Az állhatatosság a többi tulajdonságok között a muszlimnak nem egy mellékes tulajdonsága vagy jelleme, hanem tudatosan erre törekszik. Ugyanis a muszlim tudatában van annak, hogy amit tesz, azt a túlvilágon viszontlátja. És nem mindegy, hogy a dolgok elvégzése közben milyen érzéssel van, és milyen állhatatosan végzi azt a dolgot, amit tesz.
Allah azt mondja egy hadith kudszijben:

„Ó szolgáim, a cselekedeteiteket számontartom. És jutalmazom azokat. Ha valaki közületek jót tesz, az adjon hálát. Ha viszont mást lát, vagy mást talál, akkor azért csak magát hibáztassa (az ítélet napján).”

Tehát az állhatatosság a mai téma. Sok utalás van erre Allah Könyvében. Az első ilyen ája, amit ma megvizsgálunk:

„Legyél hát türelmes, ahogy türelmesek voltak az eltökéltek a Küldöttek közül...” (Korán 46:35 alapján)

„És Iszmail, és Idrisz, és Dhul-Kifl, mind a türelmesek közé tartoztak.” (Korán 21: 85)

„...és mondj jó hírt az alázatosoknak, akiknek a szíve félelemmel telik meg, ha Allah neve említtetik, és akik türelmesek bármivel szemben, ami éri őket, és akik megtartják az imát, és adakoznak abból, amivel elláttuk őket.” (Korán 22: 34-35 alapján)

Anasztől származik az a bölcsesség, amely így szól: a hit két részre osztódik. Az egyik állhatatosságból, a másik hálából áll.
Muszlim hadith-gyűjteményében találjuk azt is: „A tisztaság a hit fele. Az Allahnak való hálaadás megtölti a mérleget, Allah magasztalása megtölti mindazt a teret, ami az Egek és a föld között van. Az ima fény, az adakozás bizonyíték, és az állhatatosság világosság. A Korán pedig tanú melletted, vagy ellened.”

Mit is jelent az állhatatosság? Vallásilag azt, hogy az ember a lelkét, tehát önmagát arra vegye, hogy engedelmességet tanúsítson, és hogy az ellenszegülésnek ellenálljon.
Több fajtája van az állhatatosságnak. Első fajtája a tiltott, vagy kerülendő dologgal szembeni ellenállást jelenti. Allah azt mondja a Koránban:

„És akik türelmesek, Uruk Arcát keresik, és megtartják az imát, és nyíltan és titokban adakoznak abból, amivel elláttuk őket, és jóval hárítják el a rosszat, övék lesz a Végső Hajlék.” (Korán 13: 22)

Sokan engedelmesek Allahnak, elvégzik az imát, kötelességeiket, de amikor kísértés éri őket, nem tanúsítanak türelmet. Nem sok embernek sikerül ez. Ehhez erőfeszítésre van szükség. Ugyanis az ember, ha találkozik egy kísértéssel, egy gyenge pillanatában, nem egyszerű ennek ellenállni. De aki fel van fegyverkezve az állhatatossággal, ekkor is éber marad, és nemet tud mondani ezeknek a kísértéseknek.
Az állhatatosság másik fajtája az Allahnak való engedelmesség közben tanúsított állhatatosság. Lehet, hogy valaki nagy felindulásban csinál egy jócselekedetet, de a folytonosságon van it a hangsúly. Nem csak arról van szó, hogy imádkozom-e vagy sem (ez is fontos), de azt is jelenti, hogy az ember olyan lelki felkészültséget tanúsítson mindig, folyamatosan az imádkozás közben, amit Allah elvár tőle, és ami segíti őt evilágon és a túlvilágon. Nagyon sok ember nem képes erre. Tehát az engedelmesség közben tanúsított állhatatosságról beszélünk.
Allah a Koránban azt mondja ezzel kapcsolatban:

„És szolgáld Uradat, amíg eljön hozzád a bizonyosság.” (Korán 15: 99)

Máshol ezt találjuk:

„Ti, akik hisztek! Legyetek állhatatosak, és türelmesek, állomásozók, és féljétek Allahot, hogy sikeresek lehessetek.” (Korán 3:200)

Hasszan Baszri ezzel kapcsolatban azt mondja: „Arra lettek szólítva, hogy tartsanak ki a vallásuk mellett az emberek. És hogy ne hagyják el azt, akár könnyű, akár nehéz azt követni. Akár bőségben vannak, akár szükségben, amíg nem halnak meg, muszlimként éljenek. Legyenek állhatatosak az ellenségeikkel szemben”.
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ne mondjam-e el nektek azt, amivel Allah eltörli a bűnöket és felemeli a fokozatokat? Ezek a mosakodás elvégzése, még akkor is, ha az kellemetlen (utalva a hideg vízre például), a sok lépés a mecsetekhez, az ima várása az ima után. Ez bizony a ribát, ez bizony a ribát, ez bizony a ribát.” (A ribát jelentése a kitartó engedelmesség).

A harmadik fajtája a csapásokkal szembeni állhatatosság. Az, ami éri az embert, olyan csapások, olyan kellemetlenségek, olyan sokkoló események, amik érik az embert az élete során. Mi muszlimok ezekkel szemben állhatatosságra vagyunk szólítva, és Allahra bízzuk a jutalmat, és Allahért maradunk állhatatosak ezekben a körülményekben is.
Allah azt mondja:

„És bizony, próbára teszünk benneteket valamennyi félelemmel, éhséggel, a vagyonotok, életetek és gyümölcseitek fogyatkozásával, de mondj jó hírt a türelmeseknek, akik, ha szerencsétlenség sújtja őket, azt mondják: Bizony, Allahé vagyunk, és Hozzá térünk vissza. Ő azok, akiken áldás van Uruktól, és kegyelem. És ők a vezetettek.” (Korán 2: 155-156)

A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ha Allah jót akar tenni egy szolgájával, annak hibáiért a büntetést már az evilágon elküldi. Ha rosszat akar vele, akkor az Ítélet Napjára tartogatja számára a büntetést. És a jutalom arányban van a megpróbáltatással. És bizony Allah, hogyha megszeret egy népet, próbára teszi azt. Aki megelégszik, azzal Allah is megelégszik. Aki pedig nem elégszik meg, azzal Allah sem lesz elégedett.”
Sok helyen találunk utalást az állhatatosságra. Itt van egy másik idézet:

„És legyél türelmes! És a türelmed nem mástól van, csak Allahtól...” (Korán 16: 127 alapján)

Itt utal arra, hogy nem nyögés és nyöszörgés, hanem Allah által lesz az az állhatatosság nemesítő és felemelő.
Van egy másik idézet, ami ideillik:

„Legyél hát türelmes Urad döntésével kapcsolatban. És ne engedelmeskedj kölüzük egyetlen bűnösnek vagy hitetlennek sem.” (Korán 76: 24)

Allah a Koránban felhívja a figyelmet arra, hogy ez az élet nem egy sétagalopp, ahogy mondani szokás, hanem bizony megpróbáltatásokból áll, amivel szemben a muszlim türelemmel kell, hogy viseltessen.
Allah azt mondja:

„Próbára lesztek téve a vagyonotok és saját magatok által. És bizony, sok bántó szót fogtok hallani azoktól, akiknek a Könyv adatott előttetek, és azoktól, akik társakat állítanak Allah mellé. De ha türelmesek vagyok, és félitek Allahot, akkor ez lesz döntő tényező.” (Korán 3: 186)

„Fiacskám! Tartsd meg az imát, és parancsold ami helyes, és tiltsd, ami helytelen! És legyél türelmes mindazzal kapcsolatban, ami ér. Bizony, ezek a legfontosabb parancsok közé tartoznak.” (Korán 31: 17)

Allah arra szólítja a vezetőket is, hogy legyenek állhatatosak. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hivatkozva arra, ami érte őt, hogy Mózes sokkal többet szenvedett és bírt ki.
Az állhatatosság megszerzése egy folyamat. Erre szólít minket Allah, hogy ez egy aktív folyamat, egy tanulási folyamat, egy törekvésből adódó folyamat. Allah azt mondja:

„És keressetek segítséget a türelem és az ima által...” (Korán 2: 45)

Minden körülményben ezt a tulajdonságot kell magunkévá tenni.
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki törekszik az állhatatosságra, azt Allah állhatatossá teszi. És aki nem szorul másra, azt Allah gazdaggá teszi.” A jutalom Allahtól óriási az állhatatosságért és a türelemért.
Koránból idézve:

„...Csak a türelmesek kapják meg a fizettségüket teljes egészében, elszámolás nélkül.” (Korán 39: 10 alapján)

Az állhatatosokról szólva Allah azt mondja:

„... Övék lesz a Végső Hajlék – Éden kerjei, be fognak lépni azokba azokkal, akik jóravalók voltak a szüleik, házastársaik és leszármazottaik közül. És az angyalok belépnek hozzájuk minden kapun keresztül, azt mondva: Béke legyen veletek azért, amiért türelmesen viselkedtetek! És milyen kiváló a Végső Hajlék.” (Korán 13: 22-24 alapján)

Lehet, hogy az állhatatosság pillanatában, amikor ezt gyakorolnunk kell, kemény és nehéz. De ennek megvan a következménye, hogyha ezt tényleg úgy viseljük, ahogy Allah kéri tőlünk, Allahért viseljük ezt a türelmet, akkor megédesedik az életünk evilágon és a túlvilágon is. Allah azt mondja ezzel kapcsolatban:

„Hogyha állhatatosak maradtok, az bizony jobb az állhatatosoknak. És légy állhatatos, és állhatatosságod csakis Allah által válik valóra. Ne légy szomorú miattuk, ne érezz szűkösséget a kebledben azáltal amit ők cselt szőnek.” (Korán 16: 127-128)

Egy másik helyen ezt találjuk:

„És akik hisznek, és jótetteket cselekszenek, azokat magas lakhelyeken szállásoljuk el a Kertben, amely alatt folyók folynak, abban fognak lakozni örökké. Milyen kitűnő a cselekvők jutalma, akik türelmesek, és Urukra hagyatkoznak” (Korán 29: 58-59)

Allah Küldötte (béke legyen vele) tanításához tartozik, hogy az állhatatosságot akkor kell a leginkább gyakorolni, amikor sokk helyzetben vagyunk. Tehát a csapás idején, amikor szembetaláljuk magunkat egy csapással. Akkor kell összeszednünk magunkat. Utána már csak könnyebb lehet.
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Légy az evilágban idegen, élj úgy, mint egy idegen, vagy egy úton lévő”. Tehát az az ember, aki így él, az életének a végén Allahhal való találkozást tartja szem előtt, nem azzal foglalkozik, hogy milyen próbának van alátéve, és nem azt nézi, hogy milyen nehéz Allah útján haladni, hanem azt nézi, hogy egy utazó ebben a világban, és Allahhal lesz a találkozása, és Allah megjutalmazza, és megbocsájtja a bűneit.
Drága Testvéreim, ez volt a mai beszéd összefoglalója. Allah áldjon Benneteket, és Ő tegyen minket az istenfélők és az állhatatosak közé.

Fordította: Gessous Zekeria