A muszlimok joga egymással szemben 2019-02-22

mme kozpontA beszédet Sejk Ahmed tartotta  a Budapest Mecsetben. Az elhangzott pénteki beszéd tartalmi összefoglalása.

Dicsőség Allahnak, a Világok Urának. Tanúsítom, hogy Allahon kívül nincs más Isten, és tanúsítom, hogy Mohammed az utolsó küldötte.
Az iszlám csodálatos rendszerének megismerését kezdtük el, és folytatjuk a mai alkalommal.


Beszéltünk a Allah jogairól a hívőkkel szemben. Beszéltünk a Küldöttének a jogairól, beszéltünk a szülők jogairól, és most folytatjuk ezt a sorozatot, magával a muszlim muszlim iránti jogaival.

Nagyon fontos jogról beszélünk. Ugyanis ez alkotja azt a szövedéket, ami egy muszlim közösséget kell, hogy összetartson. E jog teljesítése nélkül, vagyis, hogy ha nem egészséges a kötelék muszlim és muszlim között, ez a szövedék egyre gyengébb, sőt, szakadásokhoz vezet és nem képes azt a küldetést teljesíteni, amit Allah a muszlimoknak a lelkére kötött - miszerint a világot kell, hogy jobbá tegyük.

Több olyan hadith és ája is van, ami erre hívja fel a figyelmet. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A hívő a hívő számára olyan, mint az építmény: egyik része tartja a másikat.” máskor pedig így szólt: „A muszlim a muszlim testvére. Nem igazságtalan vele, nem adja ki őt, és az, aki segít testvérének a dolgát elintézni, vagy segít valamilyen dolgában, vagy könnyít egy muszlim gondján, Allah megkönnyít neki egy olyan nehézséget, ami a Feltámadás Napján vár rá. És aki megóv egy muszlimot, Allah megóvja őt a Feltámadás Napján.”

A Próféta (béke legyen vele) a következőt is mondta: „A hívők szeretetükben és egymás iránti könyörületükben és egymás iránti kíméletükben olyanok, mint a test, amelyben hogyha egy testrész panasszal él, akkor az egész test virraszt és lázban ég.”
A Próféta (béke legyen vele) azt is mondta, hogy „Addig nem hívő senki sem közületek, amíg nem szeretné a testvérének azt, amit önmagának is szeret."

Allah küldötte (béke legyen vele) tanításaiban több jogot találunk a muszlimmal kapcsolatosan. A Próféta (béke legyen vele), csokorba gyűjtötte ezeket a jogokat. Az első a köszönés, a békével való köszönés. A második az a meghívásnak való eleget tevés, vagyis hogyha meghív téged a testvéred, akkor válaszolj a meghívására. Ha tanácsot kér tőled, akkor adjál neki. Ha tüsszent és hálát ad Allahnak, válaszolj rá mondván: yarhamuk Allah, vagyis Allah könyörüljön meg rajtad. Végezetül ha beteg, akkor meglátogatod, és ha meghal, akkor követed a halottas menetét. Ezek mind olyan dolgok, amelyekkel tartozunk a muszlim testvéreinknek.

Tehát a lényeg az, hogy olyan momentumokra hívja fel Allah küldötte a figyelmet, ami ezt a szövedéket, ezt a kapcsot megerősíti.

- Nézzük az elsőt, a köszöntés jogát. A Próféta (béke legyen vele) lelkünkre kötötte azt, hogy amikor találkozunk egy testvérünkkel, akkor mosolygós, derűs arccal fogadjuk őt. Allah küldöttétől (béke legyen vele) azt kérdezte egyszer valaki, hogy mi a legjobb iszlám. Azt mondta a Próféta (béke legyen vele): etetni (tehát ételt adakozni), és békével köszönni a másiknak, akár ismered, akár nem.
A Próféta (béke legyen vele) tanítását továbbítjuk ezzel kapcsolatban. Egyszer azt mondta: „Ne becsüljetek alá egy jót sem, legalább derűs arccal fogadd testvéredet.” Tehát a Próféta (béke legyen vele) azt mondja, hogy ebből az következik, hogy ha nem tudsz jócselekedetet tenni, legalább mosolyogj a testvéredre. Ismerjük azt a híres prófétai mondást, hogy a testvéredre való mosoly egy szadakah, vagyis adakozás neki.

Tanította még azt is, hogy „esküszöm arra, akinek a kezében van a lelkem, nem mentek be a Paradicsomba, amíg nem hisztek, és nem hisztek addig, amíg nem szeretetitek egymást. Elmondjam nektek azt, mi az, amit ha megtesztek, meg fogjátok szeretni egymást? Terjesszétek el a béke köszöntését közöttetek.”

Lelkére kötötte a muszlimoknak, hogy három napnál tovább ne vesszenek össze, ha nézeteltérés van véletlenül. Három nap után ki kell békülni, és az a legjobb a kibékülők között, aki kezdeményezi a kibékülést.

- A Próféta (béke legyen vele) ahogy már mondtuk, a beteg testvérünknek a meglátogatását is lelkünkre kötötte. Nagyon sok ezzel kapcsolatos hadith van. Azt mondta Allah küldötte (béke legyen vele) például: „aki meglátogat egy beteget, vagy meglátogatja egy testvérét, egy kiáltó, Allahtól való felkiáltó (valószínűleg angyal) azt mondja neki: jó vagy, és jó a te járásod, foglald el a helyedet a Paradicsomban.” Ez egy nagyon jó dolog.
Természetesen a betegek látogatásában nagyon sok lehetőség van. Ha beteg az ember, gyengébb állapotban van, a kötelék szorossá fűzésének a lehetősége, ha egy beteg testvérünket meglátogatjuk, mert egy kiszolgáltatott helyzetben lévő embert felkeresünk, és szólunk hozzá, megnyugtatjuk, bátorítjuk, nagyon megjegyzi, és magasabb szintről folytatódhat a kapcsolat, mint ahogy addig volt. Allah küldötte (béke legyen vele) nagyon jól tudta ezt, nem beszélve arról a lehetőségről, hogy az ember tud segíteni a betegnek, mert az ember amikor beteg, a fennhéjázás, nagyképűség általában kimegy belőle, és nagyobb a befogadókészsége a tanácsra, arra való tekintettel, hogy Allahot újra megtalálra. Ezért nagy lehetőség a betegek meglátogatása.

- Ahogy mondtuk, a halottasmenet kísérése is egy joga a muszlimnak a másik muszlim iránt. Azt mondta a Próféta (béke legyen vele), hogy „az az ember, aki elkísér egy halottasmenetet, annak jár egy kirát, és aki addig tart a halottasmenettel, amíg el nem temetik, annak két kirát jár. Mikor megkérdezték tőle, hogy mi az a kirat, azt mondta, hogy két hegynyi jutalom.”

Fohászkodnunk kell, fohásznak a helye halottasmenet kísérésénél, a fohász a leginkább használ a halottnak, és tényleg ne felejtsük el, hogy mi is erre a sorsra fogunk jutni mindannyian. Meg fogunk halni, és nagyon jól fog jönni a fohászkodók fohásza, úgyhogy a testvéreinknek tartozunk ennyivel.

- A tüsszentést is említettük a jogok között. Ami fontos, a tüsszentésre való válaszolás: "yarhamuk Allah", ez is olyan eset, hogy kihasználunk minden lehetőséget, amiben közeledhetek a másikhoz, jó érzést kelthetünk a másikban. Mit jelent ez a fohász? Allah könyörüljön meg rajtad. Mi lehet szebb fohász ennél?

- A tanácsadás, mint fontos jog, erről is említést tettünk. A tanácsadás nagyon kiemelt jelentőségű az iszlámban, ugyanis a jó út megmutatását jelenti a tanács, a legjbob megoldásokban való segítséget jelenti, ez nem akármilyen szolgálat, amit tehet az ember a másik iránt. Ha Allah útján ezt megtesszük, Allah nagy jutalmat ígért.
Ismerjük azt a hadithot, hogy a vallás az tanácsadás. Kérdezték, hogy kinek, a Próféta (béke legyen vele) azt felelte: „Allahnak, a Könyvének, a Küldöttének, a muszlimok vezetőinek, a muszlimoknak és mindenkinek általában.” Ez a hadith a negyven hagyományban is megtalálható.

- Joga van a muszlimnak arra, hogy kiálljunk mellette, akár igazságos, akár igazságtalan. Van egy hadith, ami ezzel kapcsolatos. Csodálkozunk rajta, hogy ha igazságtalan, akkor hogyan álljunk ki mellette. Pontosan ezt kérdezték a Prófétától (béke legyen vele) is, amikor azt mondta: „Támasza legyél testvérednek, akár legyen igazságtalan, akár igazságtalan. A hívők visszakérdeztek: Hogy támogassuk őt, ha ő az igazságtalan? Azt felelte a Próféta: fogd meg a kezéd és vezesd az úton.”
Lényeges jog a muszlimok kibékítése egymással. Allah azt mondja a Koránban:

„A hívők nem mások, mint testvérek, szerezzetek hát békét a testvéreitek között! És féljétek Allahot, hogy kegyelmet kaphassatok.” (Korán, 49:10)

A Próféta (béke legyen vele) azt kérdezte: „Mondjak nektek egy olyan dolgot, amely jobb a böjtölésnél, az imánál és az adakozásnál? azt felelték, mondd el, ó Allah küldötte. Ő azt felelte: az emberek közötti viszony megjavítása. Mert (folytatta) az egymás közötti viszony megromlása az a borotva (így fogalmazott). Az mindent elvisz.”

- Tehát megint csak az a szövedék, ami összekapcsolja a muszlimokat, annak a védelméről és ápolásáról van szó. Ide tartozik a rossz feltételezésének az elkerülése. Az ember ne feltételezzen rosszat muszlim testvéréről. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy „én nem arra szólíttattam, hogy feltárjam az emberek szívét és keblét.” tehát nem kell a másikról gondolkodni, vajon mit gondolt, mennyire őszinte, mit gondol rólam stb. Mindig jót kell feltételezni a másikról. Ez támogatja azt a légkört, amit Allah szeret a hívők között.
Ide tartozik természetesen az is, hogy nem szabad hitetlenséggel vádolni senkit sem. Azt mondja a Próféta (béke legyen vele): „Aki valakit hitetlenséggel illet meg, vagy azt mondja a másikról, hogy ő Alalh ellensége, és közben nem az, ez a megszólítás saját maga ellen fog fordulni.” És azt is mondta, hogy „Aki hitetlenséggel illet egy hívőt, olyan, mintha megölte volna”. Nagyon súlyos vádak ezek. Tehát ha valakiben érzünk Istentől való eltávolodást, akkor ne azt keressük, hogy ki hitetlen és ki nem, inkább mutassunk utat a másiknak. Ha másért nem, legalább hálából azért, hogy Allah utat mutatott nekünk.Tegyünk így mi is, és ne hagyjuk a másikat abban az állapotban.

- Az átok szórásnak a tilalma is ide tartozik. Azt is mondta a Próféta (béke legyen vele), hogy „aki egy hívőt megátkoz, olyan, mintha megölte volna” 

- Folytatván, hogy mivel tartozunk a másik hívőnek: A muszlimnak tilalmas a testvére vagyona, vére és becsülete. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy „Ne irigykedjetek egymásra. Ne fordítsatok hátat egymásnak, ne gyűlöljétek egymást és ne licitáljon egyik a másik árujára, vagyis ne rontsátok meg egymás adás-vételét. És legyetek Allah szolgái testvérként, a muszlim a muszlimnak testvére, nem igazságtalan vele, nem hagyja cserben, nem nézi le.” Majd utána a szívére mutatott és azt mondta: „Az Istenfélelem itt van.” Háromszor mutatott a szívére. És úgy folytatta, hogy „A legrosszabb, amit tehet az ember, ha lenézi a muszlim testvérét. Minden muszlim számára tilos a másik vére, vagyona és becsülete.” Csodálatos hadith ez is. És felhívja a Próféta (béke legyen vele) a figyelmünket arra is, hogy „a muszlim biztonságban van a muszlimok nyelvétől és kezétől.”

Van egy hadith, az utolsó zarándoklatban hangzott el a Prófétától (béke legyen vele), egyfajta összefoglalásaként a fontos elveknek. Azt mondta: „Elmondjam-e nektek, hogy ki a hívő? Az, akitől biztonságban van az emberek vagyona, és élete. A muszlim pedig az, akinek nyelvétől és kezétől biztonságban vannak az emberek, A mudzsahid (harcos) az, aki küzdésre veszi a lelkét azért, hogy Allahnak engedelmeskedjen, és a muhadzsir (szorosabb értelemben a Mekkából Medínába vándorló, de itt, tágabb értelemben az elhagyó) az, aki elhagyja a hibákat és a bűnöket.”

A reggeli és az esti fohászban erre is találunk utalást, ezekre a szép elvekre. Van egy fohász, ami így szól: Ó, aki ismeri a rejtettet és a nyilvánvalót, aki megteremtette az eget és a földet, Aki Ura mindennek és Királya, tanúsítom, hogy nincs más Isten Rajtad kívül. Menedéket kérek Tenálad a lelkem rossza elől, a sátán rossza elől, és annak csapdáitól, és menedéket kérek Tenálad, attól, hogy rosszat kövessek el magammal szemben, vagy valamelyik muszlim testvéremmel szemben.

Milyen csodálatos ez a fohász, hogy kitér arra, hogy nem csak magammal szemben, hanem másokkal szemben sem. Ez az ember felelősségére hívja fel a figyelmet. Menedéket kérek Allahnál, hogy felelősségem tudatában éljek a másikkal szemben, a többi emberrel való kapcsolatomban. Nagyon lényeges ez, ezt minden reggel és este elmondjuk.

Tehát összefoglalva az iszlám elveit olyan társadalmat építsünk, vagy olyan társadalomban munkálkodjunk, ahol az összekötés, és nem a szétválasztás elvei működnek. Allah meghagyta nekünk a Koránt és a Szunnát, és a Próféta (béke legyen vele) és a társai életét, hogy meglássuk azt a csodálatos kapcsolatrendszert, ami ember és ember között lehet. Nyilván nem angyalok vagyunk, és erre is kitér az iszlám: állandó javítás tárgyává teszi ezt a kapcsolatot is, ami egymáshoz fűz minket.
Ha tévedünk egymás iránt, akkor tanuljunk meg bocsánatot kérni, tanuljunk meg a másikat kiengesztelni, jóvátenni a hibáinkat, és az legyen a cél legyen, hogy javuljon mindannyiunk között a kapcsolat. Ez nyilván nagy alázatot kíván tőlünk, nagy hit kell hozzá, és az egó háttérbe szorítása.

Allah áldjon benneteket, Jazakum Allahu khayra.

 

Fordította: Gessous M. Zekeria