A sejk ezen a héten egy fontos témát kezdett elemezni, amelyet már többször is hallhattunk. Nem véletlenül, hiszen az úthoz tartozik. Az Istenhez tartó, az Isten felé vezető út egy elengedhetetlen kelléke. Ez az állhatatosság, vagy más néven a türelem.

Az úton lévő embert a csábítások igyekeznek letéríteni, illetve tennivalók sorakoznak fel az útján, amelyek pontosan az Allah felé vezető útnak a mérföldkövei. Olykor-olykor csapások érik az embert, amelyet állhatatossággal kell, hogy viseljen.
A sejk az e témáról való mondanivalóját három részben kívánja elbeszélni. Ma az engedelmességhez szükséges állhatatosságról beszélt. De mielőtt erről beszélnénk, azokra az ájákra szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket Allah az állhatatosságról nyilatkoztatott ki. Allah azt mondja a Koránban:

„Ti, akik hisztek! Keressetek segítséget a türelem és az ima által! Bizony, Allah a türelmesekkel van.” (Korán 2: 153)

Nem véletlen, hogy az ima az állhatatosság mellett van említve. Az ima, ha betölti a szerepét, akkor az ember erőt meríthet Allahtól, és sikeresen veszi az akadályokat. De állhatatosság nélkül nem lehetséges ez.
Egy másik ájában a következő szavakat intézi a Prófétához (Béke legyen vele):

„Legyél hát türelmes, ahogy türelmesek voltak az eltökéltek a Küldöttek közül, és ne akard siettetni nekik.” (Korán 46: 35 alapján)

Tehát példát adott Allah a Prófétának (béke legyen vele). Azoknak a példáját, akiket nagy elszántságú prófétáknak nevez a Koránban. Ők nevezetesen Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus (béke legyen velük).
Máshol ezt találjuk a Koránban:

„…És aki türelmes a szegénységben, nehézségben és a csaták idején. Ők azok, akik igazak, és ők azok, akik istenfélők.” (Korán 2: 177 alapján)

Itt kiemelném az „igazak” megnevezést, mint feltételt. Ha őszinték vagyunk, hogy valóban akarjuk azt az utat, amit járunk, akkor leszünk állhatatosak. Tehát az állhatatosság az őszinteség tulajdonságával társul, ahogy az istenfélelemmel is. Mert az, aki figyelembe veszi Allahot a cselekedeteiben, az bizonyára állhatatos. Allah sokszor próbára tesz minket, és nehézség elé állít bennünket. Próbára tesz bennünket az istenfélelemben, hogy mennyire vagyunk istenfélők, és mennyire őszinték. Ehhez állhatatosság kell.

Allah sokszor említi a Koránban, hogy Allah szereti az állhatatosokat, és hogy az állhatatosokkal van. Milyen csodálatos dolog az, amikor az ember úgy érzi, hogy körbe van véve nehézségekkel. Nagyon keményen kell dolgoznia, hogy fenntartsa akár a családját. Nagyon megpróbáltató egy olyan világban, ahol a hamis van támogatva, de ő mégis igaz marad. Ha állhatatos, akkor tudja, hogy Allah őt szereti, és Allah vele van.
Nem is beszélve arról a jutalomról, amit az állhatatosok kapnak a túlvilágon. Róluk csak annyit mond Allah:

„Csak a türelmesek kapják meg a fizetségüket teljes egészében, elszámolás nélkül.” (Korán 39: 10 alapján)

Vagy Allah többször is azt mondja: vigyél örömhírt az állhatatosoknak.

A Koránban találunk utalást arra is, hogy az állhatatossággal jár a győzelem.

„Igen, ha türelmesek vagytok, és félitek Allahot, és ők hirtelen megtámadnak benneteket, Uratok megerősít benneteket ötezer megjelölt angyallal.” (Korán 3: 125)

Allah egy fontos ájában adja hírül a vezetés kiváltságának a titkát.

„És vezetőket tettünk meg közülük, akik a Mi parancsunk alapján vezettek, mikor türelmesek voltak, és bizonyosak voltak a Mi jeleinkben.” (Korán 32: 24)

Tehát az marad vezető, aki az ellenállás ellenére, aki a nehézségek ellenére nem hasonlik meg, megmarad annak, aminek állította magát. Ez csak az igazaknak sikerülhet. Ők tudnak utat mutatni az embereknek, akinek az állhatatosság erénye jutott. Ők természetesen bizonyosak is abban az útban, amit követnek. Ezért mondta ezt Allah a fenti ájában.

A Próféta (béke legyen vele) az állhatatosságról azt mondta, hogy fényesség. Miért fényesség? Mert a nem feladás, az elszántság, ami az állhatatosokat jellemzi, eloszlatja a kétséget. Addig megy, amíg nem tudja megkülönböztetni a megengedettet a tiltottól. És az állhatatosság által tud az ember különbséget tenni az engedelmesség, és az ellenszegülés között. Tehát előbb vagy utóbb kikerül a nehézségből, választ kap az ember, aki az állhatatosság útját követi.

Ahogy említettem az elején, a sejk az engedelmességhez szükséges állhatatosságról beszélt ma. Számba kell venni azokat a dolgokat, amelyeket Allah kötelességül rótt ránk, ami a dolgunk. Mik azok a dolgok, amelyekre azt mondta Allah, hogy ez a kötelességünk, és meg kell tennünk? Először is azok a feladatok, amelyek köztünk és Allah között vannak. Ezek az ima, a böjt, az adakozás, a zarándoklat. De vannak a világ megjavítását érintő kötelességeink is. Ilyenek a jóra szólítás, és a rossztól való óva intés, Allah határainak a betartása a világban, a rokoni kötelékek ápolása – még akkor is, ha nem keresnek bennünket a rokonaink, akkor is állhatatosan kell felkeresnünk őket, és visszaállítanunk azt a normális viszonyt, amit Allah és a Próféta (béke legyen vele) a rokoni kötelékről tanított nekünk.

Szüleidhez légy állhatatos, különösen akkor, amikor idősebb kort érnek el, és már lehet, hogy terhedre vannak, kimondva vagy kimondatlanul. Ilyenkor gondolj arra a szeretetre, amivel elláttak téged, amivel gondoztak téged. Tedd mindezt Allah útján, állhatatossággal.

Légy testvéreid felé is állhatatos. Az Allahban való testvéreidről beszélek elsősorban, de természetesen a vér szerinti testvérek felé is állhatatosnak kell lennünk. Viseld el a hibáikat, keress száz okot, kifogást számukra, és ne próbáld a hibát erősíteni bennük.

Állj ki az igazságtalanságot elszenvedő mellett, és légy a gyengék mellett. Ne menj el közönyösen a dolgok mellett. Ne tégy úgy, ahogy a többség tesz. Állhatatosan tarts ki, és ne add fel azt a figyelmességet, ami a muszlimot jellemzi. Ne légy közönyös a világgal szemben.

Az istenszolgálatokra visszatérve azt gondolhatjuk, hogy az istenszolgálatot megszokásból el lehet végezni. De nem egészen így van. Egyrészt például a hajnali imára való felkelés kapcsán nem mindenkinél egyértelmű, hogy felkel a hajnali imára, és figyelmesen végzi azt el, és állhatatosan figyel Allahra, és tényleg igazi imát csinál az imájából.

Te, aki kereskedő vagy, és akinek milliói vannak, és zakátot kell adnod! Nagyon is tudod te is, hogy sokszor nehezedre eshet az, hogy adj abból a pénzből. Mert az ember önzősége dolgozik. De sokan mégis adnak, és állhatatosságot gyakorolnak.

Mi az a dolog, ami az embert böjtölés közben sarkallja, hogy ne egyen és en igyon, még akkor se, ha hőség van, vagy ha nehezére esik a böjt? Az állhatatosság. Az Allah útján folytatott állhatatosság az, ami az embert felemeli, és engedelmességre inti.

Az ego nagyon dolgozik az emberben, és ha nem figyel oda, akkor nagyon könnyen a látszatért való cselekedetekbe megy, és az őszinteség hiánya kezdi átszőni a cselekedeteit. Ezek mind veszélyes dolgok. Az állhatatosság az, ami őt az úton tartja, és nem adja el a lelkét ilyen olcsón. Csak Allahra figyel, és az őszinte cselekedetekre. Lelkének, az egójának nem ad esélyt arra, hogy ellopja a jócselekedeteket azáltal, hogy az emberek figyelméért tesz jót. Tehát állhatatosan figyel arra, hogy mit miért csinál, milyen indíttatásból.

Az engedelmesség közben folytatott állhatatosság rangja kapcsán több hittudós is kiemeli, hogy ez magasabb rangú, mint az, amikor az ember a csapások idején igyekszik állhatatosságot gyakorolni. Miért? Mert a csapásokat az ember nem tudja elkerülni. A csapások elérik az embert, és nem sok választás van, türelmesnek kell lenni az elviselésükben. De az engedelmesség egy választható dolog. Én döntöm el, hogy engedelmes akarok-e lenni, vagy sem. Emiatt ha mérlegelni szeretnénk, például Ábrahám és Izmail állhatatosságát vehetjük például, amikor Ábrahám álmában azt látta, hogy fel kell áldozni a fiát. Ebben az engedelmesség útját követték mind a ketten, és fejet hajtottak Allah előtt. Állhatatosan viselték Allah ezen döntését. De természetesen Allah kárpótolta őket.

Végezetül a sejk Jónás prófétáról beszélt, és arról, hogy a Prófétát (béke legyen vele) arra szólította, hogy ne legyen olyan, mint Jónás, aki ugyan nagyon sokat hívta a népét a jóra, az egyedül való Isten imádatára, és kitartóan hívta őket, gyengéden; de ők fennhéjázók voltak, kigúnyolták őt, annak ellenére, hogy Jónás figyelmeztette őket, hogy Allah csapása közel van, három nap múlva eléri őket. Ekkor Jónás otthagyta őket anélkül, hogy Allahtól engedélyt kapott volna, és elutazott. Hajóra szállt, de viharba keveredtek. A hajó utasai sorsot húztak, hogy kit dobjanak a tengerbe, mert nehéznek bizonyult a bárka, amiben utaztak. Jónásra esett a választás. Kidobták, és egy cethal nyelte el. Allah megbüntette az engedetlenséget, hiszen otthagyta a népét azt gondolván, hogy nyugalmat fog találni. Ezzel szemben Allah bezárta a cethal gyomrába, ahol szűkösség és sötétség volt. Ekkor mondta azt: „Nincs más Isten, csak Te, Magasztos vagy. Bizony, én az igazságtalanokhoz tartoztam.” És megbánta Jónás a bűnét. Ekkor Allah meghallgatta a megbánását. Közben a népe fölött ott gyülekeztek a vörös fellegek, Allah csapása készülődött. Ekkor a népe fohászkodni kezdett, és megbánták azt az ellenszegülést, amit tanúsítottak.
Jónást végül kitette a cethal. Kijött, és a népét felkeresve több, mint százezer embert talált, aki hívő volt.
A történetnek a tanulsága az, hogy Allah mit akar az emberek. Sokszor arra szólít Allah téged, ami nehezedre esik. De Allah nagyon jól tudja, hogy mit miért állít eléd. A javadat akarja: azt akarja, hogy nőjél Felé. Engedelmességet kér tőled. De ezt állhatatosság nélkül nem tudod véghez vinni.

Köszönjük a sejknek ezt az emlékeztetőt. Jövő héten folytatjuk. Allah áldjon benneteket.

Fordította: Gessous Zekeria