Amikor Íbráhím és Iszmáíl próféták (Allah dicsérje és üdvözítse őket) befejezték a Ka’bah építését, azt kérdezte Ibráhím: Mit tegyek? Allah azt mondta neki: „És hirdesd az emberek között a zarándoklatot!”. Ibráhím azt mondta: Ó Uram, hogyan tudom értesíteni az embereket, miközben a hangom nem jut el hozzájuk? Allah azt mondta: „Szólítsd az embereket, mi pedig eljuttatjuk az értesítést”. Ekkor Ábrahám felállt a makám-ra, és azt mondta: Ó emberek, uratok bizony Házat alapított, zarándokoljatok ide. Allah pedig eljuttatta szavait az emberekhez, és elkezdődött a mekkai zarándoklat.

A zarándoklat az iszlám ötödik pillére. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt: iszlám öt dologra építtetett: „Tanúsítani azt, hogy nincs [jogosan imádható] istenség kivéve Allahot, és hogy Mohamed Allah Küldötte, az imádkozás megtartása, a zakát (adomány) megadása, a zarándoklat Allah Házához, és Ramadán Hónap (végig)böjtölése”. (al-Bukhári és Muszlim)

„A zarándoklat hónapjai ismertek. S aki ezekben felvállalja a zarándoklatot [és ihrám állapotba lépett], annak tilos a házasélet, az engedetlenség és az összetűzés a zarándoklat alatt. És ha bármi jót tesztek, Allah tudja azt. És lássátok el magatokat útravalóval, ám a legjobb útravaló az istenfélelem! És Engem féljetek, ó ép ésszel bírók!” (Korán 2: 197).

Áisa, Mohamed próféta felesége egy alkalommal megkérdezte: „Ó Allah küldötte, mi úgy látjuk, hogy legjobb tett a dzsihád, vajon ne végezzünk mi (nők) is dzsihádot?” A Próféta így felelt: „Ne, hanem a legjobb dzsihád a zarándoklat.” (al-Bukhári).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Az elfogadott zarándoklatnak nincs más jutalma, csakis a Paradicsom” (Muszlim).
A zarándoklat az egyistenhitnek, a hívők közössége egységének, a hittestvériségnek és az egyenlőségnek a magas iskolája, hiszen a zarándokok között nincs semmilyen különbségtétel. A zarándoklat ugyanakkor kiemelkedő lehetőség az erőfeszítés és a lélektisztítás számára. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki teljesíti a zarándoklatot, kerülve a házaséletet és az erkölcstelenséget, úgy tér vissza a zarándoklatból, mint aki ma született”. (al-Bukhári).
Egy alkalommal két prófétai társ járult Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) elé. Egyikük a zarándoklatról tett fel kérdéseket a Prófétának. Allah küldötte pedig világossá tette számára, mekkora jutalma van minden egyes szertartásnak, amit a zarándok végez. Azt mondta neki Allah küldötte: „Ha kijössz a házadból a Szent Ház felé igyekezve, tevéd minden egyes lépése egy jótett felírását, és egy rossztett eltörlését jelenti számodra. Amikor két rak'at imádkozol a körbejárás után, olyan mintha egy rabszolgát szabadítanál fel Iszmáíl gyermekei közül, a Szafá és a Marwa közötti járással olyan mintha hetven rabszolgát szabadítanál fel, és amikor Arafa estéjén állsz, Allah leereszkedik az első égig, és dicsér titeket az angyalok közt, azt mondván: Szolgáim megviselt külsővel jönnek hozzám minden mély völgyből, a Paradicsomot remélve tőlem. Ha annyi bűnötök lenne mint amennyi porszem van, vagy mint amennyi esőcsepp, vagy mint amennyi a tenger tajtéka, megbocsátom azt nektek. Ereszkedjetek le [Arafáról] szolgáim, megbocsátást nyertetek, és azoknak is akikért közbenjártok...”(Részlet egy hiteles hadíszból, amit al-Albáni hagyományozott a Szahíh al-Targhíb wa al-Tarhíb gyűjteményből). 

Abdul-Fattah Munif, MME