Arafah napjának jelentősége és a zarándoklati ünnepen ajánlott cselekedetek 2015-09-18

zarandoklat18Fares seikh szónoklatának összefoglalója

A Magasságos Allah elküldte Mohamed Prófétát az emberiséghez, így ő lett Allah kegye a hívő muszlimok számára:

„Bizony, Allah kegyében részítette a hívőket, amikor támasztott közöttük egy közülük való küldöttet, aki recitálja nekik az a jeleit (szavait), megtisztítja őket, megtanítja nekik az Írást (a Koránt) és a bölcsességet (a törvény rejtelmeit), bár korábban nyilvánvaló tévelygésben voltak” (Korán 3: 164)

Mohamed Prófétában (Allah dicsérje és üdvözítse) testesült meg ősapja Ábrahám Próféta fohásza:

„Urunk! És támassz közöttük egy közülük való küldöttet, aki recitálja nekik a jeleidet (a szavaidat), megtanítja nekik az Írást (a Koránt) és a bölcsességet (a törvény rejtelmeit), és megtisztítja őket. Bizony Te vagy a Méltóságteljes, a Bölcs.” (Korán 2: 129)

Allah dicsérte a Küldött elméjét a Koránban: „A társatok nem tévelyedett el, se nem tért le a helyes útról!” (Korán 53: 2).

Allah dicsérettel illette Küldötte beszédét: „És ő (Mohamed) nem kénye-kedve szerint beszél”. (Korán 53: 3)

Allah dicsérte Küldötte vallását: „Nem más ez, mint sugalmazott sugalmazás” (Korán 53: 4)

Allah dicsérte a Küldött égi társát (Gábriel angyalt): „A nagy erejű [angyal] tanította őt arra (a Koránra)” (Korán 53: 17).

Allah dicsérte Küldötte szívét: „Nem hazudtolta meg a szíve azt, amit látott” (Korán 53: 11)

Allah dicsérte a látását: „Nem tért el a tekintet és nem lépte túl a határt”. (Korán 53: 17)

Allah a Küldött egész személyét dicsérte: „És te bizony fenséges erkölccsel bírsz” (Korán 68: 2).

Arafah napjának kiemelkedő helye

Ahogyan a Magasságos Allah kiválasztott egyes embereket prófétáknak, és a próféták közül egyeseket kiemelt, és küldötté tett, és különleges feladatot adott nekik, így az év napjai közül is kiemelt egyes napokat.
Ilyen kiemelt és megkülönböztetett nap az Arafah napja, nmely a Dhul-Hiddzsah (a Zarándoklati hónap) 9-ik napja. Arról a fennsíkról kapta a nevét, melyet a zarándokok a 9. napon meglátogatnak, és ott maradnak naplementéig, hogy fohászkodjanak a Mindenható Allahhoz.
- Arafah napja hatalmas jelentőséggel bír, hiszen Allah ezen a napon tette teljessé az iszlámot: „A mai napon befejezetté tettem számotokra vallásotokat, és kiteljesítettem rátok kegyemet, és az iszlámot választottam nektek vallásul” (Korán, 5:3).
A Korán-magyarázók szerint a magasságos Allah ezt az áját Arafah napján nyilatkoztatta ki, és ezzel az iszlám törvényei, erkölcsi tanításai és hitbeli tanításai teljessé váltak.

-  Allah esküszött erre a napra a Koránban: „És [esküszöm] a párosra és a páratlanra” (Korán 89: 3). Azt mondta Ibn Abbász: „A páratlan az az Arafah napja”

- Arafah napja egyike az evilági élet tíz legjobb napjának, amelyekről Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta egy alkalommal: „Az evilág legjobb napjai a tíz [nap] (az első tíz nap Dhul-Hiddzsah hónapból). Azt mondták: Ó Allah küldötte, még az Allah útján végzendő [küzdelem] sem? Azt felelte: Még az Allah útján végzendő [küzdelem] sem, kivéve, ha egy férfi arcát a porba temeti (elesik a harcmezőn)” (al-Albání)

- Ez a nap összefügg az ember teremtésével is, hiszen amikor Allah megteremtette Ádámot, megszólította az emberi utódokat, még testben való megteremtésük előtt – amikor az ún. „hangya-világban” léteztek lelkekként – és tanúságot vett tőlük az egyistenhitre:

„És [emlékezzetek arra] amikor a te Urad kivette Ádám fiainak ágyékából az ő utódaikat, és saját magukkal szemben tétetett velük tanúságot: „Vajon nem én vagyok a ti Uratok? Azt mondták: Dehogynem! Tanúságot teszünk! - nehogy a Feltámadás Napján azt mondjátok: és figyelmetlenek voltunk azokkal szemben” (Korán 7: 172)

- Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan” (Muszlim). Az is fennmaradt, hogy Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) böjtölte az első tíz napot Dhul-Hiddzsah hónapból (Abú Dáúd)

- Arafah napján megsokszorozódik a jótettek jutalma Allahnál. A zarándokok, akik egybegyűlnek Arafah fennsíkján, a Könyörület-hegynél, Allahhoz fohászkodnak alázatosan és áhítattal, bűnbánatot tartva, és Allah kegyelmét keresve. Ekkor a magasságos Allah leereszkedik az Első égig, hogy könyörületével árassza a zarándokokat, és hogy megbocsásson nekik. Allah küldötte azt mondta: „Bizony, a magasságos Allah büszkélkedik az angyalainak Arafah estéjén az Arafah-nál összegyűlt emberekkel, azt mondván: „Nézzétek hát szolgáimat, akik [kizárólag] Hozzám jöttek, csapzott hajjal, és poros ruhában”. (Ahmed, al-Albání)

- A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a cselekedetek jelentősebbek, és kedvesebbek Allahnál eme tíz napnál, ezért mondjatok gyakran „Lá iláha ill Allah”-ot, „Allah Akbar”-t és „Al-hamdu lillah”-t” (Ahmad).
Ezt az istenemlegetést a Dhul-Hiddzsah hónap első napjától kezdve Arafa napjáig minden imádkozást követően ajánlatos mondani, az ünnepnapon pedig egész napon ajánlott mondani.

A zarándoklati ünnepi időszaka és az áldozás

Az ünnepnap (Dhul-hiddzsah 10-e) jelentős nap, hiszen ez a Mekkai zarándoklat legkiemelkedőbb napja. Ezen a napon gyűlnek össze a zarándokok, hogy a legtöbb szertartást elvégezzék, és levágják az áldozati állatokat, hogy közel kerüljenek Allahhoz.
Az ünnepnapon tehát a zarándokok állatot vágnak Mekkában, de akik otthon maradtak, nekik is van lehetőségük arra, áldozzanak. A vágásra a Jaum al-Nahr (Vágás napja) reggelén, vagyis Dhul-Hiddzsah hónap 10.-én, illetve a három Tasrík napon kerül sor (Dhul-Hiddzsah 11-13.)  
Az áldozás szertartásának célja: az Istenhez való közel kerülés. A magasságos Allah azt mondta:

„Nem ér el Allahhoz sem a húsuk, sem pedig a vérük, hanem az istenfélelem ér el Hozzá tőletek” (Korán 22:11).

Az áldozati állatok azok a jószágok, amelyeket a muszlimok Allahhoz való közelebb kerülésük reményében vágnak le, és amelyek nagytestű jószágok: tevék, szarvasmarhák és juhok. Feltétel, hogy ezek az állatok mentesek legyenek a hibáktól, mint a betegség, a vakság, vagy a sántaság.
Az iszlámban az ünnepnapi állatáldozás nyomatékosan ajánlott cselekedet, amivel arra emlékezünk, hogy Ábrahám próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) parancsot kapott álmában Allahtól, hogy áldozza fel fiát Izmaelt, ők pedig engedelmeskedtek.
Allah így szólt a Koránban:

„[Ábrahám] azt mondta neki: „Ó, fiacskám. Azt láttam álmomban, hogy feláldozlak. Fontold hát meg, mit mondasz erre!” Erre Ő ezt mondta: „Ó, apám! Tedd azt, amire parancsot kaptál. Ha Allah úgy akarja, akkor engem türelmesnek fogsz találni" (Korán 37:102)

Miután az apa meghallotta fia válaszát, megnyugodott és mindketten elindultak Allah parancsát teljesíteni. Lefektette fiát, és egy éles késsel el akarta vágni a fia torkát, ám Allah ekkor kiváltotta Izmaelt egy jól megtermett kossal:

„És szólítottuk őt: Ó Ábrahám! Valóra váltottad az álmot, bizony Mi ily módon fizetünk a jótevőknek. Ez valójában egy nyilvánvaló próbatétel volt. És mi egy óriási áldozattal (egy kossal) váltottuk meg őt” (Korán 37:104-107).

Fennmaradt a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse), hogy két kost áldozott saját kezével, Allah nevét említve, és Tekbírt mondva.
Az ünnepnapon (Dzul-Hiddzsah 10-én), és a Tasrík napokon tilos a böjtölés. Allah küldötte azt mondta: „A Tasrík napok az evés, az ivás és Allah emlegetésének a napjai” (Muszlim). Emlegessétek hát Allahot, a Tekbír szövegének ismétlésével („Allahu Akbar, Allahu Akbar, Allahu Akbar, Lá iláha ill Allah. Allahu Akbar, va lilláhil hamd), főként az imádkozások befejezése után.
Ajánlott az ünnepi imádkozásra gyalog menni, ha van erre lehetőség, és nem a szokványos úton menni az imahelyre. Ajánlott a rokonlátogatás, és jókívánságot mondani egymásnak, mint például: „Allah fogadja el tőlünk és tőletek is a jótetteket!”.

Dr. Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink