Abdulmajid Al-Zindani: A világ és annak valósága (A hit útja 16. rész)

emberekElgondolkodtál-e már az életed eddig eltelt éveiden? A sírhoz napról-napra közeledve elmerengtél-e már azon a tényen, hogy ezen a világon te csak átutazó vagy? Azt mondta erről a Próféta (béke legyen vele):

„Úgy élj ezen a világon, mintha idegen vagy átutazó lennél!” Vajon elgondolkodtál-e azon, hogy mi köt ide, s mi köt a túlvilágra? Vagy teljesen elfoglalt, hogy minél több vagyont gyűjts, többet, mint amire szükséged lehet és teljesen elhanyagoltad azt, amire holnap lehet szükséged?
Kérdezd csak meg magadtól, hogy mi az, amiből tényleg hasznod származik! Abból, amiért úgy harcolsz, semmi sem a tiéd, hacsak az nem, amit megettél és megemésztettél, vagy a ruha, amit elkoptattál vagy a pénz, amiből adakoztál. Úgy hagyod itt ezt a világot, hogy semmi földi jót nem viszel magaddal, mindent itt hagysz. Ha összegyűlne mindaz az embertömeg, akik előttünk éltek a földön, emberek ezrei harcolnának ugyanazon földdarabért, s közülük mindenki azt állítaná, hogy az az ő birtoka. De ki is a valódi birtokos? Így szólt Allah:

„Bizony mi vagyunk azok, akik életre keltünk és halálba küldünk, és mi vagyunk az örökösök. És bizony mi tudjuk, kik azok, akik előre sietnek közöttetek, és kik azok, akik hátra maradnak. Az Urad azonban összegyűjti őket, mert Ő a Bölcs és Mindenttudó.” (Korán 15:23-25)

Ha elgondolkozol a dolgon és megismered a Teremtődet és az Ő hozzád küldött prófétáját, akkor tudni fogod, hogy az evilág csak a megpróbáltatások és a vizsgák helye, ahol egymást követik az emberek, hogy világossá váljék, ki az engedelmes és ki az, aki ellenszegül. Azután mindenki elhagyja ezt a világot, úgy ahogyan ide érkezett:

„… és most egyenként jöttök el hozzánk úgy, ahogyan először megteremtettünk benneteket, s mindent magatok mögött hagytok, amivel felruháztunk benneteket.” (Korán 6:94)

Ha ismernéd a túlvilágot és annak valóságát, akkor megmentenéd magad a veszélyeitől!


A túlvilág...

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink