Ez alatt a hónap alatt hajnalhasadástól alkonyatig nem veszünk magunkhoz egyetlen morzsányi ételt sem, és nem iszunk egyetlen csepp vizet sem, akármilyen éhesnek vagy szomjasnak érezzük is magunkat, akármilyen csábítónak látunk is valamilyen ételt vagy italt. Mi az, amiért önként magunkra vállalunk egy ilyen szigorú parancsolatot? Nem más, mint az Istenbe vetett hit és az Ítéletnap szem előtt tartása. Böjtünk minden pillanata során elfojtjuk kívánságainkat és vágyainkat, s ezzel tanúságot teszünk amellett, hogy Isten parancsa minden emberi törekvés felett áll. A kötelességtudat és türelem, amelyet az egész havi folyamatos böjt ébreszt, segít nekünk hitünk megerősítésében. A szigorú fegyelem, amelyet ez a hónap követel tőlünk, közvetlen érintkezésbe hoz minket a létezés tényeivel és komolyságával, segít nekünk az év többi hónapjában, hogy életünket az Istennek való teljes odaadásban élhessük.
A böjt azonban még egy másik szempontból is nagy hatást gyakorol társadalmunkra, mert helyzetére való tekintet nélkül ebben a hónapban egyformán böjtölnie kell minden muszlimnak. Ez az emberek alapvető egyenlőségét hangsúlyozza és ezzel nagyban hozzájárul a köztük lévő szeretet és testvériség érzésének kialakulásához. A Ramadán alatt elbújik minden rossz és a jó tör előre, a vallásosság és a tisztaság általános hangulata érződik.
A böjt kötelezettségét a vallásunkban saját hasznunkra kaptuk. Azokban viszont, akik nem követik ezt a rendkívül fontos parancsolatot, nem lehet teljességgel megbízni más feladataik teljesítése kapcsán sem. A legrosszabbak azonban azok a „muszlimok”, akik nem szégyellnek ebben a szent hónapban a nyilvánosság előtt enni és inni. Ezek az emberek viselkedésükkel azt mutatják, hogy a legkevésbé sem törődnek Isten utasításaival, pedig azt állítják, hogy hisznek Benne. Engedetlenségükkel azt is demonstrálják, hogy nem becsületes, megbízható tagjai a muszlim társadalomnak és tulajdonképpen nem is tartoznak abba. Kétségtelen, hogy az ilyen alakoskodóktól csak a legrosszabbat lehet elvárni a törvények betartását és a beléjük vetett bizalmat illetően.