Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• Ebben a hadíszban hatalmas örömhírt találunk Allah kegyelméről, jutalmáról, igazságosságáról és könyörületéről, hiszen a jótetteket (legalább) tízszeresen jutalmazza, a rosszakat viszont csak egyszeresen bünteti. Hálát kell adni Allahnak a jóságáért!

• Az a mondat, hogy „Bizony, Allah megírta a jó cselekedeteket és a rossz cselekedeteket, majd világossá tette (részletezte) azokat” azt jelenti, hogy Allah megírta a bekövetkezését a Megőrzött Táblán és megírta az értük járó jutalmat vagy büntetést.

• Allah két angyalt bízott meg azzal, hogy írják a szolga tetteit. Az egyik az ember jobbján, a másik a balján van. Ők azok, akik állandóan vele vannak, figyelik őt és majdan tanúsítják az elvégzett jó vagy kevésbé jó tetteket, hallgatják a szavait és feljegyzik a beszédét. Náluk minden egyes ember tetteinek és szavainak feljegyzése megtalálható, s majd felsorolják azokat, mikor a Magasztos Allah elé kerül, s tanúskodni fognak az evilágon elkövetett tettről és kiejtett szóról – legyen az jó, vagy rossz, nyilvánosan vagy titkon megtett:
  „nem ejthet ki egyetlen szót sem úgy, hogy ne lenne mindig kész őrzője.” (Korán, 50:18)
  „Vagy talán azt hiszik, hogy nem halljuk meg titkaikat és a titkos beszélgetésüket? De igen, a küldötteink feljegyzik azt.” (Korán, 43:80)
  „Ám fölétek Őrzők rendeltettek. Tiszteletreméltók. Akik mindent feljegyeznek, és tudják, hogy mit tesztek.” (Korán, 82:10-12)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A bal oldalon lévő Kísérő ² 127 hat órát emeli fel a tollát a bűnös muszlim szolgáról (mielőtt feljegyzi a rossz tettét). Ha ezalatt megbánja és Allah bocsánatát kéri érte, akkor ezt nem írja fel. Különben egyetlen egy bűnnek jegyzi fel.” (szahíhul-dzsámi 2097)

• A hadíszban szereplő „szándék” szó, a komoly elhatározást jelenti, nem pedig azt, amit az ember saját magában beszél (gondol). Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Bizony Allah elnézte a hitközösségemnek azt, amit saját magában beszél (gondol) addig, amíg nem teszi meg vagy nem mondja ki azt.” (al-Bukhári)

• Aki meg akar tenni egy jótettet, de nem teszi meg, Allah egy jótettet számít fel neki, fizetségképpen jó akaratáért és szándékáért. De itt három esetet különböztetünk meg:

• Valaki mindent megtesz azért, hogy végrehajtsa azt, amit szándékozott: őt a teljes jutalom illeti meg. Allah azt mondja:
  „És aki elhagyja házát, hogy elvégezze a hidzsrát Allahhoz és küldöttéhez, s [útközben] éri őt utol a halál, annak a fizetsége Allah kötelessége.” (Korán, 4:100)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki úgy alszik el, hogy közben az áll a szándékában, hogy éjszaka felkel imádkozni, de elalszik reggelig (a hajnali imáig), annak megírják azt, amit szándékozott (mintha megtette volna), elalvása pedig ajándék Urától.” (an-Naszái)

• Szándékozik a jót megtenni, de egy jobb cselekedetért nem teszi meg: Ő a jobb cselekedetért járó jutalmat kapja meg és azért is kap, amit szándékozott. Mekka megnyitása napján felállt egy férfi és azt mondta: Ó Allah Küldötte! Fogadalmat tettem Allahnak, hogy ha Allah kinyitja neked Mekkát, akkor két rakát fogok imádkozni bejt al-Meqdiszben (Jeruzsálemben). Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta neki: Imádkozz itt! A férfi többször megismételte, amit mondott, a Próféta is ugyanazt a választ mondta, és végül azt mondta neki: Tedd, amit akarsz!” (Abu Dáúd)

• Szándékozik a jót megtenni, de lustaságból vagy valami más miatt nem teszi meg: Ő csak a jó szándékáért járó jutalmat kapja meg.

• Aki egy jó cselekedetet akar tenni és meg is teszi, annak Allah tíz jótettet jegyez fel jutalmul. Allah azt mondja:
  „Aki [majdan] valami jótettel jön elő, annak tízszer annyi [lesz a jutalma].” (Korán, 6:160)
  A jótettért járó jutalmat Allah még megsokszorozza annak hétszázszorosáig, vagy még annál is tovább. Ennek feltételei vannak, ezek többek között a következők:

  • Az őszinte szándék megvalósítása és Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) Szunnájának követése. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) így szólt: „Aki Ramadán hónapot böjtöli hittől hajtva és Allah jutalmát várva, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári, Muszlim) Tehát minél tisztább és őszintébb a szándék, annál több és nagyobb a jutalom. Régen azt mondták: „Légy őszinte a vallásodban, és elég lesz neked kevés is a cselekedetből!” ³

  • A hit helyessége és erőssége. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha valaki tökéletesíti (jobbítja) az iszlámját, akkor minden egyes jótettért tíz jutalmat (haszanát) kap, a hétszázszorosig.” (al-Bukhári) Ibn Abbász és más Korán-magyarázók azt mondták Allah szavával kapcsolatban: „Aki [majdan] valami jótettel jön elő, annak tízszer annyi [lesz a jutalma].” (Korán, 6:160), hogy ez az ája minden muszlimra vonatkozik. Arra viszont, akinek jó az iszlámja, a másik ája vonatkozik:
    „És ha az valami jótett volt, akkor [inkább] megduplázza azt, és Önmagától nagy fizetséget fog adni [érte].” (Korán, 4:40)
    A szahabának (a Próféta társai) ezért is nagyobb a jutalmuk és magasabb a helyzetük Allahnál. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ne szidjátok a társaimat! Arra esküszöm, Akinek a kezében van a lelkem, ha közületek valaki Uhud ⁴ hegynyi aranyat költene [Allah útján], akkor (ennek a jutalma) sem érné el egyikük mudját ⁵ , vagy annak a felét sem!” (al-Bukhári, Muszlim)

  • Ha a cselekedet az iszlám és a muszlimok érdekét szolgálja. A Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha meghal Ádám fia, megszakad a cselekedette csak három dologban nem (amit maga után hagy): a folyamatos adomány ⁶ , a hasznos tudás, a jó gyermek, aki érte fohászkodik.” (Muszlim) És azt mondta: „Aki enyhít egy hívő gondján az evilági gondok közül, Allah annak enyhíteni fog egy gondján a Feltámadás Napjának gondjai közül. S aki könnyít egy nehéz helyzetben lévőn, azon könnyít Allah az evilágon, és a túlvilágon.” (Muszlim)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki útmutatásra hív (másokat), az annyi jutalmat kap, mint azoknak a jutalma, akik eszerint cselekszenek (a Feltámadás Napjáig), anélkül, hogy hiányozna valami a jutalmukból. Aki viszont tévelygésre hív (másokat), az annyi büntetést kap, mint azoknak a büntetése, akik eszerint cselekszenek (a Feltámadás Napjáig), anélkül, hogy hiányozna valami a büntetésükből.” (Muszlim)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki bocsánatot kér minden hívő férfinek és hívő nőnek, annak Allah minden egyes hívő férfiért és hívő nőért jutalmat ír.” (szahíhul-dzsámi 6026)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki a piacra ment és azt mondta: „Nincs más Isten, csak Allah, egyedül, nincs Neki társa. Övé a hatalom, s Övé a hála. Életre kelt és a halálba küld, Ő az Élő, Aki soha nem hal meg, a Kezében van a jó, s Ő mindenre képes”, annak Allah egymillió jótettet ír, egymillió rossz tettet bocsát meg és egymillió fokkal emeli feljebb őt.” (at-Tirmidi)

  • Az áldott napok vagy éjszakák kihasználása. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az önkéntes ima Ramadánban egy kötelező imával ér fel, és az előírt ima hetven előírt imával egyenértékű, amit más hónapban imádkoznak.” (Ibn Khuzaimah és al-Bejhaqi) És azt mondta ( béke legyen vele ): „Aki virraszt Ramadán éjszakáin hittől hajtva és Allah jutalmát várva, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári, Muszlim) Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta Umm Szinánnak: „Ha eljön Ramadán, akkor umrát végezzél, mert egy umra Ramadánban annyit ér, mint egy zarándoklat velem.” (al-Bukhári, Muszlim) És azt is mondta ( béke legyen vele ): „Aki pénteken megmossa a fejét és megfürdik, korán indul a mecsetbe és korán ér oda, gyalog megy és (semmire) nem száll fel, közelebb kerül az imámhoz, hallgat és csendben marad, amíg az imám beszél, annak minden egyes lépésért egy év cselekedetének jutalma jár, egy évnyi nappali böjtölésért és éjszakai imádkozásért járó jutalom jár.” (abu Dáúd, at-Tirmidi, an-Naszái)

  • Az áldott helyek kihasználása. A Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Egy ima elvégzése a mecsetemben jobb, mint ezer ima bárhol máshol, kivéve a mekkai Szent Mecsetet, ahol egy ima jobb, mint százezer ima bárhol máshol.” (Ibn Mádzsah, Ahmed) És azt mondta ( béke legyen vele ): „Aki tisztálkodik otthonában, majd eljön a Quba mecsetbe imádkozni ⁷ , az megkapja az umráért járó jutalmat.” (Ibn Mádzsah)

• Aki egy rossz cselekedetet akar tenni és meg is teszi azt, annak Allah büntetésként egy rossz tettet jegyez fel, de nem sokasítja meg (mennyiségileg). Allah azt mondja:
  „Aki pedig valami rossz cselekedettel jön, annak a fizetsége ugyanannyi lesz csupán. Nem fognak jogtalanságot szenvedni.” (Korán, 6:160)

• A bizonyítékok azt mutatják, hogy a jótettekért járó jutalmat Allah minőségileg és mennyiségileg megtöbbszörözve adja, a rossz tettért járó büntetést csak minőségileg többszörözi, ha többszörözi egyáltalán. Allah azt mondja: „aki bűnös módon istentelenséget ott (a Szent Mecsetben) akar [elkövetni], azzal fájdalmas büntetést kóstoltatunk meg.” (Korán, 22:25) ⁸

• Aki meg akarja tenni a rossz tettet, ám nem teszi meg, annak Allah egy teljes jutalmat számít fel, fizetségképpen akaratáért és jó szándékáért. Ennek viszont részletei vannak:

  • Valaki rosszat szándékozik tenni, de Allahért nem teszi meg: őt egy teljes jutalom illeti meg.

  • A másik szándékozik és meg is akarja tenni a rossz tettet, de rajta kívül álló okból nem tudja megtenni, és ezután semmit sem tesz azért, hogy véghezvigye szándékát: ennek egy rossz tett íratik fel.

  • A harmadik pedig mindent megtesz azért, hogy végrehajtsa a rossz tettet, és csak azért nem tudja megtenni, mert nincs rá lehetősége: ennek Allah büntetésként úgy jegyzi fel a rossz tettet, mintha meg is tette volna azt. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha két muszlim karddal támad egymásra, pokolra jut a gyilkos és a meggyilkolt is.” Megkérdezték tőle: „Allah Küldötte! Ami a gyilkost illeti, az érthető. De a meggyilkolt miért jut pokolra?” „Mert ő is arra törekedett, hogy megölje a társát – felelte a Próféta ( béke legyen vele ). (al-Bukhári, Muszlim)

  • A negyedik csupán azért nem teszi meg, mert meggondolta magát (tehát nem Allahért nem teszi meg, és nem is azért, mert nem tudta volna megtenni): neki semmi sem íratik fel, tehát jutalmat nem kap, mert nem Allahért nem tette meg a rossz tettet, és büntetésként sem kap semmit, mert nem tett olyasmit, ami büntetéssel járna.

• Ez a hadísz kiemeli az őszinte odaadás és a tiszta szándék kiválósságát, és azt, hogy a muszlimnak mindig jó cselekedetet kell szándékoznia azért, hogy feljegyeztessen számára egy jótett.

• A Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Négyfajta ember van a világon:

  • Egy olyan szolga, akinek Allah vagyont és tudást ad, ezért ő féli Urát, ápolja a rokonsági kapcsolatait, és elismeri, hogy Allahnak joga van felette; ő van a legjobb helyzetben.

  • (A második fajta) egy olyan szolga, akinek Allah tudást ad, de vagyont nem, ezért ő őszinte szándékkal azt mondja: ’Ha pénzem lenne, bizony úgy cselekednék, mint XY ember [aki a jámborság útján költekezik]’, ő a szándéka szerint [kapja a jutalmat], ugyanazt a jutalmat fogja kapni ⁹ .

  • (A harmadik fajta) egy olyan szolga, akinek Allah vagyont ad, de tudást nem, ezért tudatlanul költi el a pénzét [a vágyai kielégítésére], nem féli Urát, nem teljesíti a rokonsági kötelességeit, és nem ismeri el, hogy Allahnak joga van felette; ő van a legrosszabb helyzetben.

  • (A negyedik fajta) egy olyan szolga, akinek Allah sem pénzt,

• sem tudást nem adott, de azt mondja (ez a szándéka): ’Ha pénzem lenne, úgy költekeznék, mint XY ember [aki a vágyai kielégítésére költi el a pénzét], ő a szándéka szerint [kapja a büntetést], ugyanazt a büntetést fogja kapni.” (at-Tirmidi)

• A jó szándék áldása. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha megbetegszik a szolga vagy elutazik, ugyanannyi íratik neki (a jó tettekből), amennyit meg szokott tenni, amikor egészséges vagy otthon marad.” (al-Bukhári)

• Ez a hadísz az Allahba vetett reménységet növeli a hívő lelkében, és a jó cselekedetre buzdítja.

• Ugyanakkor a hadísz növeli az istenfélelmet is az ember szívében, hiszen aki Allahért nem teszi meg a rosszat, azt Allah megjutalmazza.

• Allah látja azt, ami a szívünkben van, és ismeri azt, amit titkolunk, amit szándékozunk. Ez növeli az emberben a szégyenérzetet Allahhal szemben, hogy Allah meglátja őt olyan helyzetben, aminek elkerülésére figyelmeztetett, illetve, hogy meglátja azt, hogy nem teljesíti, amit Allah megparancsolt.