A jótettek jelentősége és Dhul-Hiddzsah első tíz napjának érdemei 2014-09-19

jotettSeikh Fares szónoklatának összefoglalása, 2014. 09. 19.

Az evilági élet értéktelen jótettek nélkül, és a túlvilági üdvözülés sem nyerhető el jótettek nélkül. Az ember lelkének nyugalma és boldogsága elképzelhetetlen jótettek nélkül, valamint Allah elégedettségének elnyerése illetve a Paradicsomba kerülés feltétele a jó cselekedetek végzése. A jótett pedig mindaz, amit Allah parancsolt meg nekünk, hogy megtegyük, továbbá az is, aminek elvégzését Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) hagyományozta ránk.


Vannak közöttünk olyanok, akiknek jótettei hasonlóak a több ágon hömpölygő, bőséges vizű folyamhoz. Az egyik ágon az istenszolgálatok, az istenemlegetés, a Korán olvasás, az önként vállalt istenszolgálatok törnek elő, míg egy másikon a jó magaviselet a családtagok, a rokonok és a szomszédok iránt, és a rászorulók megsegítése, továbbá jobbról az adakozás, balról pedig a megbízások teljesítése.
Vannak közöttünk olyanok, akiknek a cselekedetei olyan csekélyek, mint egy vékony cérnaszál, tetteiknek feljegyzése pedig sötét szomorú képet fest tulajdonosáról, akinek a jótetteit feljegyző angyalok nem írnak fel egy két sornál többet, míg a rossz tetteket feljegyző angyalok húsznál is több sort jegyeznek fel.
Megint mások nem tesznek sok jó cselekedetet, se túl sok rosszat, viszont a jótettekre fordítható szabadidejüket haszontalan megengedett tevékenységekkel töltik el, ahelyett hogy maradandó jótetteket végeznének.
A jótettek végzése a magasságos Allah elvárása velünk szemben. Allah azt mondta a Koránban:

„Ó ti akik hisztek, hajoljatok meg, boruljatok le és szolgáljátok Uratokat, és tegyetek jót, talán boldogultok” (Korán 22: 77)

Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) pedig azt mondta: „Ne tekintsetek jelentéktelennek bármit a helyénvaló tettekből.” (al-Bukhári).
Allah tud a jótetteinkről. Allah azt mondta a Koránban: „És ami jót tesztek, arról Allahnak tudomása van”
A jótettek végzését Allah elfogadja, és Ő megáldja többszörös jutalommal akkor is, ha csupán egy betűről van szó, vagy egy aprópénzről amit adományként adunk, vagy egy mosoly amelyet egy testvérünk felé mutatunk.
Allah azt mondta: „Aki egy porszemnyi jót tesz, meg fogja látni” (Korán 99:7). Áisáról, a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) feleségéről maradt fenn, hogy egy alkalommal egy szem szőlőt adott adományként, és azt mondta: „Milyen sok porszem súlya van ebben!”
Ibn Abú Hátim mondta, Szaíd ibn Dzsubajr-ra hivatkozva, hogy a fenti ája („Aki egy porszemnyi jót tesz, meg fogja látni”) magyarázatával kapcsolatban így szólt: Amikor ez az ája „És ételt adnak – annak ellenére, hogy kedves nekik – szegénynek és árvának és fogolynak.” (Korán 76: 8) lebocsátásra került, a muszlimok úgy gondolták, hogy nem kapnak jutalmat a csekély dolgokért, ezért ha egy szegény járult a házuk ajtaja elé, akkor kevésnek tartották azt, hogy egy darab datolyát, vagy egy falat kenyeret, vagy egy szem diót adjanak, inkább megtartották és azt mondták, bizonyára csak azért kapnak jutalmat, ha olyat adományoznak, amit szeretnek. Mások úgy gondolták, nem kapnak szemrehányást a kis vétek miatt, mint a füllentés, vagy a pillantás, vagy a kibeszélés. És azt mondták, hogy Allah a Pokol tűzével csupán azokat fenyegette, akik főbűnöket követtek el. Ezért kívánatossá tette számukra a kevés jótett elvégzését is, hiszen az lassan megsokasodik, és óva intette őket a kevés rossz tettől, hiszen az is lassan megsokasodik. Ekkor lebocsáttatott az ája: „Aki egy porszemnyi jót tesz, meg fogja látni, és aki egy porszemnyi rosszat tesz, meg fogja látni.” (Korán, 99:7-8)
Emlékezzünk mindig arra, hogy ha jótettet cselekszünk, akkor az a mi tetteink mérlegét fogja súlyosbítani. Imam Ahmed beszélte el, Abú Hurairára való hivatkozással, aki azt mondta: Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) recitálta ezt az áját:

„Azon a napon beszélni fog (a Föld) a híreiről.” (Korán, 99:4) Megkérdezte, vajon tudjátok, hogy tudjátok mit jelent a hírei? Azt mondták: Allah és Küldötte jobban tudja. Azt mondta: A hírei azt jelenti, hogy tanúsítani fogja minden egyes férfi és nő cselekedeteit melyeket a felszínén tettek, úgy hogy azt fogja mondani: Ezen a napon ezt és ezt tette, hát ezek az ő hírei.

A jótetteknek sokféle formája van nincs olyan ember aki ne tudna belőle valamit megtenni. Ibn Dzsanáda azt mondta: „Azt mondtam: Ó Allah Küldötte. Melyik a legjobb a cselekedetek közül? Azt mondta: A hit Allahban, és a küzdelem az Ő útján. Azt mondtam: És az áldozati állatok közül melyik a legjobb? Azt felelte: Az amelynek a legnagyobb az értéke a tulajdonosai számára, és ami a legdrágább árban. Azt mondtam: És ha nem teszem meg ezeket? Azt mondta: Segítesz egy kézművesnek, vagy te magad készítesz. Azt mondtam: És ha nincs erőm efféle tettekre? Azt felelte: Visszatartod a gonoszságodat az emberektől, mert az adomány tőled, magad számára.”
Tegyünk tehát jót bármennyire is csekélynek tűnik is a szemükben, vagy ítélitek kevésnek, hiszen az Bőkezű Allahnál, Magasztaltassék Ő – többszörös és nagy fizetséget érdemel, hiszen Allah jobbal fizet érte. Azt mondta Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Bemutatásra kerültek előttem közösségem cselekedetei, a jók és a rosszak is, és legjobb tetteitek között találtam, a piszok eltávolítását az útról, és a legrosszabb cselekedeteitek között találtam azt, hogy a mecsetben nem távolítjátok el a köpetet.” És azt mondta a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Ne tekintsetek jelentéktelennek bármit a helyénvaló tettekből, még ha arról van szó, hogy örömteli arccal fogadod testvéredet.”
Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ne tekintsétek jelentéktelennek bármit a helyénvaló tettekből.”

A mekkai zarándoklat idejének közeledtével előtérbe kerül a Dzul-Hiddzsah holdhónap első tíz napja

Allah esküdött ezekre a napokra a Koránban:

„Esküszöm a hajnalra, és a tíz éjszakára”. (Korán 89:1-2) Ezek a napok a Koránban szereplő „ismert napok”. Allah azt mondta: „És hirdesd az emberek között a zarándoklatot, jönnek hozzád gyalogszerrel és minden soványon (tevén), amelyek minden mélyen [fekvő] ösvényről előjönnek […] És Allah nevét említsék ismert napokon azon jószágok felett, amelyekkel ellátta őket” (Korán 22: 25- 28).

A tudósok szerint, mint például Ibn Tejmijah, az év nappalai közül a legeslegjobbak a Dhul-Hiddzsah első tíz napja. Azt mondta Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nincsenek olyan napok, amelyekben a jó cselekedet kedvesebb lenne Allah előtt, mint amilyenek ezek a napok” Ezek között is az Arafa napja (Dhul-Hiddzsah 9.) a legkiemelkedőbb, hiszen Allah azt mondta a Koránban:

„A mai napon befejezetté tettem számotokra vallásotokat, és kiteljesítettem rátok kegyemet, és az iszlámot választottam nektek vallásul” (Korán 5: 3).

A Korán értelmezők szerint ez az ája az Arafa napjával kapcsolatban került kinyilatkoztatásra.

Az éjszakák közül pedig a Ramadán hónap utolsó tíz napja a legkiemelkedőbbek, hiszen ezek között található az Elrendelés éjszakája. Az Elrendelés éjszakáján végzett istenszolgálatok jutalmazása rendkívüli jutalmazás, hiszen Allah ezer hónapnyi folyamatosan végzett istenszolgálatnál is értékesebbé tette: „Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap” (Korán 97: 3)
Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta egy alkalommal: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a jó cselekedet kedvesebb lenne Allah előtt, mint ezek a napok (az első tíz nap Dhul-Hiddzsah hónapból)”. Azt mondták: Ó Allah küldötte, még az Allah útján végzett erőfeszítés se? Azt felelte: Még az Allah útján végzett erőfeszítés se, kivéve, ha egy férfi felkerekedett életét és vagyonát [felajánlva Allahnak], majd semmije se maradt ezekből” (Bukhári)
A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a cselekedetek jelentősebbek, és kedvesebbek Allahnál eme tíz napnál, ezért mondjatok gyakran „Lá iláha ill Allah”-ot, „Allah Akbar”-t és „Al-hamdu lillah”-t” (Ahmad).
A böjt ezeken a napokon – főként Arafa napján - hiszen a böjt a legjobb cselekedetek közé tartozik, amelyet Allah saját magának választott, amint erről a szent hadísz is beszámol: „A Hatalmas és Fenséges Allah azt mondta: Ádám gyermekének minden tette őt illeti, a jótettéért tízszeres, sőt akár még hétszázszoros is lesz a jutalma, kivéve a böjtöt, ugyanis az Engem illet, és Én jutalmazok érte. Otthagyja a vágyát és az ételét Énértem”
Allah küldötte azt is mondta: „Nincs olyan szolga, aki ha Allahért egy napot böjtölt, akkor Allah ne távolítaná ezért a napért az arcát a Pokol tűzétől hetven ősz [járásnyi távolságra]”. (al-Bukhári és Muszlim).

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan” (Muszlim) Az is fennmaradt, hogy Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) böjtölte az első tíz napot Dhul-Hiddzsah hónapból (Abú Dáúd)

Megjegyzés:
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha látjátok Dhul-Hiddzsa növekvő holdsarlóját, és egyikőtök áldozni akar, akkor ne vágjon a hajából, se a körméből” (Muszlim).
Ez a hadísz ajánlatos cselekedetnek tekinti a Mekkában állatot feláldozó zarándokokhoz hasonlóan az otthonukban maradók számára is a kényelmi szempontokról való lemondást. Nem jelent tehát bűnt, ha valaki hajmosásnál megdörzsöli fejét, és így eltávolít néhány hajszálat. Sőt a tudósok többsége szerint az állatot vágó személynek nem tilos hajat vagy körmöt vágnia, csupán arról van szó, hogy ezek utálatos cselekedetek, de semmiképpen sem tilalomszegés.

Dr. Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink