosz ember jön hozzátok valami híreszteléssel, akkor tudjatok különbséget tenni, [ne]hogy tudatlanul sújtsatok le emberekre és megbánjátok azt, amit cselekedtetek!” (Korán, 49:6)

• Ebben a hadíszban két bírósági és igazságszolgáltatási alapszabály rejlik, ami szerint ítélkezik a bíró, vagy az az ember, aki az emberek között békít.

  • Az első alapszabály: Aki valós váddal hozakodik elő (felperesként), annak bizonyítékkal kell alátámasztania állítását, ami lehet tanú, tárgyi bizonyíték, illetve a gyanúsított (alperes) beismerő vallomása.

  • A második alapszabály: Ha a gyanúsított, akivel szemben az állítás fennáll, tagadja a vádat, esküvel kell azt alátámasztania ³ . A Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki esküszik, s közben hazudik az esküjében azért, hogy egy muszlim ember vagyonát eltulajdonítsa, úgy fog találkozni Allahhal, hogy Ő haragszik rá.” (al-Bukhári)
    Allah azt mondta: „Akik potom áron elkótyavetyélik Allah iránti egyezségüket és esküvéseiket, azoknak nem lesz részesedésük [a jóból] a túlvilágon. Allah nem szól majd hozzájuk, s nem néz majd rájuk a Feltámadás Napján és nem tisztítja meg őket [a bűntől]. Fájdalmas szenvedés lesz osztályrészük.” (Korán, 3:77)

• Feltételezés alapján nem lehet vádat emelni, és minden vád, ami nélkülözi a bizonyítékot, ejthető.

• A hadísz arra neveli a muszlimot, hogy fogadja el az Allahra való esküvést, nagyra becsülve az esküt. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki Allahra esküszik, igazat mondjon, és az pedig, akinek Allahra esküsznek, fogadja el [az eskü tartalmát]! Aki nem fogadja el, az nem tartozik Allahhoz.” (Ibn Mádzsah)

• Az iszlám Allah nevének nagyra becsülésére neveli a muszlimot. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Egyszer Jézus, Mária fia ( béke legyen vele ), látott egy embert lopni, és megkérdezte tőle: Te loptál? Mire az ember így válaszolt: Nem, Allahra esküszöm, Akin kívül nincs más Isten. Ekkor Jézus ( béke legyen vele ) azt mondta: Hiszek Allahban és meghazudtolom a szememet.” (al-Bukhári)

• Az iszlám az igazságos ítélkezés vallása, és ebben a vallásban az emberek egyenlőek a bíróság előtt. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha két ember eljön hozzád, hogy dönts közöttük, akkor ne ítéljél az elsőnek, mielőtt meghallgatnád a másikat, mert csak akkor fogod tudni, hogyan dönts!” (at-Tirmidi)

• A bíró nem a véleménye vagy a megérzése alapján dönt, hanem a bizonyítékok szerint. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A bírók három fajták, egy a Paradicsomban és kettő a Tűzben van. Az, aki a Paradicsomban van, olyan ember, aki felismerte az igazságot és eszerint ítélkezett. Az olyan ember viszont, aki felismerte az igazságot, de igazságtalan volt az ítélkezésben, a Tűzben van. És az olyan ember, aki az emberek között tudatlanul ítélkezett, szintén a Tűzben van.” (Abu Dáúd) És azt is mondta ( béke legyen vele ): „A bíró ne hozzon ítéletet két ember között, miközben dühös!” (al-Bukhári, Muszlim)

• A bíró nem követ el bűnt, ha mindent megtesz azért, hogy helyesen ítélkezzen, de mégis hibásan dönt. A bűnös az, aki jogtalanul eltulajdonítja azt, ami nem az övé. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Én csupán egy ember vagyok. Ti pedig hozzám jöttök, hogy döntsek közöttetek, és lehet, hogy valaki közületek az ellenfelénél jobban el tudja mondani az érvelését, és ezért az alapján ítélek neki, amit hallottam. Ha a testvére jogos részéből ítélek neki valamit, akkor ne vegye el azt, hiszen a Tűz egy darabját adom neki.” (al-Bukhári, Muszlim) Tehát a bíró ítélkezése nem teszi jogszerűvé azt, ami nem jogos, hiszen azt mondta a Próféta ( béke legyen vele ): „a testvére jogos részéből valamit.”