Fejlődéstan és Iszlám

A Magasztos és Könyörületes Isten (Allah) nem kívánja tőlünk, hogy ész nélkül higgyünk benne. Jeleket küldött, amelyek az Ő létezésére, vallásának igazságára utalnak. Ezek közé tartoznak például a Koránban és a prófétai tanításokban olvasható szabad szemmel nem látható folyamatok leírásai, amelyek igazságára csak a későbbi korok tudománya világított rá.
Jelen cikkemben a Korán számos fejlődéstani leírásából szeretnék bemutatni egyet.

A hím és női ivarsejt zigóta alkotásában betöltött azonos rangú szerepére utal a következő Korán idézet:

 

„Teremtettük az embert (férfi és nő) összevegyült NUTFAH-jából /NUTFAH AMSHADZS-ból /, hogy próbára tegyük őt. És látást és hallást adtunk neki.” (76/2)


Az előbbi Korán részt erősíti meg az a prófétai tanítás, amelyben Mohammed próféta – Isten áldása legyen rajta - egy zsidó ember kérdésére - miből teremtődik az ember – az alábbi szavakkal válaszolt:


„Mindegyikből teremtődik, férfi és női NUTFAH-ból.” (Szunna: Meszned Alizm Ahmed)


A fenti Korán idézetben a NUTFAH AMSHADZS jelentését magyarázva Ibn Abbasz az összes többi Korán magyarázó véleményével megegyezően a következőt mondja: „A NUTFAH AMSHADZS - kifejezés összevegyült férfi és női folyadékot (nem vért!) jelent, amely ezután még sok fejlődési stádiumon megy keresztül.”
A „NUTFAH AMSHADZS” sajátos szókombináció: míg a NUTFAH egyes számú főnév, ami különálló, egyedüli cseppet jelent, az AMSHADZS többes számú melléknév. Nyelvtani szabályok szerint az arabban egyes számú főnévhez egyes számú melléknév járul. Itt azonban AMSHADZS többes számú melléknév, amely az egyes számban szereplő NUTFAH-val áll. Mindez különleges fényben tűnik fel, ha felidézzük a modern embriológia azon tanítását, amely szerint a férfi és női gaméták keveredése és egyesülése után a zigóta egy ideig még egy sejt (a rajta lévő egyéb sejtekkel és az őt körülvevő folyadékkal együtt NUTFAH-egyedüli csepp) marad. A NUTFAH AMSHADZS jelentése ily módon sok anyag olyan kombinációja, amelyek egyetlen cseppben (NUTFAH) vannak összekeverve. Az előbbi állítás kísértetiesen hangzik, ha visszaemlékezünk a fejlődéstanban leírt anyai és apai kromoszómák és a sejt más elemeinek megtermékenyítés után történő összekeveredésére.
Mindez azért is nagyon érdekes, mert 1400 évvel ezelőtt, vagyis a Korán lejövetelének idejében a tudomány akkori állása szerint „a férfi ondó nem vesz részt a születendő gyermek alkotásában. Feladata állítják, csupán addig terjed, hogy a női menstruációs vért megalvassza, amelyből végül is kialakul az ember. A próféta mondása, mely szerint a férfi ondó a női cseppel azonos mértékben vesz részt az embrió alkotásában, tagadja állításukat” írja Ibn Hajar Al Asqalani (XIV. században élő tudós) Fateh Al Bari című könyvében. Ez a teória egyébként Arisztotelésztől származik és senki sem merte megcáfolni egészen 1668-ig, amikor is Redi az első támadást indítja meg ezen teória ellen, a halálos ítéletet végül is Pasteur írja meg 1864-ben. Felmerül tehát a kérdés, hogy a VII században, még a próféta idejében lejegyzetelt Korán hogyan tartalmazhat egy olyan tudományos igazságot, amely 1668 előtt még ismeretlen volt számunkra.


A petesejtet több száz hímivarsejt veszi körül. A zigóta a hímivarsejt petesejt általi megtermékenyítésével keletkezik. Forrás Dr. Ali Albar: Human Developement

 

„Teremtettük az embert (férfi és nő) összevegyült cseppjéből, hogy próbára tegyük őt. És látást és hallást adtunk neki.” (Korán 76:2)

Dr. Anwar Aimen