Olvasói levél a tanácsadásról

Egy testvérünk keresett fel a minap problémájával. Megkért minket, hogy levelét illetve a rá adott választ osszuk meg muszlim testvéreinkkel, hogy insa Allah mindannyian tanulhassunk belőle. Leveléből csak részleteket közölnénk, illetve a rá adott válaszunkat, amiben Dr. Mohamed Eisa testvérünk volt segítségünkre a Korán, hiteles hadíszok és vallástudósok véleménye alapján.



„Essalamu aleikum kedves Imen,

szeretnék tőled kérdezni valamit,ami nagyon elszomorít. Bár nem tudom megengedett-e az iszlámban ami történt. Úgy gondolom nem,hiszen ami az egyik embert lealáz az már nem lehet jó az iszlámban.
Történt velem egy nagyon rossz dolog. Az egyik muszlima a szemembe vágta, hogy fogyjak le, mert a házaséletemben ez zavarni fog. Én mondtam neki, hogy nem vagyok kövér, erre kihozta a test-tömegindex mérőt, hogy bizonyítsa igazát, de nem volt igaza és még csak annyit sem mondott: bocsánat. Aztán sikerült az álmaimat is leszólnia: a marokkói kórházba az utolsó cigány sem menne be szülni. Az az ember, aki felnevelt roma származású.. .. . . .
Ekkor voltam tanúságtétel után kb 4héttel.
Természetesen próbáltam mondani, hogy ez mennyire fáj nekem, de ő a jó szándék mögé bújik. Nem tudom, hol van a jószándék ebben.
Igen, nem vagyok 45 kiló, és ha azt mondja : fogyjál le, mert aggódom az egészséged miatt, na ez még jól is esett volna.
Annyiszor próbáltam megbeszélni vele, de ő ezt úgy veszi, hogy szegény én, miért így fogom fel, amikor ő csak jót akart!
Nekem nagyon fáj, amit ezzel a mondataival okozott, hiszen teljesen visszalökött abba a gödörbe, ahonnan az iszlámnak  sikerült kimenteni. Újra nem fogadtam el magam,azt gondoltam ALLAH csak a vékony szolgáit szereti stb(4hetes muszlim voltam kb, nem ismertem még ALLAHOT).És még a mai napig is azt gondolja ez a muszlima, hogy jót tett velem,mert a jó szándék vezérelte.
A kérdésem az lenne, hogy ALLAHNAK nem fontos az, hogy mit okozunk a másik ember lelkében,csak az a fontos, hogy a jó szándék vezéreljen?????? ………..
Volt egy békítő is, de nem mertem elmondani mindent, mert a békítőnek sem vékony a felesége, ott ez a muszlima férfiak előtt is jól leszólt . . .pedig én semmi rosszat nem tettem, nem is ismertük egymást . .nagyon csúnya dolgokat mondott a ff-ak előtt, bár igazak pl,hogy nem tudtam lehúzni egyszerre 5 km-rt. és? honnan tudja miért nem?mi köze van hozzám?és a ff-aknak?????Ezek után hogy mehetnék én oda? Nagyon rosszul érezném magam ezek előtt a ff-ak előtt.......
Kérlek segíts,hogy ne történhessenek meg mégegyszer ehhez hasonló dolgok. …………………"

Válasz:

A tanácsadásnak feltételei vannak, többek között a következők: 


- Az őszinte szándék, ahogyan a Próféta (béke legyen vele) tanította nekünk: „A tettek csakis a szándék alapján [ítéltetnek meg], és minden embert csakis az illet meg, amit szándékozott.” Tehát a tanácsadással csupán Allah kegyelmét és elégedettségét kell keresni. Ez azt jelenti, hogy gondosan meg kell vizsgálnunk gondolatainkat és indítékainkat; meg kell tudnunk, hogy milyen célok vezetnek minket. Hiszen az önbecsapás egy olyan csapda, amely összekeveri az indítékokat és elhomályosítja a tisztánlátást. Mindig emlékeztetünk kell magunkat erre a Korán-idézetre: „Aki ragaszkodik Allahhoz, az egyenes útra fog vezettetni.” (Korán, 3:101)

- A tudás. A tanácsadónak megbízható tudással kell rendelkeznie arról, amit tanácsol, illetve amitől tilt.

- A kedvesség. Néhány muszlim testvérünk összekeveri az őszinteséget a durvasággal az igazság kimondásában, bár a kettő nem függ össze. Az az okos 'daijah', aki szelíden adja át az üzenetet másoknak úgy, „ahogy az a legjobb”, persze megtartva az üzenet tartalmát. A tényleges tárgyi bizonyítékok azt tanítják nekünk, hogy a tartalom, bármennyire is nagyszerű, könnyen elferdíthető durva megközelítéssel. Ezért mondják, hogy: „aki a jót parancsolja, az érzéssel tegye.” Al Ghazali Imam azt írta az „Al Amr bi al-maruf wa an-nahi an al-munkar” című könyvében: „Az, aki megparancsolja a jót és megtiltja a rosszat, irgalmat, együttérzést, rokonszenvet, bölcsességet és tudást mutasson.” Hogy ezt bemutassa, elmondott egy történetet egy férfiről, aki elment Al-Mamunhoz, a kiváló abbászida kalifához, és elkezdett neki – meglehetősen nyersen – „tanácsokat” osztogatni a bűnről és az erényről, figyelmen kívül hagyva a státuszát. Al-Mamun, aki nagyon jól ismerte a fiqh-et, így szólt a férfihez: „Beszélj kedvesebben! Ne felejtsd el, hogy Allah egy nálad jobb embert küldött egy olyan vezetőhöz, aki rosszabb volt nálam, és azt parancsolta küldöttének, hogy beszéljen finoman; Múszát és Harúnt küldte, akik nálad jobbak, a fáraóhoz, aki rosszabb volt nálam, és ezt mondta nekik: „Menjetek ketten a fáraóhoz! Bizony ő túlkapásokra vetemedett. Szóljatok hozzá szelíd szóval! Talán hallgat az intő szóra vagy félelem fogja el.” (Korán, 20:43- 44).” Allah azt mondta Mohamed Prófétának (béke legyen vele): „Ha durva és keményszívű lettél volna, akkor ők szétszóródtak volna körülötted.” (Korán, 3:159) Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Akiben nincs kedvesség (nincsenek finom érzései), az valójában minden jótól meg van fosztva.” (Muszlim) Továbbá azt mondta (béke legyen vele): „A kedvesség megléte bármilyen dologban, széppé teszi azt, hiánya pedig csúnyává.” (Muszlim) Valamint: „Allah kedves és szereti a kedvességet; és többet ad a kedvességre, mint a durvaságra, vagy bármi másra.” (Muszlim)

- A diszkréció és a titoktartás. Ha valaki tanácsot akar adni, akkor ezt ne mindenki előtt tegye. Áisa azt mondta: „Ha a Prófétának tudomására jutott valami egy emberről, akkor nem mondta azt: Mi ütött XY-ba, hogy ezt mondja: így és így, hanem azt mondta: Mi ütött egyes emberekbe, hogy ezt mondják: így és így.” (Abu Dáúd) As-Sáfii (Allah vegye őt kegyelmébe) azt mondta: Aki titokban inti testvérét, az valójában tanácsot ad neki és ékesíti őt. De aki nyilvánosan inti testvérét, az valójában leleplezi és megalázza őt