Előadás az Elrendelésről

elrendelesAn-Nawawijah gyűjtemény 19. hagyományának elemzése 2. rész

Biszmillahi ar-Rahmani ar-Rahím

Bizony a dicsőség Allahot illeti. Neki adunk hálát, az Ő segítségét kérjük. Allahnál keresünk menedéket a saját lelkünk gonoszától és a bűnös cselekedeteinktől. Akit Allah az igaz útra vezet, azt senki sem vezeti tévútra. Akit pedig Ő tévelygésbe küld, azt nem vezetheti senki. Tanúsítom, hogy nincs más jogosan imádható isten, kivéve az Igaz Isten, és tanúsítom, hogy Mohammed (szalla Allahu 'alejhi wa szelam - Allah áldása és békéje legyen rajta) az Ő szolgája és küldötte.



Abu al-Abbász, Abdullah ibn Abbászra hivatkozva – Allah legyen elégedett velük – azt mondta: „Egy napon a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) mögött voltam.
(A Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam)) azt mondta nekem: „Ó te ifjú! Én bizony meg foglak tanítani néhány szóra: Őrizd meg Allahot, megőriz téged! Őrizd meg Allahot, és magad előtt találod! Ha kérsz valamit, akkor Allahtól kérd! Ha segítségért fordulsz, akkor Allahoz fordulj! És tudd meg, hogy ha az egész közösség (vagy az egész emberiség) összegyűlne azért, hogy hasznodra legyen valamiben, nem lesz hasznodra, csakis abban, amit Allah már leírt számodra. És ha összegyűlnének azért, hogy károdra legyenek valamivel, nem válnának károdra, csakis azzal, amit Allah már elrendelt számodra.
Felemeltettek a tollak és megszáradtak a lapok.”
Ez a hadísz a történet első része, amelyet at-Tirmidi jegyzett fel, és azt mondta erről a hadíszról, hogy jó és hiteles hadísz.
Ennek a hagyománynak van egy másik változata. Eszerint: A Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) a következőt mondta: „Őrizd meg Allahot, és magad előtt találod. Emlékezz meg Allahról a jó időkben, megemlékezik rólad Allah a rossz időkben (vagy nehézségekben). És tudd meg, hogy ami eltévesztett téged, nem érhetett volna el, és ami elért téged az nem téveszthetett volna el! Tudd meg, hogy a győzelem türelemmel jár, a megkönnyebbülés nehézségek (vagy csapás) után jön, a nehézséget mindig könnyebbség követ.”

A fenti hagyomány elemzése kapcsán a múltkor érintőlegesen foglalkoztunk az Elrendelés témájával. Most szeretném ezt kicsit tovább folytatni insa Allah.

Miben segíthet számunkra ez a téma?
Aki tudja, hogy semmilyen dolog nem történik vele, amely nem az Isten akarata szerint lenne, az tudja, hogy minden ami történik velünk, az Istentől van. Emellett azt is tudja, hogy Isten minden cselekvése, előírása, elrendelése jó. Főleg a hívők számára. Aki ennek tudatában van, az bele fog nyugodni mindenbe. Az ilyen ember tudja, hogy ha az egész emberiség összegyűlne azért, hogy csináljon a kedvedért valamit, nem tudna csinálni semmit, csak azt, amit már az Isten előre megírt neki. Ugyanígy, ha az egész emberiség összegyűlne azért, hogy valamilyen kárt okozzon neki, nem sikerülne, csak az, amit Isten már megírt számára. Csak az lesz, amit Isten a Teremtés előtt 50000 évvel ezelőtt már előírt számunkra. Az ember, aki tudatában van ennek, már nem lehet depressziós. Az az ember nem fog szomorkodni azon, ami megtörtént a múltban. Nem fog aggódni, idegeskedni azon, hogy mi lesz vele, mert tudja, hogy az lesz vele, amit az Isten akar. Ha én hiszek Benne, szeretem, igyekszem megtenni amit szeret és bízom abban, hogy számomra minden jó lesz.
Tehát miben segít nekünk az Elrendelésben való hit?
Nem fogunk szomorkodni azért, ami megtörtént a múltban. Nem leszünk idegesek, nem fogunk izgulni és nem szorulunk majd orvosi kezelésre azért, mert azon aggódunk, hogy mi lesz velünk a jövőben.
Elégedettek leszünk. Akármi történik velünk, akármi jut nekünk, akármit vesztünk el, mindenbe belenyugszunk. Elfogadunk mindent, ami velünk történik. Ha valami úgy sikerül, ahogy akartuk, akkor azt mondjuk: „ElhamdulilLah!”. Ha valami nem úgy lesz, ahogy akarjuk, akkor is azt fogjuk mondani, hogy: „ElhamdulilLah! Biztos, hogy abban van a jó ami történt, csak még nem tudom.” Így gondolkodik az a muszlim ember, aki hisz az Elrendelésben. Hisz abban, hogy minden ami történik vele, az jó. Lehet, hogy éppen akkor nem tudja, hogy mi a jó benne, de később meg fogja tudni. Mit jelent a később? Lehet, hogy még most az Evilágon, de a később azt is jelentheti, hogy majd a Túlvilágon érti meg azt, mi volt egy-egy evilági nehézségében a jó, számára hasznos dolog.
Aki így hisz az Elrendelésben, az bátor lesz. Egészségesebb életet fog élni. Kiegyensúlyozottabb, határozottabb lesz. 

elrendeles2

 

Vallástudósok véleménye szerint: Az Elrendelés Isten egyik cselekedete.

Mit gondoltok, az Isten összes cselekedete milyen? Felettébb bölcs és jó. Asztagfirullah (Isten bocsássa meg), ha valaki azt mondja, hogy az Isten rosszat cselekszik. Az Isten jót cselekszik. Főleg a hívők számára. Minden, ami történik velük, az jó. Akár azonnal tudjuk, hogy abban mi a jó, akár nem tudjuk. A látszólag rossz dolgok is valójában jók. Sokszor rájövünk később, hogy mégis csak jó az a rossz dolog, ami akkor történt velem. Ha pedig az evilágon nem jövünk rá, akkor majd a Túlvilágon rájövünk, hogy mi volt abban a „rosszban” a jó számunkra.
A következő hadíszt a Rijad usz-Szalihin-ből fordítom, Bukhari és Muszlim szerint is hiteles hadísz.
’Ata ibn Ebi Rabah (Ő egy követő volt. A követők azok, akik a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) halála után életek és a kortársaitól tanultak.) azt mondta, hogy: Ibn Abbasz (Allah legyen elégedett velük) azt mondta nekem: „Mutassak-e neked egy nőt, aki a Dzsenna lakói közül való ?” (aki a Paradicsomba fog kerülni)
’Ata azt válaszolta, hogy: „Igen”
Ibn Abbász azt mondta: „Itt van ez a fekete nő.”
’Ata csodálkozva nézett rá, Ibn Abbász akkor el kezdte magyarázni, hogy miért.
„Az a fekete nő elment a Prófétához (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) és azt mondta neki: „Nekem rohamaim vannak (olyasmi rohamok mint az epilepsziás rohamok). Amikor a rohamok eljönnek, akkor ki szokott látszódni a testem.” És megkérte a Prófétát (szalla Allahu 'alejhi wa szelam), hogy fohászkodjon érte.
Erre azt mondta a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam): „Ha akarod, akkor legyél türelemmel és tied lesz a Paradicsom. És ha akarod, akkor fohászkodom Allahhoz, hogy gyógyítson meg téged.”
Erre azt mondta a nő, hogy: „Nem, akkor türelmes leszek.” (tehát hogy a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) ne fohászkodjon érte, maradjanak a rohamai és türelmes lesz)
De azt mondta befejezésül: „Csak az a probléma, hogy amikor jönnek a rohamok akkor ki szokott látszódni a testem. Kérd meg az Istent, hogy ne látszódjon a testem.”
Ezután a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) fohászkodott érte, hogy ne látszódjon a teste a rohamok során.

Miért is mondtam el ezt a hadíszt?
Mert azt mondtam, hogy minden rossz dolog igazából jó. Van amikor megtudjuk még az evilágon, van amikor nem. Úgy tűnt, hogy itt, nagyon nagy szerencsétlenségben van ez a nő, de a túlvilágon látni fogja (és ez már biztos, hiszen a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) mondta, hogy be fog kerülni a Paradicsomba) hogy milyen nagy kegyben részesült. Látni fogja, hogy ezek a rohamok igazából jók voltak a számára, mert ez segítette őt a Paradicsomba, hogy ezáltal megérdemelte a Paradicsomot. Tudjuk, hogy minden muszlim embernek az a legnagyobb kívánsága, hogy bekerüljön a Paradicsomba. Ha valakinek felteszik azt a kérdést, hogy, hogy valamiféle súlyos betegségben szenvedjen, lehet hogy elfogadná, hogy utána a Paradicsomba kerüljön.
Ha valaki látta volna azt a nőt, aki nem ismeri a történetet, lehet, hogy azt mondta volna, hogy „Ó szegény, de sajnálom, hogy milyen szerencsétlen”… holott, ezek vezették oda, hogy megérdemelte a Dzsennát. Később még jobban fogja értékelni az egészet, amikor már ott lesz.

betegseg1

 

Hogy megértsük az Elrendelés mikéntjét, szeretnék nektek beszélni az Elrendelés pilléreiről. Az Elrendelésnek négy pillére van:

- a Tudás
- az Írás
- az Akarat
- Teremtés vagy Létrehozás.


Az első pillére, vagy hittétele az Elrendelésnek a Tudás.

A Tudás, mely szerint hiszünk abban, hogy Allah a Magasztos, mindent Tud. Tudja azt, ami a múltban történt, tudja azt, ami most a jelenben történik, tudja azt, ami a jövőben történni fog, és azt is tudja, hogy hogyan fog történni. Mindent Tud az örök Tudásával, ami mindig volt, van és lesz. Ez az örökké tudás, amely nem újul meg és nem csökken. Mit jelent vajon az, hogy nem újul meg, nem bővül? Ez azt jelenti, hogy ez egy tökéletes tudás, mert ha újulna, bővülne ez a tudás, akkor ez azt jelentené, hogy valamit illetően (AsztagfirulLah - Isten bocsássa meg nekem, ezt..) tudatlanság lett volna az előzőekben. Ezért nem újul meg ez a tudás, mert nincs és nem is lesz olyan dolog, amit ne tudott volna.
Nem éri Őt felejtés a tudás után – és ezért tehát, nem úgy mint az embernél, hogy bármikor bővülhet és bármikor csökkenhet a tudása, amikor elfelejt valamit. Az Isten tudására ez nem lehetséges. Az Isten tudása az Örökké Tudás, amely nem bővül mert nem volt előzőleg sem semmiben tudatlan, és nem csökken, mert nem felejt belőle semmit.

A második pillére, vagy hittétele az Elrendelésnek az Írás, a Felírás
, mely szerint hiszünk abban, hogy Allah leírta mindazt, ami a Feltámadás Napjáig történik és létezik. Mindezt a Jól Őrzött Táblán írta le. Erre a bizonyíték a Koránból a Zarándoklat, 22. szúra 70. ájája, mely szerint Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) azt mondja:

„Vajon nem tudod, hogy Allah tudja mindazt, ami az Égben és a Földön van? Bizony mind az Írásban található (Bizony mind az leírva van). Bizony könnyű Allah számára.”


„Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) legelőször teremtette a Tollat. Azt mondta a Tollnak, hogy „Írjál!”
(vagy „Írd le!)”. A Toll azt kérdezte, hogy: „Mit írjak?”. Azt válaszolta neki Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) hogy írja le mindazt ami lesz, mindazt ami létezni fog, mindent ami történni fog az Ítélet Napjáig.” Ez a hadísz hiteles hadísz, Obada ibn Assamit (Radi Allahu anhu – Allah legyen vele elégedett) mondta el a Prófétától (szalla Allahu 'alejhi wa szelam).

Az Írás szempontjából négy fajta Írást különböztetnek meg a nagy tudósok.
Az első Írás az általános, átfogó Írás, minden világoknak az Írása. Ez az Írás a Teremtés előtt 50000 évvel ezelőtt történt meg.
Muszlim gyűjteményében Abdullah ibn Omar (Radi Allahu anhu) mesélte, hogy a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) azt mondta, hogy: „Allah  (Szubhanahu wa Ta'ala)leírta a teremtményeknek az elrendelését még az Egek és a Föld teremtése előtt ötven ezer évvel ezelőtt.”

A második Írás az életbeli vagy az élettel összefogó Írás
. Mi a bizonyíték, hogy van ilyen? A bizonyíték erre az a hadísz, amelyet Abdullah ibn Masz’úd mondott el és a Bukhari és Muszlim gyűjteményében található.
A hadísz, mely szerint a Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) azt mondta: „Bizony mindegyikőtök teremtése (vagy megalkotása) az anyja hasában cseppként negyven napig tart, majd ugyan annyi ideig vérrög alakjában, majd ugyan annyi ideig falatnyi húsdarab alakjában. Azután elküldetik hozzá az angyal és belefújja a lelket. És négy dolog megírására utasíttatik….” Itt számunkra most a lényeg, hogy négy dolog megírására utasíttatik. Ez a második fajta Írás. Az ideje akkor van, amikor a magzatnak az anyja méhében befejeződik a 120. nap, tehát miután bele fújják a lelket. Akkor az angyal mit fog írni? A következőket:
- az ember ellátása
- az élettartama (meddig fog élni)
- cselekedete
- boldog vagy boldogtalan lesz

elrendeles3

 

A harmadik fajta Írás az éves, vagy évi Írás. Mi a bizonyítéka? Erre a bizonyíték a Korán Elrendelés című szúrájában van, mely szerint Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) azt mondja:
„Mi küldtük le azt (a Koránt) az Elrendelés Éjszakáján. Honnan tudhatnád, hogy mi az Elrendelés Éjszakája? Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap. (Újra és újra) lejönnek az angyalok és a Lélek (Gábriel – béke legyen Vele) ekkor Uruk parancsára minden elrendeléssel” 

elrendeles1

 

Itt van számunkra most a lényeg. Abban az éjszakában lejönnek az angyalok az Elrendeléssel. Milyenfajta Elrendeléssel? Az éves, az évi Elrendeléssel. Olyankor van ez a harmadik fajta Írás – az éves Elrendelés – amelynek tartalma attól a naptól kezdve az egy év múlva következő napig tart.
Egy második bizonyíték arra, hogy van ilyen éves Elrendelés, Írás a Duhan, Füst, 44. szúrában a 4-5 ája. Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) azt mondja, hogy:
„A Nyilvánvaló Írás egy Áldott Éjszakán küldtük le amikor minden bölcs dolog eldől (vagy minden bölcs dolgot elrendelünk).”

A negyedik Írás a napi Elrendelés. A Rahman, 55. szúra 29. ájája bizonyíték arra,

„Megkérdezik, minden, ami az Egekben és a Földön van. Minden nap elrendeli a dolgokat”


A harmadik hittétele vagy pillére az Elrendelésnek az Akarat, mely szerint hiszünk abban, hogy Allah akarta mindazt, ami az Egekben és a Földön van. Hiszünk abban, hogy semmi sem jön létre, semmi sem történik meg csak az Ő, a Magasztos akarata által. Hiszünk abban, hogy amit Allah akar, az megtörténik, amit nem akar, az nem történik meg. Igyekszem nem nagyon mélyen belemenni a témába, de úgy érzem, hogy itt kénytelen vagyok egy kicsit erről még beszélni. Az akaratnak két fajtája van:
Van egy egyetemes, átfogó, általános, világi akarat és van egy vallási akarat.


Az első akarat, vagyis az egyetemes, világi akarat -minden, ami a világon történik, e szerint az akarat szerint történik. Például ha esik az eső, ez az Isten világi, átfogó, egyetemes akarata szerint történik. Süt a nap, megszületik valaki, megbetegszik valaki, meghal valaki, vagy ezekhez hasonló dolgok… e szerint az akarat szerint történik.

A második akarat a vallási akarat. Legjobb példánk arra az imádkozás, zarándoklat, böjt, adakozás, a tiltásoktól távoltartás (távol tartom magam az alkoholivástól, paráznaságtól, hazugságtól, lopástól stb), ez mind a vallási akarat szerint történik.

Az első akarat, a világi vagy egyetemes, vagy általános akarat szerint bármi történik, az ember nem lesz felelős ezekért a dolgokért. Viszont minden, ami a vallási akarat szerint történik az emberek részéről, azokért már felelősek vagyunk. Bármi történik az első akarat szerint nem fog számonkérni minket az Isten. A második akarat szerint bármi történik, aszerint felelősséget vállalunk és kérdőre fog vonni minket az Isten, hogy miért tettünk illetve miért nem tettünk. Az első akarat szerint - az egyetemes, világi akarat szerint, amelyért mi nem vállalunk felelősséget – egyformák mind a hívők és mind a hitetlenek. Ez megtörténik, akár akarjuk, akár nem.
A második akarat szerint – Isten vallási akarata szerint – különböznek a hívők a hitetlenektől. A vallási akarat szerint Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) kéri, hogy ezt csináljuk, vagy azt ne csináljuk. Cselekedjük a jókat és a rosszakat ne tegyük. Higgyünk Istenben, kövessük a prófétákat, ne szegüljünk ellen az Írásnak… E szerint az akarat szerint az emberek két csoportra válnak. Van egy engedelmes, aki úgy fog cselekedni és van, aki ellenszegül és nem úgy fog cselekedni, ahogy az Isten akarja.
Ismétlem magam, hogy hiszünk abban, hogy Isten akarata szerint történik minden, a Földön, az Egekben. Csak az Ő akaratával történik minden. Nem történik semmi az akarata nélkül. Volt olyan nem muszlim, aki olyan kérdést tett fel, hogy valaki iszik alkoholt,… most ezt Allah akarta? Mit válaszolnátok rá?
Mivel az alkoholivás a tiltott dolgok közé tartozik, tehát vallási akarat szerint Allah ezt nem akarta. Mert Ő azt mondta, hogy ne igyunk alkoholt. De Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) a vallási akarat szempontjából adott választási lehetőséget az embernek abban, hogy döntsön és vállalja a felelősséget a döntéséért. Választási lehetőséget adott, és ezért az engedelmeskedőnek jutalom jár és Isten a Túlvilágon a Kertekben részesíti majd, az ellenszegülőnek pedig büntetés jár, és a Túlvilágon lehet, hogy a Pokolba kerül majd.
Allah nem akarta, hogy igyon alkoholt, de mivel adott választási lehetőséget az ember megtette. Ezért büntetést érdemel a Túlvilágon. Aki távol tartotta magát az alkoholivástól, annak jutalom jár majd, aki pedig nem tartotta távol magát, és megitta, annak pedig büntetés jár.
Valaki beteg lett. Ezért ő semmilyen felelősséget nem vállal, mert ebben nem volt választási lehetősége, hiszen senki sem akar beteg lenni. Hogy kik a szüleid, mikor születtél, hol születtél nem volt döntésed, nem volt választási lehetőséged. Ez egy világi, általános, egyetemes akarat. Tehát azért nem felelsz a Túlvilágon, hogy ki az édesanyád vagy édesapád, de minden, ami a vallási akaraton belül van, minden, amiben volt választási lehetőséged azokért felelősek vagyunk és a Túlvilágon számon leszünk értük kérve.  

elrendeles

 

Az Elrendelés negyedik hittétele vagy pillére a Teremtés vagy Létrehozás.
A Teremtés, mely szerint hiszünk abban, hogy a Magasztos Allah minden dolog teremtője, minden dolognak a létrehozója. Egy egyszerű példát mondok nektek testvéreim, ezt a mostani találkozásunkat. Allah az Örökkévaló Tudásával tudta, hogy ilyenkor találkozunk. Felírta ezt a Jól Őrzött Táblára, akarta, hogy megtörténjen, most a mai napon létrehozta.

Valaki valamilyen sikert aratott. Szintén a négy hittétel szerint történt. Akkor tudta az Isten, fel lett írva és akarta az Isten, hogy megtörténjen, létrejött-megteremtette az Isten. Minden, ami történik, amit mondunk, ami létezik mind-mind eszerint a négy tétel szerint értendő.

