A mai beszédben a sejk azokról az emberekről beszélt, akiket Allah könyörülettel illet a Korán szerint.

Látjuk rohanó világunkban az embereket, ahogy szenvednek. Szenvednek az evilág darálójában. Minden nap felkelnek, dolgoznak, elérnek „eredményeket”, de mégsem élik meg a boldogságot. Vagy ha meg is élik, csak ideig-óráig.
Allah a Koránban megoldást kínál, és felhívja a figyelmet, hogy az egyetlen egy boldogság az, amikor Allah könyörületében van része az embernek.

Többféle ember típust említett meg Allah a Koránban. Elsőként a hívőkről beszéljünk. Idézek a Koránból:

„És akik hisznek Allahban, és erősen ragaszkodnak Hozzá, azokat Ő bebocsátja a Tőle származó Kegyelmébe és kegyeibe. És Magához vezeti őket az egyenes útra.” (Korán 4: 175)

Egy másik ájában:

„És azokat, akik hittek és jótetteket cselekedtek, Uruk bebocsátja a Kegyelmébe. Ez a nyilvánvaló siker!” (Korán 45: 30)

Más helyen ezt olvassuk:

„Ti, aki hisztek! Féljétek Allahot, és higgyetek a Küldöttében. Ő kétszeres részt fog adni nektek a jutalmából. És fényt fog adni nektek, amelynél járhattok, és megbocsát nektek. Bizony, Allah Megbocsátó, Irgalmas.” (Korán 57: 28)

Ezen ájákból kiemelném azokat, akik „Allahba kapaszkodnak”, illetve akik „hisznek és jót cselekednek”. A hit cselekedet nélkül nem érvényes. Tehát akkor beszélhetünk igazi hitről, ha annak következménye van cselekedetek által.

Az istenfélelem is megemlíttetett ezen ájákban, nem véletlenül. Az a kép is gyönyörű, ahogy Allah elmondta, hogy kétszeresen ad az Ő Könyörületéből, és fényt ad, amelyben jártok. Kiknek adja ezt? Akik hisznek, és félik Allahot. Tehát a hit nagyon fontos, de nem akármilyen hit. Olyan hit, amely megnyilvánul a nyelvünkön, megnyilvánul a világhoz való hozzáállásunkban, és megnyilvánul a felelősség-vállalásunkban a világ felé, amiben élünk.
Az Allahnak engedelmeskedők is ebben a könyörületben részesülnek.

„És engedelmeskedjetek Allahnak és a Küldöttnek, hogy kegyelmet nyerhessetek.” (Korán 3: 132)

Ez nem olyan engedelmesség, ami kényszer. Ennek örömtelinek kell lenni, mert az egyenes útra vezet minket Allah; arra az útra, ami a világ normális működéséhez kell. Tehát az engedelmesség Allahnak gyakorlatilag a használati utasítás szerinti életet jelenti egy muszlim szemében.
Allah teremtette az embert, és tudja, hogy működik. Allah teremtette a világot, és tudja, hogy működik, Az ember és világ közötti kapcsolatának természetét is egyedül Allah tudja igazán. Ezt ki is nyilatkoztatta könyveiben, köztük a Koránban is.

Azok részesednek Allah Könyörületében, akik követik Allah szavait. Azok, akik nem csak olvassák a Koránt, és nem hallgatják, hanem meg is hallják azt, ami benne van. Sokszor olvassuk a Koránt, de nem jut el a szívünk mélyéig. Különböző gondolatok keringenek az ember fejében; ezért mindenkinek azt javaslom, hogy olyan időben olvasson Koránt, amikor nincs zavaró tényező. Általában hajnali ima után érdemes olvasni, maga a Korán is erre buzdít minket. De ha ekkor nem tudjuk, akkor máskor olvassunk. A legfontosabb azonban az, hogy meghalljuk, ami a Koránban van, és öntsük cselekedetekbe.

Allah kiemeli a bocsánatkérőket, akik őszintén fordulnak Allahhoz: A bocsánatkérők és a megbánók. Őszintén Allahhoz fordulnak, elismerik, hogy hibáztak; elismerik, hogy újra kell kezdeni ahhoz, hogy jobb legyen; ahhoz, hogy emberhez méltó életet éljenek. Ne azok közé tartozzunk, akik állandóan meg akarják magyarázni, hogy miért csináltak rosszat, és miért engedik meg ezt a rosszat maguknak .
Sok idézetet találunk ezzel kapcsolatban. Például az egyik ája Száleh szavait idézi fel:

„Azt mondta (Száleh): Népem! Miért akarjátok a rosszat siettetni a jó előtt? Miért nem kéritek Allah bocsánatát, hogy kegyelmet kaphassatok?” (Korán 27: 46)

A megbánókkal kapcsolattal pedig ezt találjuk:

„És ha eljönnek hozzád azok, akik hisznek az ájáinkban, mondd: Béke legyen veletek! Uratok előírta Maga számára a kegyelmet, úgyhogy aki közületek tudatlanságból rosszat tett, és utána helyrehozza azt, akkor bizony, Ő Megbocsátó, Irgalmas.” (Korán 6: 54)

Az állhatatosok. Nagyon fontos, hogy az ember a nehéz élete során, a próbatételek közepette hogy reagál. Hogyha úgy reagál, hogy állhatatos, és Istenhez fordul segítségért, és nem csak panaszkodik az embereknek, elviseli a nehézségeket, és tanul belőlük, a könyörületben lesz része. A Koránban ez áll:

„És bizony, próbára teszünk benneteket valamennyi félelemmel, éhséggel, a vagyonotok, életetek és gyümölcseitek fogyatkozásával, de mondj jó hírt a türelmeseknek, akik, ha szerencsétlenség sújtja őket, azt mondják: Bizony, Allahé vagyunk, és Hozzá térünk vissza. Ők azok, akiken áldás van Uruktól, és kegyelem. És ők a vezetettek.” (Korán 2: 155-157)

Tehát a hozzáállás a megpróbáltatásokhoz, itt nagyon sok minden eldől. Ez egy lehetőség arra, hogy Allah könyörületében lehessen részünk az ája szerint.

A mudzsahidok és a muhadzsirok, ez a következő csoport, akiknek Allah könyörületében van része. Idézem a Koránból:

„Bizony, akik hívők lettek, és elvégezték a hidzsrát, és küzdöttek Allah útján, ők azok, akik remélhetik Allah kegyelmét. Bizony, Allah Megbocsátó, Irgalmas.” (Korán 2: 218)

A jelenkor szavaival élve a komfort zónát el kell hagyni ahhoz, hogy Allah könyörületében legyen részünk. Különben megposhadunk. Olyanok leszünk, mint egy olyan tó vize, amelyben nincs be- és kiáramlás. Ez a víz megposhad, és megromlik.
A mohszinok. Erről már volt beszéd korábban. Mohszinok azok, akik úgy szolgálják Allahot, mintha látnák. És ha nem is látják, tudják, hogy Allah látja őket. Tehát cseleketeidet igyekezd a tökéletesség felé csiszolni. Végezd a dolgod mindig minél jobban, és tökéletes legyen az Allahnak való felajánlásod. Ez a mohszinok útja.

„Bizony, Allah kegyelme közel van a jótevőkhöz.” (Korán 7: 56 alapján)

A következő csoport az Allah útján költekezők. A Korán felidézi azokat az arabokat, akik jó útra tértek:

„és a sivatagi arabok között vannak olyanok, akik hisznek Allahban és az Utolsó Napban, és amit költenek, azt az Allahhoz való közeledés eszközének tekintik, és a Küldött áldásainak. Valóban a közeledés módja ez nekik. Allah bebocsátja őket az Ő kegyelmébe. Bizony, Allah Megbocsátó, Irgalmas.” (Korán 9: 99)

Tehát az Allah útján való költés egy lehetőség arra, hogy Allah Könyörületében részesüljünk. Nézzen mindenki magában, mi az, amit Allah útjára tud fordítani, milyen áldozatot tud hozni. Nem kell feltétlenül, hogy anyagi áldozat legyen, lehet bármi más. De Allah Könyörületében csak az reménykedhet, aki tényleg áldoz Allah útján.

A sejk beszélt a javítókról is, mint egy csoportról, akiket Allah említ a Koránban:

„A hívők nem mások, mint testvérek. Szerezzetek hát békét a testvéreitek között! És féljétek Allahot, hogy kegyelmet kaphassatok.” (Korán 49: 10)

Akinek gondja van arra, hogy az emberek közötti kapcsolat megjavuljon, az is reménykedhet Allah könyörületében.

A jóra szólítók, és a rossztól óva intők csoportja. A Koránban ez áll:

„A hívő férfiak és a hívő nők egymás közeli barátai. Megparancsolják azt, ami helyes, és megtiltják azt, ami helytelen. Megtartják az imát, megadják a zakátot, és engedelmeskednek Allahnak és a Küldöttének. Ők azok, akiknek Allah meg fog irgalmazni. Bizony, Allah Mindenható, Bölcs (Korán 9: 71)

Láttuk azt, hogy melyek is ezek a csoportok. Egy biztos: erőfeszítést igényel mindannyiunktól az, ha Allah Könyörületében akarunk részesülni. Ez nem jön csak úgy, kívánságra; tenni kell érte. Az, hogy muszlimnak születtünk, vagy muszlimmá lettünk, nem jelenti azt, hogy automatikusan Allah Könyörületében van részünk.

Allah segítsen minket ezen az úton, és könyörüljön meg rajtunk. Egyedül az Ő Könyörülete az, amitől a boldogságunkat várhatjuk. Allah könyörüljön meg rajtunk evilágon és a túlvilágon.
Allah áldjon benneteket.

Fordította: Guessous Zekeria