Mi a bizonyíték abban, hogy van választási lehetőségünk bizonyos dolgokban? Tehát ha jön egy tudatlan muszlim vagy egy nem muszlim és azt mondja, hogy minden Allah akarata szerint történik, és ezért csinálhat bárki bármit azt mondhatja, hogy Allah akarta.
Ha valakinek van két munkalehetősége ugyan arra a munkára, az egyikben kapna 100 ezer forintot, a másikban meg 300 ezer forintot és mellé egyéb juttatásokat, mit fog választani? Természetesen a másodikat. Van választási lehetősége, van saját akarata.
Valaki megbetegszik, és orvoshoz fordul, beveszi a gyógyszert, lehet hogy egy műtétbe is beleegyezik, azért, hogy meggyógyuljon. Lehet, hogy meggyógyul, lehet hogy nem. De megpróbálta. Tehát minden Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) akarata szerint van, de választunk, és mi döntünk bizonyos dolgokban.
A Koránban a parancsok és tiltások bizonyítékok arra, hogy Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) adott nekünk választási lehetőséget. Különben hiábavaló, fölösleges lenne ezeket tiltani, vagy utasításokat adni, ha nem lenne választási lehetőségünk, saját akaratunk azokban. Miért mondaná Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) hogy ne lopj, ne hazudj, ha nincs választásunk?
Miért van a Túlvilágon a jutalom és a büntetés? Ha nincs vallási akaratunk, amelyben van választási lehetőségünk és csak az Isten akarata szerint történik minden, akkor miért van jutalom és miért van büntetés?
Miért küldte Allah (Szubhanahu wa Ta'ala) a Küldötteket? Miért kellett szenvedniük?
Mint ahogy az előbbiekben már részleteztem, van egy egyetemes, világi, általános, átfogó akarat, amelyben nincs választási lehetőségünk, amelyért nem vállalunk felelősséget, amely miatt a Túlvilágon nem fogunk felelni, de van egy vallási akarat, amelyen belül vannak a parancsok és a tiltások. Ezekben van a próbatétel. Ha ez nem lenne, akkor nem lenne büntetés, nem lenne jutalom, nem kellett volna prófétákat, kinyilatkoztatást küldeni stb.

Az egyetemes, a világi akaratban Isten nem adott nekünk választási lehetőséget, ezért nem leszünk felelősségre vonva, és ezekkel kapcsolatban nincs sem jutalom, sem büntetés.
A vallási akaratban Isten választási lehetőséget adott nekünk, ezért felelősségre leszünk vonva, és ezzel kapcsolatban az engedelmeseknek jutalom jár, az engedetleneknek pedig büntetés.


Lehet-e hivatkozni a sorsra, hogy így akarta az Isten, ilyen a sors?


Meg kell tenni mindent, ami az embertől telik és utána mikor már megtörtént, utána már mondhatjuk, hogy így akarta az Isten. A történtek után már lehet rá hivatkozni, de előtte nem.
Például, valaki tanul. Nem csinálja a házi feladatokat, nem jár be előadásokra, nem csinál semmit és azt mondja, hogy majd az lesz ami a sorsban már le van írva. Ez így helytelen. De ha jár szorgalmasan, megcsinálja a házi feladatokat, készül, mindent megtesz, és a végén sikerül vagy nem sikerül, akkor azt mondja, hogy megtettem mindent, elhamdulilLah, így akarta az Isten akár sikerült, akár nem.

Befejezésül
A Próféta (szalla Allahu 'alejhi wa szelam) úgy tanította a kortársait, mint a Fatiha-t, a Megnyitó szúrát, hogy mi a sors.
Egy tudós, egy követő megkérdezte több kortárstól, hogy mi a sors, mi az Elrendelés, magyarázzák meg neki. Azok majd mindnyájan azt a hadíszt mondták a Prófétától (szalla Allahu 'alejhi wa szelam), hogy: „…És tudd meg, hogy ami eltévesztett téged, nem érhetett volna el, és ami elért téged az nem téveszthetett volna el!...”

Remélem nem volt bonyolult, vagy unalmas az előadás. Igyekeztem befejezésül pár hasznos dolgot mondani, amit az aqida tudósok elmondtak erről a témáról. Insa Allah érthető voltam. Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: Dr. Adel Ahmed Alsabahi internetes előadása
(2010. május 8.)

Ha ti is szeretnétek részt venni Dr. Adel Ahmed Alsabahi előadásain, amik általában péntek vagy szombati napokon megrib ima után vannak, akkor jelezzétek részünkre. Az előadások Skype –on hallgathatóak.
Az Elrendelés témáról további cikket itt olvashattok még az oldalon.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink